Állam
Az állam egy földrajzi terület feletti legfőbb hatalommal bíró politikai egyesülés. Ez hagyományosan magába foglalja azt az intézményrendszert, amely birtokolja a törvénykezés jogkörét, mellyel kormányozza területének társadalmát – aminek állami státusa gyakran függ attól, hogy több más állam elismeri mint efeletti belső és külső önálló korlátlan hatalmat.
A szociológiában az államot általában Max Weber következő elterjedt meghatározásával írják le: az a szervezet amely rendelkezik „a fizikai erő legitim használatának monopóliumával egy adott területen belül”, amely tartalmazhatja a fegyveres erőket, társadalmi szolgáltatásokat, állami bürokráciát, bíróságokat és a rendőrséget.
Tartalomjegyzék |
Az államhatalom részei [szerkesztés]
A három hatalmi ág:
- törvényhozó hatalom
- végrehajtó hatalom
- bírói hatalom
Az újkor kezdetén a három hatalmi ágat gyakorlatilag felosztották, ez lett a modern demokráciák működésének alapelve - melynek lényege, ha három közül kettő egy kézben van, az önkényuralmat szül. Például, ha a törvényeket végrehajtó hatalom a maga kedve szerint változtatja meg a törvényeket.
Az állam feladatai [szerkesztés]
Az állam feladata a közjó szolgálata. Az állam e feladata megvalósításakor egyféle kiegyenlítő szerepet is betölt, amikor az egyes csoportok érdekeit védve az erkölcs és az igazságosság talaján a közjóra törekszik.
- Stabilizálás:
-
-
- a gazdasági működőképességének fenntartása
- közintézmények fenntartása: a gazdaság vagy piac számára fontos, de államon kívül más nem tudja vagy nem akarja működtetni
-
- közüzemi hálózat (áram, vízellátás stb.)
- tömegközlekedés
-
- pénzügyi szabályozás (például infláció ellenőrzése)
-
-
-
- társadalmi rend fenntartása, törvényekkel és rendfenntartó szervekkel (bíróság, rendőrség)
- állampolgári jogok biztosítása, pl.:
-
- élethez való jog
- tulajdon védelmének biztosítása
- munkához való jog
-
-
- Elosztás: társadalmi működés és fejlődés biztosítása, méltányossági juttatások a rászorulóknak
-
-
- feladatok bevételi forrásainak biztosítása (adók, illetékek és járulékok)
- közoktatásügyi rendszer biztosítása
- közegészségügyi rendszer biztosítása
- szociális segélyezés
-
- munkanélküli segély
- nyugdíj
-
- Külső védelem biztosítása: hadsereg
Az állam jellemzői [szerkesztés]
- a területiség: a territorialitás elve
- a néptől elkülönült közhatalom, amely írott vagy íratlan törvények keretei között alkalmazhat kényszert
- az elkülönült intézményrendszer: a társadalomban létező, de annak egészétől elkülönülő rendfenntartó és védekező funkciót gyakorló intézményesített szervezet, mely a közös területeket foglalja össze
- a belső szuverenitás (felségterületén az állam a legfőbb hatalom)
- a teljes vagy legalább részleges külső szuverenitás (külpolitikai önállóság, országhatárok stb.)
Összefoglalva: Meghatározott területen élő emberek kormányzattal és szuverenitással rendelkező közössége. Viszonylagos önállósággal rendelkező társadalmi szervezet.
Állam és kormányzási formák, politikai rendszerek [szerkesztés]
- Autokrácia (egyeduralom, önkényuralom)
- Despotizmus
- Monarchia (királyság, császárság stb.)
- Oligarchia
- Diktatúra
- Demokrácia (köztársaság)
Számuk [szerkesztés]
Jelenleg 193 elismert állam van a világon. Az alábbi államokat nem minden ország ismeri el:
- Nemzetközileg elismert állam, de egy vagy több állam nem ismeri el:
Izrael,
Kína,
Észak-Korea,
Dél-Korea,
Ciprus,
Vatikán
Koszovó,
Szomáliföld,
Kínai Köztársaság,
Nyugat-Szahara,
Észak-Ciprus,
Palesztina,
Abházia,
Dél-Oszétia,
Hegyi-Karabah,
Dnyeszter Menti Köztársaság és Azawad
Lásd még [szerkesztés]
Források [szerkesztés]
- Gacsályi-Meyer-Misz-Simonits: Közgazdaságtan II. Makroökonómia (Nemzeti Tankönyvkiadó 2005.)
- XIII. Leó: Rerum novarum kezdetű enciklikája. Az egyház társadalmi tanítása

