Jan Matejko

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Veit Stoss a lányával, Jan Matejko festménye

Jan Matejko (Krakkó, 1838. július 30. – Krakkó, 1893. november 1.) lengyel történelmi festő. Sokan a legnagyobb lengyel festőnek tartják. Nagy lelkesedéssel ábrázolta Lengyelország viszontagságos történetének jeleneteit. Rövidlátó volt, mégis fáradhatatlan megfigyelő, éles jellemző, koloritja ragyogó. Nagy festményein az alakok ábrázolása gyakran merev, akadémikus.

Életpályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Már 14 éves korában a krakkói művészeti iskola tanítványa lett és 1852-ben festette az első képét, I. Ferenc József király bevonulását Krakkóba; ezt követte: Szujszki cár III. Zsigmond király előtt. 1858-ban ösztöndíjjal Münchenbe ment, ahol egy évet töltött folytonos munka közepette. Itt festette meg a Radzivill Borbála megmérgeztetését ábrázoló képet. 1859-ben hazatért, buzgón foglalkozott történelmi tanulmányokkal is, amelyekről számos történeti és művelődéstörténeti rajz kiadása tanúskodik. 1860-ban rövid ideig Bécsben Ruben tanárnak volt tanítványa. Itt kezdte el János Kázmér a bielani kolostor előtt nézi a város égését című képét. Hazatérése után a történeti képek hosszú sorozatát alkotta. Utazásokat tett Német-, Francia-, Olasz-, Orosz- és Törökországban. 1873-ban az újjászervezett krakkói művészeti iskola igazgatója már 1870-ben a becsületrend lovagja és a francia akadémia tagja lett. 1887-ben a krakkói egyetem tiszteletbeli doktorává tette meg.

Jan Matejko: Kopernikusz

Főbb művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Skarga prédikációja III. Zsigmond király előtt (1865);
  • Lengyelország első felosztása 1773. (1866);
  • A lublini unio 1569 (1870, a galíciai tartomány-gyűlés épületében);
  • Báthory István Pskóv előtt (1872); Rettenetes Iván (1875);
  • A várnai csata (1879, Magyar Nemzeti Múzeum);
  • Veit Stoss életéből vett több kép;
  • I. Miksa császár, I. Zsigmond lengyel király és Ulászló magyar király találkozása Bécsben 1515. (1880, ajándék I. Ferenc József király számára);
  • Sobieski János Bécs alatt (1883 ajándék XIII. Leo pápa számára, a Vatikánban);
  • Az orléans-i szűz (1885); Kosciuszko Raklavicénél (1888, Krakkó, nemzeti múzeum);
  • A zsidók befogadása Lengyelországban 1096. (1889);
  • Kopernikusz és számos műs férfi és női képmás.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lengyel nyelvű szakirodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • J. Bogucki, Matejko, Warszawa 1955.
  • K. Krawczyk, Matejko i historia, Warszawa 1990.
  • J. M. Michałowski, Jan Matejko, Warszawa 1979.
  • M. Porębski, Malowane dzieje, Warszawa 1961.
  • H. M. Słoczyński, Matejko, Wrocław 2000.
  • M. Treter, Matejko. Osobowość artysty, twórczość, forma i styl, Lwów 1939.
  • M. Zgórniak, Matejko w Paryżu, Kraków 1998.
  • Sz. Kobyliński, Tajemnice Pocztu Matejki, Warszawa 1984

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]