Duisburg

Duisburg címere

Duisburg zászlaja

Közigazgatás

Ország

Németország

Tartomány

Észak-Rajna-Vesztfália

Kormányzati kerület

Düsseldorf

Kerület

Szabad város

Alapítás éve

861

Polgármester

Sören Link főpolgármester (SPD)

Irányítószám

47001–47279

Körzethívószám

0203

Rendszám

DU

Népesség

Teljes népesség

491 931 fő (2009)^[1] +/-

Népsűrűség

2096 fő/km²

Földrajzi adatok

Tengerszint feletti magasság

33 m

Terület

232,82 km²

Időzóna

CET, UTC+1

Elhelyezkedése

Duisburg

Pozíció Németország térképén

Koordináták: é. sz. 51° 25′, k. h. 6° 45′

é. sz. 51° 25′, k. h. 6° 45′

Duisburg weboldala

Duisburg (köznyelvi ejtése: IPA ˈdyːsbʊɐ̯k, helyi ejtése: IPA ˈdyːsbʊə̯ç Duisburg) város Németországban, Észak-Rajna-Vesztfália tartományban. Neve az erődített ártéri hely német elnevezésből származik.

Fekvése [szerkesztés]

Duisburg 22 kilométernyire a tartományi fővárostól, Düsseldorftól, a Rajnát a Ruhrral összekötő, 4,5 km hosszú csatorna mellett található. A város a folyók közös árterén épült; legmagasabb pontja 33,52 méterrel, a legalacsonyabb 14,85 méterrel van a tenger szintje felett. A lakosság egyharmada a Rajna vízszintje alatt fekvő, gátakkal és szivattyúrendszerrel védett területen lakik.

Története [szerkesztés]

Duisburg a rómaiak idejében Castrum Deutonis, a frank királyok alatt Dispargum nevet viselt. 1129-ben szabad birodalmi várossá nyilvánították. 1290-ben Clevehez (ma Kleve), később Brandenburghoz került.

Ez a szakasz egyelőre erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Gazdaság [szerkesztés]

Ez a szakasz egyelőre erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Az Északi-tengerre a Rajnán át történő kihajózási lehetősége, a több folyó találkozásánál épült kikötőjét nagy gazdasági jelentőségűvé teszi. Az 1930-as évek nagy autópálya-fejlesztése, az A3-as révén a közúti szállítást nagymértékben megkönnyítette. Vasúti- és légi közlekedése is jelentős. Gazdasága sokáig a szénbányászatra és az acéliparra (Krupp Művek) alapult. Manapság a vasúti- postalogisztika, az elektronika (Siemens, Hitachi) és a turizmus-szállodaipar adja fő bevételi forrásait.

A duisburgi kikötőhálózat

Politika [szerkesztés]

Lakosainak száma 2011 elején pontosan 489 599 fő volt. Politikailag mindig is forrongó nép lakta.

A város szociáldemokratákból (39%), kereszténydemokratákból (33%) és a kisebb pártokból (10-10% alatt) álló önkormányzatát, az L-P-K után lemondott helyett, a 2012 februárjában megválasztott kereszténydemokrata Adolf Sauerland főpolgármestert vezeti.

2007. augusztus 15-án maffia-leszámolás keretében, fejlövéssel megöltek hat embert Duisburgban. Egy olasz hírügynökség közlése szerint az olasz alvilághoz kapcsolható vérengzés történhetett Németországban.^[2]

A Love-Parade-Katasztrófa [szerkesztés]

2010. július 24-én a Loveparade menekülési útvonalainak elégtelen megszervezése miatt, több tucat fiatalt taposott agyon a valamitől megriadt, pánikban menekülő tömeg. Többen az erélytelen szociáldemokrata vezetésnek tulajdonították, hogy a városban ilyesmik történhetnek.

A gyászos emlékű Loveparádé helyszíne

Híres duisburgiak [szerkesztés]

Az 1594-ben itt elhunyt Gerardus Mercator földrajztudós volt a város legjelentősebb embere. August Thyssen és Franz Haniel iparmágnások a 19. und 20. században. Az 1881-ben Meiderichben született művész, Wilhelm Lehmbruck. Jelentős, duisburgi illetőségű politikus volt Karl Jarres, aki 1914-1933 között a város főpolgármestere volt, miután 1923-tól 1925-ig a birodalmi külügyminiszteri posztot töltötte be. Az 1925-ös birodalmi elnökválasztáson, a második fordulóban Hindenburg javára visszalépett. Horst Schimanski, képzeletbeli duisburgi bűnügyi felügyelő, akit Götz George testesített meg 1981 óta.