Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ferenc József Tudományegyetem (1872–1945)

Ferenc József Tudományegyetem.jpg
Az egyetem épülete.
1893–1902 között épült Meixner Károly és Alpár Ignác tervei alapján. A kivitelező Reményik Károly (Reményik Sándor apja) cége volt.
Hely Kolozsvár
Korábbi nevei Magyar Királyi Tudományegyetem (1881-ig)
Típus állami egyetem
Campus területe 4226 m2
Az egyetem tanrendje az 1881–82-es tanév első félévére
Az egyetem almanachja és tanrendje az 1888–89-es tanév második félévére
Az egyetem almanachja és tanrendje az 1903–04-es tanév első félévére
Képeslap 1940-ből

A kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem 1872 és 1945 között működött.

Megalakulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1872. október 14-én a magyar képviselőház, majd 15-én a felsőház is megszavazta az 1872. évi XIX. törvénycikket, amely a kolozsvári székhelyű tudományegyetem létrehozásáról rendelkezik, és amely egyetem 1872. november 10-én ünnepi üléssel meg is kezdte működését. 1881. január 14-én kapja a Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem nevet, és örökidőkre megalapítottnak nyilváníttatott. Az egyetem első rektora Berde Áron. Az egyetem negyedszázad alatt a magyar tudományosság egyik legfontosabb fellegvárává vált.

Minden félévben megjelentették a tanrendet (1888-tól almanach és tanrend). Ezek a füzetek ma is megtalálhatók a kolozsvári egyetemi könyvtárban. Ezekből meg lehet tudni, hogy ki és mit tanított, az órarendet, kik voltak az egyetem és a karok vezetői, hol laktak a tanárok, és milyen események történtek az egyetemen. Ezeken a füzeteken az egyetem neve többféleképpen szerepel. Kezdetben Kolozsvári Magyar Királyi Tudomány-egyetem (1872), majd Kolozsvári Magyar Királyi „Ferencz József” Tudomány-egyetem (1881, első félév), Kolozsvári Magyar Királyi Ferencz-József-Tudomány-egyetem (1881, második félév), Kolozsvári "Ferencz József" Magyar Királyi Tudomány-egyetem (1898), Kolozsvári Magyar Királyi Ferencz József Tudományegyetem (1903), Kolozsvári M. Kir. Ferencz József Tudományegyetem (1908).

Az egyetem szerkezete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kolozsvári egyetem 1872-ben a következő karokkal alakult:

  • jog- és államtudományi kar,
  • orvostudományi kar,
  • bölcsészet-, nyelv- és történettudományi kar,
  • matematikai és természettudományi kar (1896-ig: mennyiségtan-természettudományi kar).

Ez a struktúra 1940-ben a közgazdaságtudományi karral bővült. A matematikai és természettudományi kar újdonságnak számított, mivel addig a természettudományi szakok a bölcsészettudományi karhoz tartoztak. A földrajz szak ez esetben is a bölcsészettudományi karon maradt.

Az első tanítási év 284 beiratkozott diákkal, 40 rendes és rendkívüli tanárral, 11 tanársegéddel 1872. november 11-én kezdődött. A tanárok és diákok karonkénti megoszlása[1]:

kar tanár diák
jog- és államtudományi 12 174
orvostudományi 11   51
bölcsészet-, nyelv-
és történettudományi
10   22
matematikai és természettudományi   7   37

A bujdosás évei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1919. május 10-én az egyetem vezetősége ultimátumot kap a megszálló román hatóságoktól, hogy a tanárok tegyenek hűségesküt a román királyra, két éven belül tanuljanak meg románul, és akkor maradhatnak. A tanárok ezt a lehetőséget egyöntetűen elvetik. Május 12-én a román hadsereg erővel behatol az egyetem épületébe, és a tanárokat és diákokat kitessékelik az utcára. Csupán személyes holmijukat vihetik magukkal.[2]

Az elmenekült egyetem, rövid budapesti kitérő után, 1921 és 1940 között Szegeden működött.[3]

Visszatérés Kolozsvárra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az 1940. augusztus 30-i második bécsi döntést követően az egyetem részben visszatért Kolozsvárra, és egy új karral (közgazdaságtudományi) bővült. A Szegeden maradt egyetemrész felvette a Horthy Miklós Tudományegyetem nevet.

Az egyetem „tanszékein többnyire olyan tudós professzorok munkálkodtak, akik azt vallották, hogy nemzetiségre való tekintet nélkül Erdély minden odavaló embernek hazája. Ezek a professzorok fordultak szembe 1944 tavaszán a Sztójay-kormány zsidóellenes intézkedéseivel, és ugyancsak ők voltak azok, akik 1944. szeptember 29-én, amikor a magyar kormány elrendelte Kolozsvár kiürítését, az intézkedésnek ellenszegültek. Az egyetemi tanács szeptember 16-án úgy határozott, hogy tekintettel a kolozsvári magyarság minden társadalmi osztályhoz és vallásfelekezethez tartozó képviselőinek kérésére, az egyetem a helyén marad, és osztozik az erdélyi magyarság sorsában. Szeptember 17-én pedig az egyetem óvóhelyén megnyitották a tanévet.”[4]

1944 őszétől, amikor Kolozsvár már orosz és román megszállás alatt volt, nevében már nem viselte Ferenc József nevét.

Végleges felszámolás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Ferenc József Tudományegyetem 1945 májusában jogutód nélkül megszűnik, amikor román királyi rendelettel létrehozzák a magyar nyelvű állami egyetemet Kolozsváron, habár az új egyetem a megszüntetett egyetem tanári állományán alapul. Ez az egyetem még ugyanabban az évben felveszi a Bolyai Tudományegyetem nevet. 1959-ben, felsőbb pártrendelkezésre, egyesítik a román nyelvű Victor Babeş Tudományegyetemmel. Ettől kezdve Babeș–Bolyai Tudományegyetem néven működik a mai napig.

Az egyetem szellemisége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Berde Áron, első rektor, egyetemi megnyitó beszédében azt mondta: Önök tudják, hogy az egyetemet nem a néma falak, hanem a tanárok szellemi ereje alapítja meg hírnevében, áldásos működésben. Toleráns erdélyi szellemiségének köszönhetően az egyetem sokkal befogadóbb volt, mint a kor más (nemcsak magyarországi) egyetemei. Tanárai között sok zsidó származású volt[1], akik tudással és tehetséggel szolgálták a magyar és az egyetemes tudományosságot. Az egyetemen 1919-ig mindig működött román nyelv és irodalom tanszék. Ennek vezetői Szilasi Gergely (1872–1886 között) és Moldován Gergely (1886–1919 között) voltak. Moldován Gergely rektor is volt.

Az egyetem örökösei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gaal György könyvéből idézzük[1]

„A kolozsvári tudományegyetemnek ma négy örököse is működik. Épületeit, felszerelését a kolozsvári I. Ferdinánd, majd a Victor Babeş nevét viselő egyetem kapta meg, szellemét a Bolyai János nevét felvevő magyar tudományegyetem vitte tovább. A kettő erőszakos egyesítése (1959) óta a Babeş-Bolyai Tudományegyetem az egyik örökös. A másik a Bolyaiból kivált marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem, különösen ennek magyar tanári kara. A harmadik-negyedik pedig a szegedi, 1940-től Horthy Miklós, később József Attila nevét viselő tudományegyetem, valamint az ebből 1951-ben kivált, utóbb Szent-Györgyi Albertről elnevezett Orvostudományi Egyetem.”

Az egyetem rektorai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A rektort egy évre választották, de a következő évben kötelező módon rektorhelyettes volt.

Jelentősége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az alábbi idézetek jól jellemzik, hogy milyen szerepe volt a Ferenc József Tudományegyetemnek a magyar és egyetemes tudomány szolgálatában.

„A Ferenc József Tudományegyetem nem múlt el nyomtalanul. Kolozsvárt első ízben tette ismert és elismert, európai szintű tudományos központtá. A magasra állított szakmai és erkölcsi mérce az utódokat is kötelezte. Az egyetem szellemiségét az egymást váltó nemzedékek ápolják és őrzik. Az egyetemen önfeláldozó, kiváló tanárai között ma is bőven találunk követésre méltó példaképeket.”[5]

„Érdekes, hogy a 19. század második felében a magyarországi tudományegyetemek közül először nem a budapesti, hanem a kolozsvári vált fontos matematikai centrummá. A háborút megelőző másfél évtizedben a kolozsvári matematikai iskola a világ legjobbjai közé tartozott. Képviselői hervadhatatlan érdemeket szereztek maguknak és a magyar tudománynak. Például, nem valószínű, hogy mostanában elmúlik olyan munkanap, amelyen valahol a világon Farkas, Haar vagy Riesz neve szóba ne jönne.”[6]

„A kolozsvári egyetem az ország második egyeteme volt, az első egyetem vidéken. De nem volt vidéki egyetem a szó szellemi értelmében. Tudományos, szakmai kérdésekben gyakran ellenzéke volt a budapestinek, vitapartnere, bírálója a főváros akadémizmusának. Oldotta az egyetlen központ belterjességét, ahogy ma mondani szoktuk: alternatívát jelentett. És számos olyan kezdeményezést karolhatott föl, amely korszerű volt és jövőbe mutatott, de nem sok esélye lett volna a túlzott tekintélytisztelet centrumában.”[7]

„A kolozsvári tudományegyetem a történelmi változások megpróbáltatásai között Erdély népének a művelődését, kulturális kibontakozását, a tudományos haladást, az egyetemes értékű és érvényű ismeretek gazdagítását szolgálta. E múltbeli hosszú ideig lappangó igények nyertek teret megalapításakor.”[8]

„Kétségtelen: egyetemünk egykori tudós tanárai elsősorban filológiai feltáró munkájukkal gazdagították irodalomtudományunkat, máig nélkülözhetetlen szövegkiadásaikkal, írói életrajzaikkal. De szűkmarkúak lennénk, ha nem vennénk észre, hogy ezzel párhuzamosan nem tévesztették szem elől a tágabb összefüggéseket: az európai szellemi törekvések megismerésének és hasznosításának szükségét.”[9]

Érdekességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az egyetem épülete ma
Az egyetem belső udvara ma

Érdekes tantárgynevek:[10]

  • külzeléki hánylat (ma: differenciálszámítás);
  • egészleti hánylat (ma: integrálszámítás);
  • minőleges és mennyileges vegyelemzés;
  • munkálatok az ásvány-, föld- és őslénytan köréből haladottak számára;
  • a szülés erőművi akadályairól;
  • socialismusról;
  • a dologbeli jogok és kötelmi jog főbb tanai;
  • gyógyszerisme (ma: gyógyszerismeret);
  • kopogtatás és hallgatódzás, tekintettel a mellkasi szervek bántalmainak kórisméjére;
  • a román mesevilág lényei és tárgyai;
  • dolgozdai gyakorlatok a kisérleti kórtan és gyógyszertan köréből;
  • a franczia irodalom köréből, franczia nyelven való társalgással.

Válogatás egyes rendeletekből:[11]

  • Dohányzás megtiltása az egyetem helyiségeiben. 1880/1. 235.298.
  • Gázóra minden este 8 órakor lezáratik (Tanácshatározat). 1880/1. 133.
  • Latin nyelvű almanach a külföld számára. 1885/6. 287.
  • Vasúton a tandíjmentesek 50%-os elengedésben részesülnek. 1887/8. 272.
  • Útadó fizetése alól állami tisztviselők fölmentetnek. 1892/3. 430.
  • Keresztnevek csak magyar hangzásban használhatók. 1893/4. 47.

Válogatás az egyetemi beadványokból:[12]

  • Szilassy Gergely egyetemi tanár hivatali esküjének letétele felterjesztetik a minisztériumba. 1872. nov. 10.
  • Martin Lajos ny. r. tanár a nagyméltóságú vallási és közoktatásügyi minisztériumhoz intézett kérelmet ad be, melyben 500 frtnyi 20 havi részletekben visszafizetendő fizetési előleget kér. 1873. jan. 21. (A minisztérium 1873. febr. 11-én jóváhagyja.)
  • A mennyiségtan-természettudományi kar felterjesztése a nagyméltóságú v. és közokt. miniszterhez amelyben a kar nem tudor tagjai tudorokká avatásának engedélyét kéri 1873. jún. 11. 123.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b c Gaal György: Egyetem a Farkas utcában: A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem előzményei, korszakai és vonzatai). Kolozsvár: Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság. 2001. 
  2. A Ferenc József Tudományegyetem kezdete és vége: [[Riesz Frigyes]] matematikus levele testvéréhez. Műszaki Szemle 46 (Historia Scientiarum 6), (2009) 23–27. o.
  3. Szabó Péter Gábor: A Ferenc József Tudományegyetem Szegeden (1921–1940). Műszaki Szemle 46 (Historia Scientiarum 6), (2009) 34–38. o.
  4. Tonk Sándor: Erdély magyar egyeteme, in: 125 éves a kolozsvári egyetem, szerk. Cseke Péter, Hauer Melinda, Komp-Press Kiadó, Kolozsvár, 1999.
  5. Gábos Zoltán: A Ferenc József Tudományegyetem fizikusai, in: 125 éves a kolozsvári egyetem, szerk. Cseke Péter, Hauer Melinda, Komp-Press Kiadó, Kolozsvár, 1999.
  6. Kolumbán József: A kolozsvári matematikai iskola kialakulása, 125 éves a kolozsvári egyetem, szerk. Cseke Péter, Hauer Melinda, Komp-Press Kiadó, Kolozsvár, 1999.
  7. Péntek János: Modern törekvések a nyelvészetben és a néprajzban, in: 125 éves a kolozsvári egyetem, szerk. Cseke Péter, Hauer Melinda, Komp-Press Kiadó, Kolozsvár, 1999.
  8. Nagy-Tóth Ferenc, Fodorpataki László: A növénytanoktatás és -kutatás történetéről, in: 125 éves a kolozsvári egyetem, szerk. Cseke Péter, Hauer Melinda, Komp-Press Kiadó, Kolozsvár, 1999.
  9. Kozma Dezső: A magyar irodalom első előadói, in: 125 éves a kolozsvári egyetem, szerk. Cseke Péter, Hauer Melinda, Komp-Press Kiadó, Kolozsvár, 1999.
  10. A Kolozsvári Magyar Királyi Ferencz-József-Tudomány-Egyetem ALMANACHJA MDCCCLXXXVII-VIII-ról és az MDCCCLXXXVIII-IX-ik tanév I-ső felére valamint TANRENDJE az MDCCCLXXXVIII-IX-ik tanév I. felére, Kolozsvárt, Nyomatott Ajtai K. Albert Könyvnyomdájában, 1888. Kolozsvári Egyetemi Könyvtár.
  11. Ferenc József Tudományegyetem. Mutató a szabályrendeletekről 1872-től fogva. Kolozsvári Állami Levéltár.
  12. Ferenc József Tudományegyetem. Beadványi jegyzőkönyv 1872/3-ik évre. Kolozsvári Állami Levéltár.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gaal György: Egyetem a Farkas utcában: A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem előzményei, korszakai és vonzatai. Harmadik, átdolgozott és bővített kiadás. Kolozsvár: Scientia Kiadó. 2012428. 

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Katona Szabó István: Emlékkönyv a Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem (1872-1944) létesítésének 125. évfordulója alkalmából. (hely nélkül): Bolyai Egyetem Barátainak Egyesület. 1997. 
  • Vincze Gábor, A száműzött egyetem. A Ferenc József Tudományegyetem sorsa Kolozsvártól Szegedig (1919-1921), JATEPress, 2006.
  • Márki Sándor: A M. Kir. Ferencz József-tudományegyetem története, 1872-1922. Szeged: Városi Nyomda. 1922. 
  • Gábos Zoltán: A Ferenc József Tudományegyetem természettudósai. Természet Világa, CXXIX. évf. 3. sz. (1998)
  • Kilényi András: Sportélet a kolozsvári tudományegyetemen (1872-1914). Kaleidoscope. Művelődés-, Tudomány- és Orvostörténeti Folyóirat, II. évf. 2. sz. (2011) 101–114. o.
  • Százhuszonöt éve nyílt meg a kolozsvári tudományegyetem. 1997. 
  • Gaal György: A kolozsvári egyetem százhuszonöt éve, Firka,1997–1998. 7. évf. 6. sz. Online hozzáférés
  • Bíró Sándor: A kolozsvári egyetem román uralom alatt. Magyar kisebbség, 3–4. sz. (1997)
  • Kása Zoltán: Szellemi holokauszt. Két egyetem lerombolásának évfordulója, Szabadság, 2009. május 18. Online hozzáférés
  • Oláh-Gál Róbert: A statisztika oktatása a kolozsvári Ferencz József Tudományegyetemen, Kaleidoscope. Művelődés-, Tudomány- és Orvostörténeti Folyóirat, 2012. 4 sz. Online hozzáférés
  • Tuka László: Învăţământul farmaceutic în cadrul Universităţii Franz Joseph din Cluj (Ferenc József Tudományegyetem) 1872–1919 şi 1940–1945, Clujul Medical, 2012 Vol. 85. nr. 2. pp. 266–270. Online hozzáférés

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]