Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Az Ukrán SZSZK címere
Az Ukrán SZSZK zászlaja
Az Ukrán SZSZK elhelyezkedése a Szovjetunióban

Az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság, röviden Ukrán SZSZK (ukránul: УРСР – Українська Радянська Соціалістична Республіка; oroszul: УССР – Украинская Советская Социалистическая Республика) a Szovjetunió tagállama volt 19221991 között.

Északon a Belorusz SZSZK, északkeleten és keleten az Oroszországi SZSZSZK, délnyugaton a Moldovai SZSZK és Románia, nyugaton Magyarország, Csehszlovákia és Lengyelország határolta. Délen a Fekete- és az Azovi-tenger határolta. Fővárosa Kijev volt. Az 1960-as évektől közigazgatásilag 25 területből és 2 területi jogú városból állt.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Orosz Birodalom széthullása idején, 1917 végén megalakult a független Ukrán Köztársaság, amelyet 1920-ra a Vörös Hadsereg elfoglalt, így 1922-től Ukrajna Ukrán SZSZK néven a Szovjetunió egyik alapító tagállama lesz. A mai Ukrajna nyugati vidékei az újonnan létrejött Lengyelország részévé váltak. A Magyarországtól elcsatolt Kárpátalja ugyanakkor Csehszlovákiához került.

A kollektivizálás csúcsán, az első ötéves terv idejében (1928 és 1933 között) egyes becslések szerint mintegy 6–7 millió ember halt meg az éhínség miatt abban az Ukrajnában, ahol a XIX. században a világon a legtöbb gabonát termelték.

A második világháború kitörésekor, 1939-ben a Szovjetunió megszállta Lengyelország keleti részét, nagyjából Nyugat-Ukrajnát és Nyugat-Belorussziát. 1941-től a Barbarossa hadművelet szerint támadó németek egész Ukrajnát elfoglalták, ott rablógazdálkodást folytattak, egészen a szovjetek 1942 és 1944 között tartó támadásáig. 1945. február 4-11 között Ukrajnában került megrendezésre a szövetséges nagyhatalmak vezetői között a második világháború utáni rendezés egyik találkozója, a jaltai konferencia. A háború lezártával Lengyelország délkeleti része és Kárpátalja is az Ukrán SZSZK-hoz került, illetve 1954-ben az Oroszországi SZSZSZK-tól hozzá csatolták a Krím-félszigetet.

Az Ukrán SZSZK (a Belorusz SZSZK-val együtt) önálló tagja lett a második világháború után megalakuló egyetemes nemzetközi szervezetnek, az ENSZ-nek, így a Szovjetunió széthullása után a többi volt tagköztársasággal ellentétben nem kellett felvételét kérnie a szervezetbe.

1986. április 26-án a Pripjaty folyó mellett fekvő Csernobilban súlyos atomerőműbaleset történt. Ennek következményeképp a Kijevtől északra található vidékek, illetve Fehéroroszországban található nagy területek még mindig súlyosan sugárszennyezettek.

Ukrajna 1991. augusztus 24-én kiáltotta ki függetlenségét, amelyet egy december 1-jén megtartott választáson az ukránok többsége támogatott.

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]