Reálunió
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A reálunió definíciója változott az idők alatt.
Tartalomjegyzék |
Régi meghatározás [szerkesztés]
Korábban reálunió alatt olyan két vagy több, közös uralkodószemély alatt élő államnak az állami életre történt egyesülését értették, melynek során a belügyekre vonatkozóan az egyesült államalakulatok bizonyos mértékben megtartották önállóságukat.
A mai definíciók szerint azonban az efféle szerveződések inkább szövetséges államnak, vagy decentralizált egységes államnak tekintik.
Mai meghatározás [szerkesztés]
A perszonálunióval szemben, amikor a két államot csak az uralkodó személye egyesíti, (lásd. magyar-lengyel perszonálunió, vagy Lengyel-litván perszonálunió), a reálunióban az állami élet további szektorai is egymásba olvadnak, így a hadügy és külügy is.
Példák reálunióra [szerkesztés]
- 1091 és 1918 között: reálunió Magyarország és Horvátország között.
- 1397–1524: a kalmari unió
- 1460-tól reálunió a Schleswigi és Holsteni Hercegségek között.
- 1509 és 1814 között reálunió Dánia és Norvégia között.
- 1569 és 1795 között: Lublini Unió: Lengyelország és Litvánia "nemesi köztársasága".
- 1800 és 1908 között: Reálunió Dánia és Izland között.
- 1802 és 1810 között: A Salm-Salmi és Salm-Kyrburgi Hercegségek reáluniója.
- 1809: az első német alkotmány elrendeli a Szászország-Weimari, valamint a Szászország-Eisenachi Hercegségek reálunióját a Szászország-Weimar-Eisenachi Hercegség keretein belül.
- 1867-1918: A kiegyezés alapján történt reálunió Ausztria és Magyarország között.
- 1871 és 1918 között: reálunió a Porosz Királyság és a Német Birodalom között.
