Proletárdiktatúra
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Kommunizmus |
|
|
| Alapkoncepciók |
| Osztályharc |
| Proletárdiktatúra |
| Internacionalizmus |
| Ideológiák |
| Anarcho-kommunizmus |
| Anarcho-szindikalizmus |
| Dzsucse |
| Eurokommunizmus |
| Keresztény kommunizmus |
| Leninizmus |
| Luxemburgizmus |
| Maoizmus |
| Marxizmus |
| Marxizmus–leninizmus |
| Reformkommunizmus |
| Sztálinizmus |
| Tanácskommunizmus |
| Trockizmus |
| Kommunista internacionálék |
| Kommunista liga |
| Első Internacionálé |
| Második Internacionálé |
| Komintern |
| Negyedik Internacionálé |
| Híres kommunista személyek |
| Karl Marx |
| Friedrich Engels |
| Rosa Luxemburg |
| Vlagyimir Iljics Lenin |
| Lev Davidovics Trockij |
| Joszif Visszarionovics Sztálin |
| Mao Ce-tung |
| Enver Hoxha |
| Karl Korsch |
| Rákosi Mátyás |
| Fidel Castro |
| Ernesto Che Guevara |
| Pol Pot |
| Kapcsolódó témák |
| Párizsi kommün |
| Októberi Forradalom |
| Kommunista kiáltvány |
| Tőke |
| Orosz Szociáldemokrata MP |
| Szovjetunió |
| Orosz Kommunista Párt |
| Kulturális forradalom |
| Anarchizmus |
| Utópia |
| Kereszténység |
| Kapitalizmus |
| Liberalizmus |
| Vörös csillag |
| Internacionálé |
| Kommunista államok |
| Észak-Korea – Kína – Laosz |
| Vietnam – Kuba |
| A cikk/szakasz nem tünteti fel a forrásokat, melyek segítségével készült. Ez önmagában nem minősíti a tartalmát: az is lehet, hogy minden állítása igaz. Segíts megbízható forrásokat találni, hogy alátámaszthassuk, ami a lapon olvasható!(2007 májusából) |
A proletárdiktatúra a társadalomtudományba a 19. század közepén Karl Marx által bevezetett fogalom (Diktatur des Proletariats), azon átmeneti időszak, melynek során a proletariátus képviselői a kezükbe ragadnak minden hatalmat a tőkés társadalmakban fennálló burzsoá uralom lerombolása érdekében, és ezzel lehetővé teszik az átmenetet egy osztályok nélküli társadalomba, a kommunizmusba. Friedrich Engels az 1871-es párizsi kommünt tartotta az első megvalósult proletárdiktatúrának.
A fenti, társadalomtudományi meghatározottságú marxi értelmezést a későbbi évtizedekben többször újrafogalmazták. Georgij Valentyinovics Plehanov, a 19. század végi orosz szociáldemokraták vezetője tette mozgalmuk alaptételévé a marxi proletárdiktatúra kivívásának igényét. Ellenlábasa, a nála radikálisabb nézeteket valló Lenin már egészen más kontextusba helyezte a proletárdiktatúra fogalmát. 1917-ben megjelent áprilisi téziseiben elvetette a parlamentáris demokrácia jogosultságát egy esetleges proletárdiktatúrában, és társadalmi kérdésekben az osztályharcra helyezte a hangsúlyt. Az első, 1918-as szovjet alkotmány szerint országuk proletárdiktatúra, amelyet a szovjethatalom irányít (a passzus 1936-ban kikerült az alaptörvényből).
Az 1920-as évektől a nyugati közvélemény a keleti blokk országainak sztálini típusú államterrorját illette a proletárdiktatúra elnevezéssel (sokak szerint helytelenül).