Duisburg

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Duisburg
Duisburg Innenhafen Ludwigturm.jpg
Duisburg címere
Duisburg címere
Duisburg zászlaja
Duisburg zászlaja
Közigazgatás
Ország  Németország
Tartomány Észak-Rajna-Vesztfália
Kormányzati kerület Düsseldorf
Kerület Szabad város
Alapítás éve 861
Polgármester Sören Link főpolgármester (SPD)
Irányítószám 47001–47279
Körzethívószám 0203
Rendszám DU
Népesség
Teljes népesség 491 931 fő (2009)[1] +/-
Népsűrűség 2096 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 33 m
Terület 232,82 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Duisburg  (Németország)
Duisburg
Duisburg
Pozíció Németország térképén
é. sz. 51° 25′, k. h. 6° 45′Koordináták: é. sz. 51° 25′, k. h. 6° 45′
Duisburg weboldala

Duisburg (köznyelvi ejtése: IPA ˈdyːsbʊɐ̯k, helyi ejtése: IPA ˈdyːsbʊə̯ç Sound Duisburg) város Németországban, Észak-Rajna-Vesztfália tartományban. Neve az erődített ártéri hely német elnevezésből származik.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Duisburg 22 kilométernyire a tartományi fővárostól, Düsseldorftól, a Rajnát a Ruhrral összekötő, 4,5 km hosszú csatorna mellett található. A város a folyók közös árterén épült; legmagasabb pontja 33,52 méterrel, a legalacsonyabb 14,85 méterrel van a tenger szintje felett. A lakosság egyharmada a Rajna vízszintje alatt fekvő, gátakkal és szivattyúrendszerrel védett területen lakik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Duisburg a rómaiak idejében Castrum Deutonis, a frank királyok alatt Dispargum nevet viselt. 1129-ben szabad birodalmi várossá nyilvánították. 1290-ben Clevehez (ma Kleve), később Brandenburghoz került.

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Északi-tengerre a Rajnán át történő kihajózási lehetősége, a több folyó találkozásánál épült kikötőjét nagy gazdasági jelentőségűvé teszi. Az 1930-as évek nagy autópálya-fejlesztése, az A3-as révén a közúti szállítást nagymértékben megkönnyítette. Vasúti- és légi közlekedése is jelentős. Gazdasága sokáig a szénbányászatra és az acéliparra (Krupp Művek) alapult. Manapság a vasúti- postalogisztika, az elektronika (Siemens, Hitachi) és a turizmus-szállodaipar adja fő bevételi forrásait.

A duisburgi kikötőhálózat

Politika[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lakosainak száma 2011 elején pontosan 489 599 fő volt. Politikailag mindig is forrongó nép lakta.

A város szociáldemokratákból (39%), kereszténydemokratákból (33%) és a kisebb pártokból (10-10% alatt) álló önkormányzatát, az L-P-K után lemondott helyett, a 2012 februárjában megválasztott kereszténydemokrata Adolf Sauerland főpolgármestert vezeti.

2007. augusztus 15-án maffia-leszámolás keretében, fejlövéssel megöltek hat embert Duisburgban. Egy olasz hírügynökség közlése szerint az olasz alvilághoz kapcsolható vérengzés történhetett Németországban.[2]

A Love-Parade-Katasztrófa[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2010. július 24-én a Loveparade menekülési útvonalainak elégtelen megszervezése miatt, több tucat fiatalt taposott agyon a valamitől megriadt, pánikban menekülő tömeg. Többen az erélytelen szociáldemokrata vezetésnek tulajdonították, hogy a városban ilyesmik történhetnek.

A gyászos emlékű Loveparádé helyszíne
Duisburg population.svg

Híres duisburgiak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az 1594-ben itt elhunyt Gerardus Mercator földrajztudós volt a város legjelentősebb embere. August Thyssen és Franz Haniel iparmágnások a 19. und 20. században. Az 1881-ben Meiderichben született művész, Wilhelm Lehmbruck. Jelentős, duisburgi illetőségű politikus volt Karl Jarres, aki 1914-1933 között a város főpolgármestere volt, miután 1923-tól 1925-ig a birodalmi külügyminiszteri posztot töltötte be. Az 1925-ös birodalmi elnökválasztáson, a második fordulóban Hindenburg javára visszalépett. Horst Schimanski, képzeletbeli duisburgi bűnügyi felügyelő, akit Götz George testesített meg 1981 óta.

Testvérvárosai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Duisburg címere a Tanácsházán
A Megváltó temploma (protetáns)
A Boldogasszony temploma (katolikus)
A zsidó kultúrközpont

A Marxloh városrészben, 2008. október 26-án meg nyitottak egy muszlim mecsetet is.

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Duisburg témájú médiaállományokat.