Krevai unió

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A Lengyel-litván Unió címere
Lengyelország és Litvánia 1387-ben

A krevai unió (ritkábban krewói unió) Lengyelország és Litvánia perszonáluniója. 1385. augusztus 14-én kelt egyezmény, melyet Kreva litván városban kötöttek. Az eredeti latin nyelvű okirat a "Krew" nevet használta. Az okirat ígéreteket tartalmazott Hedvig kiskorú lengyel királynő és Jogaila, Litvánia nagyhercege között kötendő házasság feltételeiről, utólag ezt tartották a lengyel-litván unió kezdeti lépésének. Az egyezmény a következőket tartalmazza:

  • Házassági ajánlat: házasság a litván nagyfejedelem, Jogaila és Hedvig között.
  • A pogány Jogaila és a többi litván nemes áttérése a római katolikus vallásra.
  • Kétszázezer forint kifizetése az osztrák hercegnek, Habsburg Vilmosnak. Az összeget kárpótlásként kellett kifizetni, mivel meghiúsult a korábbi házassági szerződés Hedvig és Vilmos között.
  • A Jogaila által bármilyen címen elfoglalt lengyel területek visszaszolgáltatása.
  • A litvánok által fogságba ejtett összes keresztény hadifogoly szabadon bocsátása
  • Litvánia és Ruténia összes földjének a lengyel koronához csatolása

A szerződő felek Jogaila és négy közeli férfi rokona egyrészről, másrészről a kiskorú Hedvig édesanyja, Boszniai Erzsébet lengyel és magyar királyné, magyarországi kormányzó és néhány lengyel képviselő. Az okirat formálisan Jogaila ígéreteiként fogalmazódott meg a leendő házastársa családja felé, melyeket a házasság esetén be fog tartani, de a menyasszony részéről elkötelezettségről nincs említés.

A megállapodás következménye ugyanebben az évben Jogaila lengyel királlyá koronázása volt iure uxoris és megkeresztelése. Jogaila új keresztnevéül Ulászlót (Władysławot) választották Hedvig dédapja I. Lokietek Ulászló után, aki az utolsó előtti Piast uralkodó volt Lengyelország trónján és aki egyesítette a feudális széttagoltság után az országot. A "II." szám az uralkodók listáján ugyanolyan későbbi találmány, mint nevének lengyelesített változata a "Jagelló" (lengyelül Jagiełło). Nevének, vagyis az Ulászlónak és a Jagellónak minden korabeli együttes említése kétséges. Ma a lengyelek Władysław II Jagiełło-nak mondják.

Bizonyos ideig a lengyel nemesség elégedetlenkedett a magyar dinasztikus kapcsolatokkal, és egyesek a német lovagrendet, mások a látszólag erősödő Moszkvát támogatták volna, mindkét állam vezetői úgy gondolták, hogy a velük kötendő unió nagyobb védelmet jelentene a külső fenyegetések ellen.

Amíg Jagelló Ulászló és Hedvig mind Lengyelország, mind Litvánia felett uralkodott, a litván nagyhercegségben a tényleges hatalom Ulászló unokatestvére, Nagy Vytautas kezében volt, aki általában független politikát folytatott.

Hedvig 1399-ben bekövetkezett halála után Jagelló Ulászló egyedül uralkodott és a Jagelló dinasztia első tagja lett. Az egyesült lengyel-litván hadsereg parancsnokaként döntő szerepe volt abban, hogy a német lovagrendre végzetes csapást mértek 1410-ben a Grünwaldi csatában.

Csak az 1569-ben kötött lublini unió véglegesítette az uniót a lengyel királyság és a litván nagyfejedelemség között, mely után megalakult a lengyel-litván nemzetközösség. Végül az 1791-es Májusi Alkotmány deklarálta, hogy a két korábban külön állam egységes lett. Nem sokkal később formálisan szétváltak. A 19. században nagyrészt orosz uralom alatt álltak, de közigazgatásilag különálló kormányzóságban. A 20. század elején mindkét nemzet deklarálta függetlenségét és azóta semmilyen értelemben nem voltak közös államban.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Union_of_Krewo című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]