Álmosd
| Álmosd | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Észak-Alföld | ||
| Megye | Hajdú-Bihar | ||
| Kistérség | Derecske–Létavértesi | ||
| Rang | község | ||
| Polgármester | Köteles István[1] | ||
| Irányítószám | 4285 | ||
| Körzethívószám | 52 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1573 fő (2010. január 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 46,09 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 34,13 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Álmosd
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Álmosd
Pozíció Hajdú-Bihar megye térképén
|
|||
Álmosd: község Hajdú-Bihar megyében, a Derecske–Létavértesi kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Az Alföldön, a román határtól nem messze, Debrecentől kelet-délkeleti irányban 35 km-re fekszik.
[szerkesztés] Története
Első írásos említése 1261-ből való (Almus). A település neve az egykori Álmos (Almus) személynév „d”-képzős változata. Nevét régen többféle változatban is írták: Alumas, Almuz, Almus, Almos-formában is.
A település az álmosdi Chyre nemzetség ősi fészke és temetkezőhelye volt.
1261-ben V. István király Álmos fia Chyre részére már új adománylevelet ad a településre. Az Álmosdi Chyre család 1554-ig, a család kihaltáig bírta Álmosd-ot. A család kihalta után a falut Thay Ferencz királyi lovászmester kapta adományba.
1442-ben a Zoárdfiak-nak is birtoka.
A település lakossága az 1530-as évek elején áttér a református hitre.
1554-ben adományként Dobó István tulajdonába került. 1604. október 15-én Álmosd határában arattak győzelmet Bocskai István hajdúi Basta császári tábornok serege fölött (álmosdi csata).
Az 1600-as évek utáni időkben több birtokosa is volt; a Péchy, Bagossy, Csanády, Somodory, Kölcsey, Chermel, Gulácsy, Balku, Fényes, Szodoray, Miskolczy és Kazinczy családok tulajdonában volt.
A nemesítéseknek köszönhetően az 18.-19. századra Álmosd kisnemesi település (lakóinak 15-20%-a nemesi származású). Az 1738-43 as pestisjárvány idején a falu lakóinak harmada elpusztult. A település görög katolikus vallású lakosainak román és rutén származású ősei ekkor települtek le Álmosdon.
Kölcsey Ferenc több évet töltött Álmosdon.
A 20. század elején a Fráter és a Bay családoknak voltak itt birtokai.
[szerkesztés] Népcsoportok
2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]
[szerkesztés] Nevezetességei
- Kölcsey Ferenc Emlékház, 1812–1815 között itt élt és dolgozott Kölcsey Ferenc [1]
- Kovácsműhely, kiállítás az egykori műhely berendezésével, szerszámaival, termékeivel [2]
- Református templom: 13–14. századból való, többször átépítve
- Görög katolikus templom: 1850-ben épült.
- Lelkészlak: barokk stílusú a 18. századból
- Emlékmű az álmosdi csata helyén
- Post-Mail-Art Múzeum [3]
[szerkesztés] Hires emberek
- Itt született 1755-ben Péchy Mihály építész, a debreceni Református Nagytemplom tervezője
- Itt született 1895. augusztus 13-án Barta István olimpiai bajnok vízilabdázó.
- Itt született 1940. június 9-én Kapcsa János festő
[szerkesztés] Források
- Borovszky Sámuel: Bihar vármegye.
