Hencida

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hencida
Hencida címere
Hencida címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Alföld
Megye Hajdú-Bihar
Járás Berettyóújfalui
Kistérség Berettyóújfalui
Jogállás község
Polgármester Szémán László (Jobbik)[1]
Irányítószám 4123
Körzethívószám 54
Népesség
Teljes népesség 1219 fő (2014. jan 1.)[2]
Népsűrűség 36,94 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 34,79 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Hencida (Magyarország)
Hencida
Hencida
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 15′ 09″, k. h. 21° 41′ 42″Koordináták: é. sz. 47° 15′ 09″, k. h. 21° 41′ 42″
Hencida (Hajdú-Bihar megye)
Hencida
Hencida
Pozíció Hajdú-Bihar megye térképén

Hencida község Hajdú-Bihar megyében, a Berettyóújfalui járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hajdú-Bihar megyében, Berettyóújfalutól északkeletre, Gáborján szomszédságában fekvő település. Belterülete 1034, míg külterülete 3345 ha nagyságú.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hencida nevét a XV. századi oklevelek említik először Henczhida néven.

1507-ben a Henczidai család a település birtokosa, 1517-ben pedig Bajomi János és Benedek, később pedig a Bocskay család birtokába került.

1520-ban a vámszedő helyek közt sorolták fel nevét.

1609-ben a Nadányiak birtoka lett, 1703-ban a Komjáthy és a Zólyomi családé, később pedig a Beöthyek, a Balogh és a Miklóssy család is birtokosai voltak.

Bocskai fejedelem alatt a községet a Nadányiak (Nadányi Zsigmond és Gergely) védték Barbiano csapatai ellen.

1659-ben II. Rákóczi György idején a falut felégették a török közeledtének hírére felégették.

A Rákóczi-szabadságharc alatt pedig a rácok dúlták fel a falut.

Hencidához tartoztak az alábbi helységek is: Kődomb, Évaakla, Bús, Gyürüszeg, Sárkánysziget, Kossuthtér, és Magyar puszták is. Hencidához kapcsolódik ez a két mondás: Hencidától Bonchidáig folyt a sárgalé. Hencidától Bonchidáig folyt a lakodalom.

Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2001-ben a település lakosságának 93%-a magyar, 7%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Református temploma - 1791-ben épült.
  • A településtől nyugatra halad el a szarmaták által 324 és 337 között épített, az Alföldet körbekerülő Csörsz-árok vagy más néven Ördögárok nyomvonala.


Híres szülöttei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Biharvármegyei helyi munkatársak: Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai VI: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.  

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Hencida települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 13.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]