Álmosd

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Álmosd
Álmosd címere
Álmosd címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Alföld
Megye Hajdú-Bihar
Járás Nyíradonyi
Kistérség Derecske–Létavértesi
Jogállás község
Polgármester Köteles István[1]
Irányítószám 4285
Körzethívószám 52
Népesség
Teljes népesség 1663 fő (2014. január 1.)[2]
Népsűrűség 46,09 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 34,13 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Álmosd (Magyarország)
Álmosd
Álmosd
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 25′ 06″, k. h. 21° 58′ 39″Koordináták: é. sz. 47° 25′ 06″, k. h. 21° 58′ 39″
Álmosd (Hajdú-Bihar megye)
Álmosd
Álmosd
Pozíció Hajdú-Bihar megye térképén

Álmosd község Hajdú-Bihar megyében, a Nyíradonyi járásban, a román határtól nem messze, Debrecentől kelet-délkeleti irányban 35 km-re.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Első írásos említése 1261-ből való (Almus). A település neve az egykori Álmos (Almus) személynév „d”-képzős változata. Nevét régen többféle változatban is írták: Alumas, Almuz, Almus, Almos formában is. A település az álmosdi Chyre nemzetség ősi fészke és temetkezőhelye volt.

1261-ben V. István király Álmos fia Chyre részére már új adománylevelet ad a településre. Az Álmosdi Chyre család 1554-ig, a család kihaltáig birtokola Álmosdot. A család kihalta után a falut Thay Ferencz királyi lovászmester kapta adományba. 1442-ben a Zoárdfiaknak is birtoka.

A település lakossága az 1530-as évek elején áttért a református hitre.

1554-ben adományként Dobó István tulajdonába került. 1604. október 15-én Álmosd határában arattak győzelmet Bocskai István hajdúi Basta császári tábornok serege fölött (álmosdi csata).

Az 1600-as évek utáni időkben több birtokosa is volt: a Péchy, Bagossy, Csanády, Somodory, Kölcsey, Chermel, Gulácsy, Balku, Fényes, Szodoray, Miskolczy és Kazinczy családok tulajdonában volt.

A nemesítéseknek köszönhetően az 18.-19. századra Álmosd kisnemesi település (lakóinak 15-20%-a nemesi származású). Az 1738-43 as pestisjárvány idején a falu lakóinak harmada elpusztult. A település görög katolikus vallású lakosainak román és rutén származású ősei ekkor települtek le Álmosdon.

Kölcsey Ferenc több évet töltött Álmosdon.

A 20. század elején a Fráter és a Bay családoknak voltak itt birtokai.

Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Kölcsey Ferenc Emlékház, 1812–1815 között itt élt és dolgozott Kölcsey Ferenc [1]
  • Kovácsműhely, kiállítás az egykori műhely berendezésével, szerszámaival, termékeivel [2]
  • Református templom: 13–14. századból való, többször átépítve
  • Görög katolikus templom: 1850-ben épült.
  • Lelkészlak: barokk stílusú a 18. századból
  • Emlékmű az álmosdi csata helyén
  • Post-Mail-Art Múzeum [3]

Hires emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Képgaléria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Álmosd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 6.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]