Krivij Rih
| Krivij Rih (Кривий Ріг) | |||
 |
|||
| A befagyott Inhulec folyó Krivij Rih-nél | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Ukrajna |
||
| Terület | Dnyipropetrovszki terület | ||
| Rang | város | ||
| Alapítás éve | 17. század | ||
| Polgármester | Jurij Hrihorovics Vilkul | ||
| Irányítószám | 50000–50479 | ||
| Körzethívószám | +380 56(4) | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | ismeretlen +/- | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 410 km² | ||
| Időzóna | EET, UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Krivij Rih
Pozíció Ukrajna térképén
|
|||
| é. sz. 47° 54′ 37″, k. h. 33° 23′ 30″ | |||
| Krivij Rih weboldala | |||
Krivij Rih (ukránul: Кривий Ріг), orosz nevén Krivoj Rog (oroszul: Кривой Рог) város Ukrajna Dnyipropetrovszki területén, az Inhulec és a Szakszahany folyók összefolyásánál. A Krivij Rih-i agglomerációs körzet központja. Jelentős ukrán ipari és kulturális központ. Jellemző iparága az acélgyártás és fémfeldolgozás, mely a Krivij Rih-i vasérc-medence (Krivbasz) érceit dolgozza fel.
Becsült népessége 2007-ben 690 629 fő volt. A 2001-es ukrajnai népszámlálás adatai szerint a Krivij Rih-i Városi Tanácshoz tartozó településekkel együtt a város lakossága 712,5 ezer fő volt (1989-ban 769,1 ezer fő).[1]
Tartalomjegyzék |
Története [szerkesztés]
A települést a zaporozsjei kozákok alapították a 17. században az Orosz Birodalom részeként. Első hivatalos írásos említése 1775-ből származik, amikor az Inhulec folyó mentén található postaállomások listájában említik. Ezt tekintik a település alapításának hivatalos időpontjának is. Első tudományos igényű leírása Johann Anton Güldenstädttől származik, aki 1773-ban látogatta meg a területet. 1761-ben már templomot szenteltek, akkorra készült el as Szent Miklós templom. A város történetének korai időszakának dokumentumai 1941-ben, amikor a második világháború miatt azokat Nyikopolba szállították, megsemmisültek.
1860-ban kisvárosi rangot kapott, abban az időben a Herszoni kormányzósághoz tartozott. Lakosainak többsége a 19. század közepén zsidó volt.
A környéken 1881-ban találtak először vasércet, melynek ipari szintű kitermelését Alekszandr Pol archeológus és vállalkozó szorgalmazta. Ettől az időszaktól a várost gyors gazdasági növekedés jellemezte, lakossága gyorsan növekedett. A lakosság etnikai összetétele is jelentősen módosult. Az ipari tevékenység sok oroszt vonzott a városba a Kijevi, a Kurszki és az Orjoli kormányzóságokból.
1919-ben a városi rangot kapott és a Jekatyerinoszlavi kormányzósághoz (Jekatyerinoszlav mai neve Dnyipropetrovszk) csatolták, járási székhely lett.
Az oroszországi polgárháború időszakában Krivoj Rog Nesztor Mahno anarchista mozgalmának egyik központja volt. A város ipara a szovjet időszakban tovább fejlődött. 1931-ban alapították a a ma is jelentős acélgyártó vállalatot, a Krivorzszstalt.
A második világháború idején, 1941 augusztusában foglalták ela német csapatok, és csak 1944-ben került ismét szovjet fennhatóság alá a város. A háború alatt a város jelentős része elpusztult.
Városi jelképek[2] [szerkesztés]
A város szovjet címerét 1972-ben fogadták el. A címer alapja egy harántolt szögletes címerpajzs. A címerpajzs bal oldala piros, a jobb oldala világoskék színű, a rajzolatok ezüst színűek. A pajzs bal oldalán egy bánya, a jobb oldalán egy vegyi kombinát stilizált rajzolata látható, utalva a város nehéziparára. A címerpajzs felső részén a város neve található ukránul, ezüst színben.
Krivij Rih jelenlegi címerét 1998. május 20-án hagyta jóvá a városi tanács. Az új címer a város kozák eredetére utal. Krivij Rih 1775-ig a Zaporizzsjai Szics területéjez tartozott. A kerektalpú hasított címerpajzs két részre oszlik, a bal oldala világoszöld, jobb oldala piros színű. A címerpajzs alsó részén egy kozák lőportartó szarú látható. A szarvból (ukránul: rih) készült lőportartó a kozák múlton túl egyúttal a város nevének eredetére, a két folyó, az Inhulec és a Szakszahany összefolyásának az alakjára is utal. A szarv fölött a címerpajzson egy aranyszínű háromágú tölgyfalevél található, két makkal. A háromágú tölgyfalevél az ukrán nemzeti szimbólumra, a háromágú szigonyra (trizub) utal. A címerpajzs körben kartussal díszített.
A város zászlaja megegyezik a város címerével, a címerpajzs elemeit tartalmazza. A zászló alakja négyzet, függőlegesen két részre osztva. Bal oldala világoszöld, jobb oldala piros, rajta a címer szimbólumai, a fehér lőportartó szarú és az arany színű háromágú tölgyfalevél.
A város pecsétjét ugyancsak 1998-ban, a zászlóval és a címerrel együtt fogadták el. A pecsét kör alakú. Középen a címer szimbólumait, a lőportartó szarut és a háromágú tölgyfalevelet tartalmazza. A pecséten körben a Pecsatka miszta Krivoho Rohu (magyarul: Krivij Rih város pecsétje) ukrán nyelvű felirat olvasható.
-
Krivij Rih szovjet címere 1972-ből
-
Az 1998-ban elfogadott új címer
-
A városi pecsét
Testvérvárosai [szerkesztés]
- Nyizsnyij Tagil, Oroszország
