Tanácsköztársaság
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
A tanácsköztársaság sajátos államforma, amelyben a hatalmat elvileg a közvetlenül választott tanácsok gyakorolják. A proletárdiktatúrának nevezett hatalmi rendszer egyik formája.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Az oroszországi tanácsköztársaság (szovjetköztársaság), 1917-1922
Oroszországban az első munkás- és katonatanácsok (szovjetek) az 1905-ös forradalom idején alakultak. Az 1917-es februári forradalmat követően újraalakultak, és ezt követően – szemben Lvov herceg majd Kerenszkij polgári jellegű, koalíciós Ideiglenes Kormányával – adta ki a Lenin vezette bolsevik párt (Akkor még: Összoroszországi Szociáldemokrata Párt) a „Minden hatalmat a szovjeteknek!” jelszót. A hatalom fegyveres átvételére végül 1917. november 7-én (a régi juliánus naptár szerint október 26-án, innen az elnevezés: októberi forradalom) került sor, amikor a Kerenszkij-kormány megdöntése után a pétervári szovjet vette át. Az első szovjet kormány még koalíciós kormány volt, de 1918-ban már csak bolsevikokból állt, akik (a gyorsan kirobbanó polgárháborúra hivatkozva) proletárdiktatúrát vezettek be.
Szovjet-Oroszországból és az egykori orosz birodalom területén létrejött bolsevik államból 1922-ben alakult meg a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, közkeletű elnevezéssel Szovjetunió.
Az I. világháborút követően lezajlott forradalmak idején, amikor rövid életű kommunista hatalomátvételek[forrás?] zajlottak le, lényegében az orosz mintát követték, és az elnevezést is onnan vették át. Az orosz Tanácsköztársaságban, majd a Szovjetunióban a húszas évek elején sajátos bürokratikus, egypártrendszerű diktatúra jött létre, amelyben az eredeti hatalmi szerveknek, a szovjeteknek már csupán végrehajtó szerep jutott.
[szerkesztés] Magyar Tanácsköztársaság
Bővebben: Magyarországi Tanácsköztársaság
A tanácsköztársaság Magyarország államformája volt 1919. március 21-étől 1919. augusztus 1-jéig. (Ezzel párhuzamosan a Magyar Népköztársaság elnevezés is használatban volt.)
1919. március 21-én az antant-hatalmak által küldött ultimátum hatására – amely a román közigazgatás kiterjesztését írta elő a Tisza vonaláig – lemondott az addigi polgári demokratikus koalíciós kormány, a gyengülő szociáldemokraták pedig bevonták az addigra a munkások körében megerősödött Kommunisták Magyarországi Pártját a hatalomba: a két párt egyesült és kikiáltották a Tanácsköztársaságot, létrejött a proletárdiktatúra.
Orosz mintára munkástanács-igazgatást vezettek be az üzemekben, köztulajdonba vették a lakóházakat, szállodákat, oktatási intézményeket, üzleteket, végül pedig a földbirtokok szocializálásáról jelent meg rendelet. Mindez új problémák tömegét hozta felszínre a mindennapi élet és a termelés, elsősorban a frissen létrehozott magyar Vörös Hadsereg ellátása tekintetében.
A Tanácsköztársaság folyamatos külső nyomás alatt állt, és bár vívott néhány sikeres hadjáratot, a több irányból szorongató túlerővel szemben végül július 31-én összeomlott. Magyarország egész területét megszállták a világháborút megnyerő antant-országok csapatai.
[szerkesztés] Bajor Tanácsköztársaság
Bővebben: Bajor Tanácsköztársaság1919. április 7-én – a helyi kommunisták részvétele nélkül kiáltották ki a Tanácsköztársaságot Bajorországban. Április 13-án a kommunisták is csatlakoznak, a szociáldemokrata kormány azonban május 3-ára körülzáratta Münchent, és a katonaság felszámolta a Tanácsköztársaság központját.
[szerkesztés] Szlovák Tanácsköztársaság
Bővebben: Szlovák TanácsköztársaságA magyar Vörös Hadsereg 1919-es északi hadjáratában visszafoglalta a Felvidéket, és egészen a lengyel határig jutott. A katonai sikerek hatására Eperjesen június 16-án kikiáltották a Szlovák Tanácsköztársaságot – amelynek azonban semmilyen belső támogatottsága nem volt, és július 7-én a magyar Vörös Hadsereg visszavonulását követően elbukott.
[szerkesztés] Lásd még
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Tanácsköztársaság.lap.hu
- Az orosz forradalom
- A Nagy Októberi Szocialista Forradalom
- Tanácsköztársaság emlékoldal
