Krivij Rih

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Krivij Rih (Кривий Ріг)
KR City collage.png
Krivij Rih címere
Krivij Rih címere
Krivij Rih zászlaja
Krivij Rih zászlaja
Közigazgatás
Ország  Ukrajna
Terület Dnyipropetrovszki terület
Rang város
Alapítás éve 17. század
Polgármester Jurij Hrihorovics Vilkul
Irányítószám 50000–50479
Körzethívószám +380 56(4)
Népesség
Teljes népesség 654 900 fő[1]
Földrajzi adatok
Terület 410 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Krivij Rih (Ukrajna)
Krivij Rih
Krivij Rih
Pozíció Ukrajna térképén
é. sz. 47° 54′ 37″, k. h. 33° 23′ 30″Koordináták: é. sz. 47° 54′ 37″, k. h. 33° 23′ 30″
Krivij Rih weboldala

Krivij Rih (ukránul: Кривий Ріг), orosz nevén Krivoj Rog (oroszul: Кривой Рог) város Ukrajna Dnyipropetrovszki területén, az Inhulec és a Szakszahany folyók összefolyásánál. A Krivij Rih-i agglomerációs körzet központja. Jelentős ukrán ipari és kulturális központ. Jellemző iparága az acélgyártás és fémfeldolgozás, mely a Krivij Rih-i vasérc-medence (Krivbasz) érceit dolgozza fel.

Becsült népessége 2007-ben 690 629 fő volt. A 2001-es ukrajnai népszámlálás adatai szerint a Krivij Rih-i Városi Tanácshoz tartozó településekkel együtt a város lakossága 712,5 ezer fő volt (1989-ben 769,1 ezer fő).[2]

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A települést a zaporozsjei kozákok alapították a 17. században az Orosz Birodalom részeként. Első hivatalos írásos említése 1775-ből származik, amikor az Inhulec folyó mentén található postaállomások listájában említik. Ezt tekintik a település alapításának hivatalos időpontjának is. Első tudományos igényű leírása Johann Anton Güldenstädttől származik, aki 1773-ban látogatta meg a területet. 1761-ben már templomot szenteltek, akkorra készült el a Szent Miklós-templom. A város történetének korai időszakának dokumentumai 1941-ben, amikor a második világháború miatt azokat Nyikopolba szállították, megsemmisültek.

1860-ban kisvárosi rangot kapott, abban az időben a Herszoni kormányzósághoz tartozott. Lakosainak többsége a 19. század közepén zsidó volt.

A környéken 1881-ben találtak először vasércet, melynek ipari szintű kitermelését Alekszandr Pol archeológus és vállalkozó szorgalmazta. Ettől az időszaktól a várost gyors gazdasági növekedés jellemezte, lakossága gyorsan növekedett. A lakosság etnikai összetétele is jelentősen módosult. Az ipari tevékenység sok oroszt vonzott a városba a Kijevi, a Kurszki és az Orjoli kormányzóságokból.

1919-ben a városi rangot kapott és a Jekatyerinoszlavi kormányzósághoz (Jekatyerinoszlav mai neve Dnyipropetrovszk) csatolták, járási székhely lett.

Az oroszországi polgárháború időszakában Krivoj Rog Nesztor Mahno anarchista mozgalmának egyik központja volt. A város ipara a szovjet időszakban tovább fejlődött. 1931-ben alapították a a ma is jelentős acélgyártó vállalatot, a Krivorozssztalt.

A második világháború idején, 1941 augusztusában foglalták el a német csapatok, és csak 1944-ben került ismét szovjet fennhatóság alá a város. A háború alatt a város jelentős része elpusztult.

Városi jelképek[3][szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város szovjet címerét 1972-ben fogadták el. A címer alapja egy harántolt szögletes címerpajzs. A címerpajzs bal oldala piros, a jobb oldala világoskék színű, a rajzolatok ezüst színűek. A pajzs bal oldalán egy bánya, a jobb oldalán egy vegyi kombinát stilizált rajzolata látható, utalva a város nehéziparára. A címerpajzs felső részén a város neve található ukránul, ezüst színben.

Krivij Rih jelenlegi címerét 1998. május 20-án hagyta jóvá a városi tanács. Az új címer a város kozák eredetére utal. Krivij Rih 1775-ig a Zaporizzsjai Szics területéjez tartozott. A kerektalpú hasított címerpajzs két részre oszlik, a bal oldala világoszöld, jobb oldala piros színű. A címerpajzs alsó részén egy kozák lőportartó szarú látható. A szarvból (ukránul: rih) készült lőportartó a kozák múlton túl egyúttal a város nevének eredetére, a két folyó, az Inhulec és a Szakszahany összefolyásának az alakjára is utal. A szarv fölött a címerpajzson egy aranyszínű háromágú tölgyfalevél található, két makkal. A háromágú tölgyfalevél az ukrán nemzeti szimbólumra, a háromágú szigonyra (trizub) utal. A címerpajzs körben kartussal díszített.

A város zászlaja megegyezik a város címerével, a címerpajzs elemeit tartalmazza. A zászló alakja négyzet, függőlegesen két részre osztva. Bal oldala világoszöld, jobb oldala piros, rajta a címer szimbólumai, a fehér lőportartó szarú és az arany színű háromágú tölgyfalevél.

A város pecsétjét ugyancsak 1998-ban, a zászlóval és a címerrel együtt fogadták el. A pecsét kör alakú. Középen a címer szimbólumait, a lőportartó szarut és a háromágú tölgyfalevelet tartalmazza. A pecséten körben a Pecsatka miszta Krivoho Rohu (magyarul: Krivij Rih város pecsétje) ukrán nyelvű felirat olvasható.

Testvérvárosai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Krivij Rih témájú médiaállományokat.