Duisburg

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Duisburg
Duisburg - Schwanentorbrücke 1.jpg
Duisburg címere
Duisburg címere
Duisburg zászlaja
Duisburg zászlaja
Közigazgatás
Ország  Németország
Tartomány Észak-Rajna-Vesztfália
Kormányzati kerület Düsseldorf
Kerület Szabad város
Alapítás éve 861
Polgármester Sören Link főpolgármester (SPD)
Irányítószám 47001–47279
Körzethívószám 02066
02841
02151
0203
02065
Rendszám DU
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség 491 931 fő (2009)[1] +/-
Népsűrűség 2096 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 33 m
Terület 232,82 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Duisburg  (Németország)
Duisburg
Duisburg
Pozíció Németország térképén
é. sz. 51° 25′, k. h. 6° 45′Koordináták: é. sz. 51° 25′, k. h. 6° 45′
Duisburg weboldala

Duisburg (köznyelvi ejtése: IPA ˈdyːsbʊɐ̯k, helyi ejtése: IPA ˈdyːsbʊə̯ç Sound Duisburg) város Németországban, Észak-Rajna-Vesztfália tartományban. Neve az erődített ártéri hely német elnevezésből származik.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Duisburg 22 kilométernyire a tartományi fővárostól, Düsseldorftól, a Rajnát a Ruhrral összekötő, 4,5 km hosszú csatorna mellett található. A város a folyók közös árterén épült; legmagasabb pontja 33,52 méterrel, a legalacsonyabb 14,85 méterrel van a tenger szintje felett. A lakosság egyharmada a Rajna vízszintje alatt fekvő, gátakkal és szivattyúrendszerrel védett területen lakik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Duisburg a rómaiak idejében Castrum Deutonis, a frank királyok alatt Dispargum nevet viselt. 1129-ben szabad birodalmi várossá nyilvánították. 1290-ben Clevehez (ma Kleve), később Brandenburghoz került.

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Északi-tengerre a Rajnán át történő kihajózási lehetősége, a több folyó találkozásánál épült kikötőjét nagy gazdasági jelentőségűvé teszi. Az 1930-as évek nagy autópálya-fejlesztése, az A3-as révén a közúti szállítást nagymértékben megkönnyítette. Vasúti- és légi közlekedése is jelentős. Gazdasága sokáig a szénbányászatra és az acéliparra (Krupp Művek) alapult. Manapság a vasúti- postalogisztika, az elektronika (Siemens, Hitachi) és a turizmus-szállodaipar adja fő bevételi forrásait.

A duisburgi kikötőhálózat

Politika[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lakosainak száma 2011 elején pontosan 489 599 fő volt. Politikailag mindig is forrongó nép lakta.

A város szociáldemokratákból (39%), kereszténydemokratákból (33%) és a kisebb pártokból (10-10% alatt) álló önkormányzatát, az L-P-K után lemondott helyett, a 2012 februárjában megválasztott kereszténydemokrata Adolf Sauerland főpolgármestert vezeti.

2007. augusztus 15-án maffia-leszámolás keretében, fejlövéssel megöltek hat embert Duisburgban. Egy olasz hírügynökség közlése szerint az olasz alvilághoz kapcsolható vérengzés történhetett Németországban.[2]

A Love-Parade-Katasztrófa[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2010. július 24-én a Loveparade menekülési útvonalainak elégtelen megszervezése miatt, több tucat fiatalt taposott agyon a valamitől megriadt, pánikban menekülő tömeg. Többen az erélytelen szociáldemokrata vezetésnek tulajdonították, hogy a városban ilyesmik történhetnek.

A gyászos emlékű Loveparádé helyszíne
Duisburg population.svg

Híres duisburgiak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az 1594-ben itt elhunyt Gerardus Mercator földrajztudós volt a város legjelentősebb embere. August Thyssen és Franz Haniel iparmágnások a 19. und 20. században. Az 1881-ben Meiderichben született művész, Wilhelm Lehmbruck. Jelentős, duisburgi illetőségű politikus volt Karl Jarres, aki 1914-1933 között a város főpolgármestere volt, miután 1923-tól 1925-ig a birodalmi külügyminiszteri posztot töltötte be. Az 1925-ös birodalmi elnökválasztáson, a második fordulóban Hindenburg javára visszalépett. Horst Schimanski, képzeletbeli duisburgi bűnügyi felügyelő, akit Götz George testesített meg 1981 óta.

Testvérvárosai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Duisburg címere a Tanácsházán
A Megváltó temploma (protetáns)
A Boldogasszony temploma (katolikus)
A zsidó kultúrközpont

A Marxloh városrészben, 2008. október 26-án meg nyitottak egy muszlim mecsetet is.

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Duisburg témájú médiaállományokat.