Lublin

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Lublin
Collage of views of Lublin.jpg
Lublin címere
Lublin címere
Lublin zászlaja
Lublin zászlaja
Közigazgatás
Ország  Lengyelország
Vajdaság lublini
Rang járási jogú város
Polgármester Krzysztof Żuk
Körzethívószám +(48)81
Rendszám LU
Népesség
Teljes népesség 356 998 fő (2005) +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 168-229 m
Terület 147,5 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Lublin (Lengyelország)
Lublin
Lublin
Pozíció Lengyelország térképén
é. sz. 51° 14′ 53″, k. h. 22° 34′ 13″Koordináták: é. sz. 51° 14′ 53″, k. h. 22° 34′ 13″

Lublin (jiddis לובלין, ukrán Люблін, litván Liublinas, orosz Люблин) (Loudspeaker.svg kiejtése, IPA: ['lublʲin]) város Kelet-Lengyelországban, a Lublini vajdaság székhelye, Lengyelország kilencedik legnépesebb városa. A Lublini-fennsíkon fekszik a Bystrzyca folyó mentén, mely a Wieprz folyó bal oldali mellékfolyója. A város területén a Bystrzycába két patak ömlik: a Czerniejówka és a Czechówka.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lublin az egyik legrégebbi lengyel település. A település kezdetei a VI. századra nyúlnak vissza, amikor a Czwartek hegyen (a név valószínűleg a vásár napjáról, csütörtökről ered) virágzó falu volt, mely később kiterjedt a szomszédos dombokra – a várhegyre, az óvárosi, a grodzisko, żmigród, és białkowski hegyre. A várhegyen a X. században favár épült, később kőfallal vették körül, a XII. században várkapitányságot kapott. A Staromiejski dombon felépült a város. A legrégibb templom a Szent Mihály arkangyal-templom, melyet a legenda szerint 1262-ben épített Fekete Leszek győztes csatából visszatérve. A templomot a XIX. században bontották le. Először 1198-ban említik a várost oklevélben, Lublin magdeburgi városi jogokat I. Lokietek Ulászló királytól kapott 1317-ben. 1341-ben Nagy Kázmér nagy győzelmet aratott a tatárok felett Lublin mellett, egy évvel később a város újabb jogokat kapott, melyek értelmében várfallal vették körbe a várost. 1474-ben IV. Jagelló Kázmér király Lublint jelölte ki a lublini vajdaság központjául. A XV-XVI. században a város virágzásnak indult annak következtében, hogy itt haladt keresztül a Fekete-tengert Nyugat-Európával összekötő út, ennek eredménye a gyönyörű lublini műemlék központ. 1569-ben itt kötötték meg a lublini uniót, mely egyesítette a lengyel királyságot és a litván nagyfejedelemséget. A XVII. század közepén Lublint a svéd és kozák támadások és járványok (1630-as pestis 5000 áldozatot követelt) romba döntötték.

A XVII. században a lengyel belső nemzeti és gazdasági konfliktusok a híres lublini vásárok hanyatlását eredményezik. A háborúk és kozák lázadások (1648-50) következtében az európai kereskedők többsége emigrál. 1655-ben Lublint feldúlta az orosz-kozák hadsereg, különösen sokat szenvedett a zsidó negyed. 1656-ban a várost megtámadják a svédek, az épületeket lerombolják és megtizedelik a lakosságot. 1686-ban kezdték trombitálni a lublini fanfárt. A következő években tovább folytatódott a város hanyatlása a hosszan tartó északi háború miatt (XVIII. század eleje). 1703-ban II. Erős Ágost király a krakkóihoz hasonló városi jogokat ad. A háborúk befejezése után újjáépítették a várost, főleg a főúri rezidenciákat és az egyházi birtokokat. Formálódik a Krakowskie Przedmieście utca, a város főutcája és a Litewski tér, de a város továbbra is szegényes látványt nyújt.

A lublini vár
Lublin vasúti főpályaudvara

A lengyel felvilágosodás alatt 1780-ban megalakul a "Boni Ordinis" alapítvány, mely célul tűzi ki a lakóházak restaurálását és az utcák burkolását, valamint a városház újjáépítését. 1788-ban 100 év után újjászületik a protestáns mozgalom, melynek kifejeződése a mai napig fennálló Szentháromság templom felépítése volt. A május 3-i alkotmány kihirdetése után, melyet nagy lelkesedéssel fogadott a város, Lublin megválasztotta első elnökét (polgármesterét) Teodor Gruell-Gretzet, aki különösen sokat tett a város fejlődéséért. 1792-ben II. Katalin orosz cárnő parancsára a várost elfoglalta az orosz hadsereg, véget vetve a rövid virágzásnak. Lengyelország III. felosztása után 1795-ben a város a Habsburg Birodalom fennhatósága alá került. 1809-ben a várost a Varsói Hercegséghez csatolták. 1815-ben a Kongresszusi Királyság részeként orosz fennhatóság alá került, és 1837-ben kormányzóság központja lett. 1873-ban a város népessége 28,9 ezer, 1897-ben 50,2 ezer főre nőtt. 1877-ben épültek ki az első vasútvonalak.

Az első világháború alatt az oroszok visszavonultak, 1915 nyarán a várost német és osztrák-magyar csapatok foglalták el, végleg megszűnt az orosz uralom a városban. 1918-ban alapították a Katolicki Uniwersytet Lubelskit (Lulblini katolikus egyetem). 1918 novemberétől a város ismét a független Lengyelországhoz tartozott, újra vajdasági székhely lett. 1939. szeptembertől 1944. augusztusig a város német megszállás alatt volt. A megszállás alatt a németek koncentrációs tábort nyitottak Majdanekben és gettót a zsidó lakosságnak. A holokauszt idején kb. 40.000 lublini zsidó pusztult el, ők alkották a háború előtti népesség egyharmadát. Eltűnt az ún. zsidó város is, vagyis a várt körülvevő középkori eredetű épületek háromnegyed része és Wieniawa kerület is, melynek lakosságát nagyrészt zsidók adták. A zsidó temetők is elpusztultak – a wieniawai teljesen megsemmisült.

1944. július 23. után 164 napig Lublin töltötte be a kommunista Lengyelország fővárosának szerepét. A Lengyel Népköztársaság (Polska Rzeczpospolita Ludowa, PRL) idején hatalmas fejlődésnek indult a város. 1944-ben megalakult az Uniwersytet Marii Curie-Skłodowskiej w Lublinie (Lublini egyetem). Sok gyár épült, többek között a Fabryka Samochodów Ciężarowych w Lublinie – FSC (teherautó gyár) és a közeli Świdnikben a WSK PZL Świdnik helikopter gyár.

1989-ig a város népessége a háború előtti több, mint háromszorosára nőtt. 1980 júliusában Lublinban és Świdnikben került sor az első nagyarányú munkás sztrájkra, mely a tengermelléki augusztusi sztrájkokban folytatódott és mely a Szolidaritás (Solidarność) szakszervezet megalakulásához vezetett.

A vár

Műemlékek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Brama Krakowska – Krakkói kapu, XIV. sz.
  • Brama Grodzka – Városi kapu XVIII. sz.
  • Zamek z Kaplicą Zamkową – Vár várkápolnával, XII, XIII. sz.
  • Katedrális – 1586-1604 barokk (eredetileg jezsuita) templom
  • Kościół Dominikanów – Domonkos templom XIV. sz., XVII. sz-ban barokkosítva
  • Kościół Bernardynów – Bencés templom, eredetileg késő gótikus, 1602-1607-ben átalakítva reneszánsz.

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A felújítás alatt álló Katedrális (2009.)

Oktatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lublini főiskolák és egyetemek:

A Krakkói Kapu

Sport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Labdarúgás:
    • Lublinianka SSA
    • Juniorzy Młodsi Lublinianka SSA
    • Stowarzyszenie Młodzieży Viking Lublinianka
    • Motor Lublin
  • kézilabda:
  • kosárlabda:
    • Start AZS Lublin
  • rögbi:
  • úszás:
    • KS Lublinianka
    • UTS Orlik
  • salakmotorozás:
    • Towarzystwo Żużlowe Lublin
  • országúti kerékpározás:
    • Lubelskie Towarzystwo Cyklistów
  • Akademicki Związek Sportowy
Testvérvárosok táblái a városháza oldalán

Testvérvárosai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Lublin témájú médiaállományokat.