Proletárdiktatúra

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.


Kommunizmus
Hammer and sickle.png

Alapkoncepciók
Osztályharc
Proletárdiktatúra
Internacionalizmus
Ideológiák
Anarcho-kommunizmus
Anarcho-szindikalizmus
Dzsucse
Eurokommunizmus
Keresztény kommunizmus
Leninizmus
Luxemburgizmus
Maoizmus
Marxizmus
Marxizmus–leninizmus
Reformkommunizmus
Sztálinizmus
Tanácskommunizmus
Trockizmus
Kommunista internacionálék
Kommunista liga
Első Internacionálé
Második Internacionálé
Komintern
Negyedik Internacionálé
Híres kommunista személyek
Karl Marx
Friedrich Engels
Rosa Luxemburg
Vlagyimir Iljics Lenin
Lev Davidovics Trockij
Joszif Visszarionovics Sztálin
Mao Ce-tung
Enver Hoxha
Karl Korsch
Rákosi Mátyás
Fidel Castro
Ernesto Che Guevara
Pol Pot
Kapcsolódó témák
Párizsi kommün
Októberi Forradalom
Kommunista kiáltvány
Tőke
Orosz Szociáldemokrata MP
Szovjetunió
Orosz Kommunista Párt
Kulturális forradalom
Anarchizmus
Utópia
Kereszténység
Kapitalizmus
Liberalizmus
Vörös csillag
Internacionálé
Kommunista államok
Észak-Korea – Kína – Laosz
Vietnam – Kuba

A proletárdiktatúra a társadalomtudományba a 19. század közepén Karl Marx által bevezetett fogalom (Diktatur des Proletariats), azon átmeneti időszak, melynek során a proletariátus képviselői a kezükbe ragadnak minden hatalmat a tőkés társadalmakban fennálló burzsoá uralom lerombolása érdekében, és ezzel lehetővé teszik az átmenetet egy osztályok nélküli társadalomba, a kommunizmusba. Friedrich Engels az 1871-es párizsi kommünt tartotta az első megvalósult proletárdiktatúrának.

A fenti, társadalomtudományi meghatározottságú marxi értelmezést a későbbi évtizedekben többször újrafogalmazták. Georgij Valentyinovics Plehanov, a 19. század végi orosz szociáldemokraták vezetője tette mozgalmuk alaptételévé a marxi proletárdiktatúra kivívásának igényét. Ellenlábasa, a nála radikálisabb nézeteket valló Lenin már egészen más kontextusba helyezte a proletárdiktatúra fogalmát. 1917-ben megjelent áprilisi téziseiben elvetette a parlamentáris demokrácia jogosultságát egy esetleges proletárdiktatúrában, és társadalmi kérdésekben az osztályharcra helyezte a hangsúlyt. Az első, 1918-as szovjet alkotmány szerint országuk proletárdiktatúra, amelyet a szovjethatalom irányít (a passzus 1936-ban kikerült az alaptörvényből).

A KMP gunyoros hangú röpcédulája 1918 decemberéből a szocdemek ellen

Az 1920-as évektől a nyugati közvélemény a keleti blokk országainak sztálini típusú államterrorját illette a proletárdiktatúra elnevezéssel (sokak szerint helytelenül).