Lublini unió

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
lublini unióJan Matejko festménye

A lublini unió szövetség Lengyelország és Litvánia között, melyet a lublini országgyűlésen (szejmen) kötöttek meg. A két állam nem teljes unióját (nem volt teljes, mert a hadseregeket és kincstárakat nem vonták össze) 1569. június 28-án hozták létre és július 1-jén írták alá. A létrejött állam neve ettől kezdve: Két nemzet köztársasága, közös uralkodóval, szejmmel, valutával és külpolitikával – külön maradt a kincstár, a hivatalok, a hadsereg és a bíróságok.

A lublini unió következményei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Lengyel Köztársaság a lublini unió után, 1569 körül
  • a főurak befolyásának növekedése;
  • a főváros Varsó hatalmának növekedése, itt ülésezett a szejm, ahol lebonyolódtak a választások és a XVI. század végétől itt székelt a király udvarával és tanácsadóival;
  • Lengyelországhoz csatolták az ukrán területeket;
  • Litvánia és Ruténia lengyelesítése – idővel az ottani elit nyelve a lengyel lett;
  • Lengyelország foglalkozni kezd a keleti politikával: háború Moszkvával, Törökországgal és a tatárokkal;
  • Lengyelország tekintélyének növekedése Európában: kelet és nyugat összekötése;
  • a lengyel nemzet politikai műveltsége nő;
  • az unió tartós és biztos volt; 1795-ig fennállt, Lengyelország III. felosztásáig

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]