Benkő Loránd

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Benkő Loránd
Született 1921. december 19.
Nagyvárad
Elhunyt 2011. január 17. (89 évesen)
Budapest
Nemzetisége magyar
Foglalkozása nyelvész,
tudománytörténész,
egyetemi tanár

Benkő Loránd (Nagyvárad, 1921. december 19.Budapest, 2011. január 17.) Széchenyi-díjas magyar nyelvész, tudománytörténész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. 1967 és 1974 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem rektorhelyettese. Kutatásai a nyelvtörténet, a nyelvjárások és a nyelvtudomány történetének kérdéseivel foglalkoznak. Öccse Benkő Samu erdélyi művelődéstörténész.

Életpályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szegedi Klauzál Gábor Gimnáziumban érettségizett. 1941-ben kezdte meg egyetemi tanulmányait a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem magyar–olasz–történelem szakán, majd 1944-ben átkerült a Pázmány Péter Tudományegyetemre, ahol egy évvel később szerzett tanári diplomát. 1946-ban védte meg bölcsészdoktori értekezését.

Diplomájának megszerzése után a Pázmány Péter Tudományegyetem Magyarságtudományi Intézetében kapott tanársegédi állást, majd 1950 és 1951 között a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézeténél volt tudományos kutató, majd visszatért az addigra Eötvös Loránd Tudományegyetemmé átnevezett intézményhez, ahol adjunktusként dolgozott tovább a magyar nyelvtudományi tanszéken. 1953-ban kapta meg egyetemi docensi, 1959-ben egyetemi tanári kinevezését. Szintén 1959-ben vette át a tanszék vezetését. 1960-ban félállásban az MTA Nyelvtudományi Intézete magyar nyelvtörténeti és dialektológiai osztályának vezetőjévé is kinevezték. 1963 és 1966 között a Bölcsészettudományi Kar dékánhelyettese, majd 1967 és 1974 között az egyetem rektorhelyettese volt. 1960-tól az MTA Nyelvtudományi Intézet osztályvezetőjeként is dolgozott. 1994-ben professor emeritusi címet kapott. 1995-ben távozott osztályvezetői tisztségéről.

1952-ben addigi munkássága alapján megkapta a nyelvtudományok kandidátusi címét, 1960-ban megvédte akadémiai doktori értekezését. 1954 és 1960 között az MTA Helyesírási Főbizottságának elnöki tisztét töltötte be. 1965-ben választották az MTA levelező, majd 1976-ban rendes tagjává. Szintén 1965-től az MTA Nyelvtudományi Bizottságának elnöke volt 1992-ig. Emellett 1999 és 2002 között az MTA Könyv- és Folyóiratkiadó Bizottsága elnöke volt. Ezenkívül a Szociális és a Magyar Nyelvi Bizottság tagja.

Tudományos munkásságát szakfolyóiratokban is kifejtette: 1953-tól a Magyar Nyelv szerkesztője, majd 1973-tól felelős szerkesztője, valamint szintén 1973-tól a Pedagógiai Szemle szerkesztőbizottságának elnöke volt 1990-ig.

Több tudományos társaságban töltött be vezető szerepet: 1976-ban a Magyar Nyelvtudományi Társaság elnökévé választották, 2005-ben a társaság tiszteletbeli elnökévé fogadta, valamint 1980 és 1990 között a Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság alelnöke volt. 1990-1991-ben a Magyar Pedagógiai Társaság elnöki tisztét töltötte be. Több éven keresztül az Európai Lexikográfiai Szövetségben képviselte Magyarországot. 1995 és 2000 között a Tudományos Ismeretterjesztő Társaság (TIT) elnökeként is tevékenykedett.

Tudományos munkája mellett aktívan kivette részét az Eötvös Loránd Tudományegyetem sportéletében is. Fiatal korában a BEAC atlétikai szakosztályában atletizált, magasugró volt, majd egy ideig a BEAC elnöke. Idős korában a sakkszakosztály tagja.

Munkássága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kutatási területe a magyar nyelvtörténet, a nyelvjárások, az etimológia, a nyelvföldrajz, valamint a nyelvtudomány története. Nagy jelentőségű munkája a főszerkesztésében 1967 és 1976 között készült A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára, valamint az Etymologisches Wörterbuch des Ungarischen (1991–1997).

A magyar nyelvtörténeti kutatásain belül kiemelten az Árpád-kor és a felvilágosodás időszakával foglalkozott. Munkáiban összefoglalta a történeti nyelvtudomány módszertani és szemléleti kérdéseit. Emellett megszervezte és vezette az újabb magyar történeti nyelvtani kutatásokat, valamint jelentős szerepet töltött be a nyelvészképzésben.

Díjai, elismerései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Finn Oroszlánrend lovagkeresztje (1969)
  • Révai Miklós-díj (1980)
  • Pais Dezső-díj (1987)
  • Apáczai Csere János-díj (1991)
  • Déry Tibor-jutalom (1993)
  • Széchenyi-díj (1996) – A magyar nyelvtudomány terén kifejtett közel fél évszázados munkásságáért, mellyel nagyban hozzájárult a tudományág nemzetközi színvonalhoz történő felzárkóztatásához.
  • Munkácsi Bernát-díj (1999)
  • Pro Renovanda Cultura Hungariae Alapítványi Fődíj (2001)
  • Prima díj (2006)

Főbb publikációi[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Farkasréti temető Urnaháza. Itt található Benkő Loránd urnafülkéje is.
  • A Nyárádmente földrajzi nevei (1947)
  • Magyar nyelvjárási bibliográfia (Lőrincze Lajossal, 1950)
  • A magyar ly hang története (1953)
  • Magyar nyelvjárástörténet (1957)
  • A magyar irodalmi írásbeliség a felvilágosodás korának első szakaszában (1960)
  • A magyar nyelv története (Bárczi Gézával és Berrár Jolánnal, 1967)
  • A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára I–IV. Főszerk. Benkő Loránd. Budapest: Akadémiai. 1967–1984. ISBN 963-05-3770-2
  • Az Árpád-kor magyar nyelvű szövegemlékei (1980)
  • Kazinczy Ferenc és kora a magyar nyelvtudomány történetében (1982)
  • A magyar fiktív (passzív) tövű igék (1984)
  • A történeti nyelvtudomány alapjai (1988)
  • A magyar nyelv történeti nyelvtana I–II. (főszerk., 1991–1994)
  • Etymologisches Wörterbuch des Ungarischen I–II. (főszerk., 1991–1997)
  • Pais Dezső (1993)
  • Név és történelem (1998)
  • Nemzet és anyanyelve (2000)
  • Le basi della linguistico storica (2000)
  • Az ómagyar nyelv tanúságtétele (2002)
  • Beszélnek a múlt nevei (2003)
  • Nyelv és tudomány – anyanyelv és nyelvtudomány I–III. (2003)
  • A Szovárd-kérdés (2009)

Emlékezete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sírja Budapesten található, a Farkasréti temető Urnaházában a 2-es számú urnafülke.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Benkő Loránd témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]