Föderáció
A föderáció vagy federáció a latin foedus (genitivusa foederis) szóból ered, egyezményt, megállapodást, társulást jelent, aminek keretében községek, községcsoportok, illetve államok kölcsönösen és az egyenlőség alapján elkötelezik magukat egymásnak egy vagy több meghatározott cél érdekében, s annak végrehajtása kizárólagosan a szövetség képviselőire hárul.
Egy állam berendezkedésében ez azt jelenti, hogy a részei egyenlőek és bizonyos fokig önállóak egymástól, (pl.: saját törvényhozással rendelkeznek) azonban ezek fölött áll egy központi (szövetségi) kormány is, mely az egészet összefogja és szabályozza.
A föderációk általában magukban hordozzák azon paradoxont, hogy míg egyrészről egy államszövetség részei, úgy másfelől önmagukban is államok (vagy magukban hordozzák az államiság aspektusait)
Tartalomjegyzék |
Típusai [szerkesztés]
- Létrejöttük alapján
- Nagy területű országok (például USA), amely fokozatos kiterjedéssel, bővűléssel jött létre.
- Eleve megosztott társadalmak (például Belgium), ahol megegyezés útján jött létre.
- Történelmi indokok (például Ausztria)
- Összetételük alapján
- Kongruens (az egységek között kevés az eltérés- Ausztria)
- Inkongruens (nagyobb vallási, etnikai stb. eltérések- Belgium)
- Működésük alapján
- Kooperációra épül (összehangolt döntések - Németország)
- Kompetitív (nincs megállapodási kényszer, versengések az egységek közt - USA)
Föderációs állam [szerkesztés]
A föderációs berendezkedésű országokban (például USA, Oroszország) a tagállamok bizonyos fokig önállóak, vezetésüket legtöbbször nem a központi kormányzat intézi, hanem saját kormányuk. Viszont a föderáció több, mint államok laza szövetsége, mivel sem saját hadseregük, sem önálló külpolitikájuk sincs, így a nemzetközi jog alapján nem minősülnek szuverén államnak.
Konföderációs állam [szerkesztés]
A konföderáció államszövetség. A konföderáció alapja nemzetközi szerződés.
Ilyenre volt példa a Független Államok Közössége.

