Egyek
| Egyek | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Észak-Alföld | ||
| Megye | Hajdú-Bihar | ||
| Kistérség 2012-ig | Balmazújvárosi | ||
| Jogállás | nagyközség | ||
| Polgármester | Dr. Miluczky Attila[1] | ||
| Irányítószám | 4069 | ||
| Körzethívószám | 52 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 5013 fő (2010. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 47,84 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 104,79 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Egyek
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Egyek
Pozíció Hajdú-Bihar megye térképén
|
|||
| é. sz. 47,63155°, k. h. 20,88881° | |||
Egyek nagyközség Hajdú-Bihar megyében, a Balmazújvárosi kistérségben.
Tartalomjegyzék |
Földrajzi helyzete[szerkesztés]
Bihar megye legnyugatibb települése: Debrecentől 60 km-re, a Tisza mellett fekszik.
Határos:
A településtől 3 km-re, a Patkós Csárdánál halad el a Debrecent Füzesabonnyal összekötő 33-as főút. Vonattal elérhető a Debrecen–Füzesabony-vasútvonalon.
Nevének eredete[szerkesztés]
Szabó Károly történész szerint nevét Edekon hun követtől nyerte. Szerinte „mindenképpen ősnépek telephelye volt, kitűnik abból, midőn 1868-ban a községtől délnyugatra szőlő ültettetett, a földből igen sok urna… és bronztárgy ásatott ki”.
Pais Dezső a „szent” jelentésű ügy, üd, így ad, egy szavunkból magyarázza „-k” vagy „-g” kicsinyítő képzős származékként.
Györffy György mindezekkel szemben Ügyek személynevünkben egy honfoglalás előtti időből átvett régi török, „ügő” (méltóságot jelölő) köznév magyar „-k” képzővel bővült alakját látja.
Története[szerkesztés]
A Tisza árteréből kiemelkedő területen már az őskorban is laktak. A községről Priszkosz görög történész is beszámol. Írásos forrásokban viszonylag későn (1322)-ben bukkant fel, de ekkor már egészen bizonyosan régen létezett. Ezt jól mutatja, hogy első templomát Szent István tiszteletére építették a 12. század elején. A község a tatárjárásban elpusztult, csak a 13. században telepítették be újra. A tatárjárás után a magukat a faluról elnevező középbirtokos Egyekiek tulajdona volt – az Egyeki családról 1367-ig vannak adatok. Később a falu az Ohati, a Bérczy, a Linkai, majd a Zelenay család birtokába került. Zelenay Gergely 2000 aranyforintért nagy-luchei Dóczy Orbán egri püspöknek adta el. Mátyás király Budán kelt oklevelében olvasható, hogy Nagylucsei Dóczy Orbán egri püspök 1487-ben Egyek (Ethyek) faluban élő "népeinek és jobbágyainak" megszerezte a kiváltságot, hogy áruikkal háborítatlanul közlekedhessenek szerte az országban, és az egri püspök egyeki jobbágyait törvény elé vinni csak az egyeki bírákkal és esküdtekkel egyetértésben lehet. A birtokot Dóczy István szerémi püspök (Orbán unokaöccse) 1492-ben az egri káptalannak adományozta.
Miután Szolnok 1552-ben elesett, a törökök a szolnoki szandzsákhoz tartozó adózó helynek írták össze. 1615-ben a bajomi vár tartozékaként tartották számon.
A 16. század második felében a lakosság nagy része református hitre tért, és 1621-ben Egyeknek már bizonyosan volt református temploma is. Legrégibb úrasztali (református) kelyhe 1694-ben készült. A második hajdú felkelés után a bajomi uradalom tartozékaként Nagy András hajdú generális kapta meg. A török kiűzése után az egri káptalan, mint a hajdúk előtti jogos tulajdonos visszaperelte, mint a szomszédos települések legtöbbjét.
A református lakosság 1700-ban még kedvező szerződést kötött az akkor Kassán székelő egri főkáptalannal, de az évszázad második felére a káptalan megemelte a földesúri terheket és erőszakos rekatolizációba kezdett, ezért a lakosok tömegesen költöztek el a faluból. Ehhez döntő lökést adott az 1773-ban, a reformátusok rovására végrehajtott úrbéri rendelet. Az elűzöttek 1773-ban többsége a Vay-család csegei birtokán, az Árkus-parton húzta meg magát, majd 23 év múlva az Arad vármegyei Kispereg pusztán (ma Peregu Mic, Romániában) telepedtek le. Magukkal vitték harangjukat és klenódiumaikat is. A reformátusok kiűzetésére ma a katolikus templom előtti kőkereszt emlékeztet.
A falut a káptalan 18. század végén - Szentmargitához hasonlóan - római katolikus vallású palócokkal népesítette be újra.
Fejlődése a 19. században, a Tisza szabályozásának idején vett újabb lendületet. Ez sok embernek adott munkát, az árvízmentesített talaja pedig kitűnő, szántóföldi művelésre is alkalmas volt.
A falu sokáig Szabolcs vármegyéhez tartozott, majd az 1876. XXXIII. törvénycikkel megalakított Hajdú vármegyéhez került.
Az első világháborúban 229 egyeki esett el, a másodikban még ennél is több.
Az első világháború és a Tanácsköztársaság után a falunkban egy vékony, gazdagodó parasztréteg alakult ki. A káptalan birtokait 1945-ben felosztották. A villamosítást 1947-ben kezdték el. A falut 1970. július 1-jével nagyközséggé nyilvánították, 1970 és 1990 között nagyközségi tanácsa volt.
Nemzetiségi összetétel[szerkesztés]
2001-ben a település lakosságának 98%-a magyar, 2%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]
Településrészek[szerkesztés]
- Félhalom (belterület) a falu központjától 5 km-re,
- Telekháza (belterület) a falu központjától 7 km-re,
- Ohat (külterület) a falu központjától 12 km-re.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Szent József-templom (Fő tér) – 1790 körül, késő barokk stílusban épült. Benne Kovács Mihály, a 19. század jeles egyházi festőjének képe 1863-ban készült. A második világháborúban a templom megsérült, de helyreállították;
- Kálvária-domb, kápolna a temetőben (Bartók Béla u.);
- I. világháborús emlékmű – Krisztus karjában elesett katonával (Fő tér);
- Szent János szobra (Fő tér);
- az általános iskola homlokzatán a vérszerződés (dombormű? – Béke u.);
- Meggyes csárda – csárdamúzeummal;
- a Hortobágyi Nemzeti Park nyugati fogadóháza - Patkós Galériával
- Vértelkek
Emlékhelyek[szerkesztés]
- Zsidó temető (Tópart u. - Hunyadi u. sarok)
- A templom előtt álló kőkereszt a hajdani egyeki reformátusok emléke
Természeti értékek[szerkesztés]
- Egyek-pusztakócsi mocsarak Természetvédelmi Terület (Hortobágyi Nemzeti Park) északi része (Csattag) tanösvénnyel,
- Ohat-erdő Természetvédelmi Terület nagyobbik része, az egyik utolsó sziki tölgyes erdő.
- Tiszadorogmai Göbe-erdő Természetvédelmi Terület kisebbik része,
- Ohati halastavak és Feketerét (vízmadarak paradicsomai, mindkettőn madárlessel),
- Partifecske telep (Egyek-Félhalom út mellett).
Testvérvárosa[szerkesztés]
Híres emberek[szerkesztés]
- Itt született 1906. június 19-én Ádám Zsigmond gyermekváros-szervező pedagógus.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Egyek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 11.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
