Lengyelország májusi alkotmánya

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Lengyelország májusi alkotmánya (Jan Matejko festménye, 1891). II. (Poniatowski) Szaniszló Ágost belép a Szt. János katedrálisba, ahol a Szejm tagjai esküt tesznek az új alkotmány megtartására. A háttérben a varsói királyi palota, ahol az alkotmányt éppen elfogadták.
Lengyelország májusi alkotmánya (Jan Matejko festménye, 1891). II. (Poniatowski) Szaniszló Ágost belép a Szt. János katedrálisba, ahol a Szejm tagjai esküt tesznek az új alkotmány megtartására. A háttérben a varsói királyi palota, ahol az alkotmányt éppen elfogadták.
Az alkotmány címlapja
Az alkotmány címlapja

Lengyelország májusi alkotmánya (lengyelül Konstytucja Trzeciego Maja) a világ második, és Európa első írott alkotmánya, melyet 1791. május 3-án fogadott el a lengyel-litván unió államának Szejmje.

Az alkotmány politikai értelemben egyenlőnek mondta ki a városi polgárokat a nemességgel, és állami védelem alá helyezte a parasztokat. Emellett eltörölte a liberum veto intézményét.

A májusi alkotmány elfogadásának hatására a lengyel-litván államot megtámadták szomszédai. A háborús vereség következtében megtörtént Lengyelország második felosztása.

Két megalkotója, Ignacy Potocki és Hugo Kołłątaj szavai szerint a májusi alkotmány volt „az elmúló haza végakarata és testamentuma”.