Vuhan

Wuhan
Wuhan (fent: a város és a Jangce folyó; balra: A Sárga Daru tornya; jobbra: Wuhani Vámhivatal; lent: híd a Jangce folyón)
Közigazgatás
Ország	Kína
Tartomány	Hubei
Alapítás éve	Kr.e. 223
Polgármester	Yang Song (a KKP képviselője) Ruan Chengfa (polgármester)
Népesség
Teljes népesség	9 700 000 fő (2007) +/-
Földrajzi adatok
Terület	8.467,11 km²
Időzóna	Kínai központi idő (UTC+8)
Elhelyezkedése
Wuhan elhelyezkedése Hubei tartományban
Wuhan weboldala

Wuhan (vagy Vuhán) (egyszerűsített kínai: 武汉; hagyományos kínai: 武漢; pinyin: Wǔhàn) Hubei tartomány székhelye és egyben legnagyobb városa, amely Közép-Kínában helyezkedik el, a Jangce és a Han folyók partjánál. A város három fő részre osztható: Wuchank, Hankou és Hanyang. Az 1920-as években (a Kuomintang idején) Csang Kaj-sek főhadiszállása volt; ma a város elismert politikai, gazdasági, kulturális, oktatási és közlekedési csomópont.

Wuhanban a standard kínai nyelv egyik délnyugati változatát beszélik (xi); ennek ellenére a lakosok közel 80-90%-a beszéli a putonghuat (standard kínai nyelv).

Földrajz

Wuhan földrajzi elhelyezkedése: é. sz. 30° 40′ 0″, k. h. 114° 20′ 0″30.6666666667, 114.3333333333

A város teljes területe 8.494,41 km², amely nagy részét tavak és dombok teszik ki.

Történelem

Vuhan térsége először Kr. e. 3000 évvel népesült be. A Han-dinasztia idején Hanyang élénk kereskedővárossá fejlődött. Kr.u. 3. században a kínai történelem egyik legfontosabb csatája, a Három királyság korát megelőző Vörös szikla csata, amely hozzájárult a Han-birodalom széteséséhez.

Körülbelül ebben az időben épületek a városfalak, amelyek Hanjang (Kr.u. 206) és Vucsang (Kr.u. 223) védelmét szolgálták. A város alapítását a Vucsang körüli fal befejezésétől számítják. Szintén 223-ban épült meg a "Sárga daru torony" (黄鹤楼) a Jagce folyó partján. CSuj Hao, a Tang-dinasztia ünnepelt költője a 8. században látogatta meg a tornyot és írt róla verset, amely Dél-Kína egyik legnevezetesebb látványosságává tette a Sárga daru tornyot.

A város később a tudományok és művészetek egyik központjaként szerzett hírnevet. A Jüan-dinasztia alatt Vucsang lett a tartományi főváros és a 18. század elejére Hankou egyike lett Kína négy legfontosabb kereskedelmi kikötőjének.

A "Sárga daru torony"

A 19. század végén épültek meg az észak-déli irányú vasútvonalak, amelyek tovább erősítették a város szerepét, hiszen most már a hajó-vasúti forgalom egyik átrakodó állomása lett. Szintén ebben az időben történt, hogy az európai nagyhatalmak kikényszerítették Hankou kikötőjének megnyitását és a vízparton az európai kereskedők által felügyelt és irányított koncessziós negyedek épültek ki.

1911-ben Szun Jat-szen követői itt robbantották ki a vucsangi felkelést, amely végül elvezetett a Csing-dinasztia bukásához és a Kínai Köztársaság kikiáltásához (amelynek első elnöke maga Szun Jat-szen lett). Az 1920-as években a város a Kuomintang belső ellenzékének, a Vang Csing-vej által vezetett ellenzéki kormánynak volt a fővárosa Vuhang.

1938-ban itt vívták a második kínai-japán háború egyik legnagyobb összecsapását, a vuhai csatát: [[Nanjing eleste után a Kuomintang kormány ide helyezte át székhelyét, de Vuhang elfoglalása után sem omlott össze a kínai ellenállás. Miután a Japán Császári Hadsereg bevonult a városba, a dél-kínai hadműveletek támogatására jelentős logisztikai központot építettek ki. 1944-ben a város nagy részét lerombolták az amerikai légierő gyújtóbombás támadásai.

1967-ben a kulturális forradalom idején került sor a vuhani incidensre, amelyben a helyi munkások, állami és pártalkalmazottak, illetve a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg alakulatai csaptak össze a munkásokból és diákokból álló vörösgárdista csapatokkal a város feletti ellenőrzésért.

A várost történelme során többször is sújtotta árvíz, részben ezek megfékezésére, részben pedig Kína egyre növekvő energiaigényének fedezésére építik a Jangce folyón a Három-szurdok gátat, amely elkészülése után a világ legnagyobb vízi erőműve lesz.

Területi eloszlás

A város 13 nagyobb kerületre osztható. Ezek a kerületek: (qu = kerület)

	■ Jiang'an-qu	江岸区		■ Hongshan-qu	洪山区
	■ Jianghan-qu	江汉区		■ Caidian-qu	蔡甸区
	■ Qiaokou-qu	硚口区		■ Dongxihu-qu	东西湖区
	■ Hanyang-qu	汉阳区		■ Hannan-qu	汉南区
	■ Wuchang-qu	武昌区		■ Jiangxia-qu	江夏区
	■ Qingshang-qu	青山区		■ Huangpi-qu	黄陂区
				■ Xinzhou-qu	新洲区

Közlekedés

Közúti

A 318-as jele

A városban a Jangce felett három híd halad át; nevüket a megnyitásának sorrendjében kapták: első, második és harmadik híd. A városon áthalad továbbá a 318-as számú nemzeti autópálya is, amely Sanghajt köti össze Zhangmuval.

Vasúti

Wuhan vasúti forgalmát két nagy állomás látja el: Hankou és Wuchang; az állomások a nevükkel megegyező városrészekben vannak. Összesen 243 vonat érinti a két állomást naponta, amely vonatokkal az ország szinte bármely részét el lehet érni. A 11 peronos központi pályaudvar építése 2006-ban kezdődött és 2009. december 26-án fejeződött be, a nagysebességű Vuhan–Kanton nagysebességű vasútvonal átadásával egyidőben. Az új vonalon Kanton a korábbi tíz és fél óra helyett már csak három óra távolságra van Vuhantól.

Légi

A város repülőtere a Vuhan-Tienho nemzetközi repülőtér (hagyományos kínai: 武漢天河國際機場; egyszerűsített kínai: 武汉天河国际机场; pinyin: Wǔhàn Tiānhé Guójì Jīchǎng) (IATA: WUH, ICAO: ZHHH). 1995. áprilisában nyílt meg a várostól 26 kilométerre északra. Azóta Közép-Kína egyik legforgalmasabb és az ország negyedik legnagyobb nemzetközi csatlakozású reptere lett. A második terminált 2008. júliusában adták át.

Tömegközlekedés

A tömegközlekedésben hatalmas szerepet tölt be a metró. Jelenleg még csak egyetlen vonal üzemel 10 állomással, de pár éven belül még 2-4 vonalat szeretnének hozzáépíteni. Az első vonal 2004-ben nyílt meg; azóta olyan nagy forgalmat bonyolít le, hogy a vonatok 90 másodpercenként követik egymást.

Látványosságok

A Sárga Daru Templom épülete

Kilátó a Keleti-tóra

• Keleti-tó Wuchangban
• Hubei Tartományi Múzeum (koncertek ősi hangszerekkel, tánccal; a néző a császárság korába csöppen vissza)
• Szikla- és Bonsai-Múzeum
• Jiqing utca (吉庆街) (bevásárlóutca a belvárosban éttermekkel, üzletekkel és élő koncertekkel)
• Hajó- illetve csónaktúrák' a környező helyekre, többek között a nemrég épült Three Gorges Dam-hoz (a Jangce legújabb és legnagyobb duzzasztógátja Maoping mellett, Wuhantól kb. 600 kilométerre)
• Kr.u. 220-ban épült Sárga Daru Templom

Gazdaság

Wuhan egy nagyváros (lakossága meghaladja az 5.000.000 főt). A város GDP-je 396 milliárd jüan volt 2008-ban, melyből 44.000 jüan jut egy főre.

A városban több, mint 50 francia vállalat székel (a Kínában lévő francia cégek ⅓ része).

A város elismert politikai, gazdasági, kulturális, oktatási és közlekedési csomópont Közép-Kínában. A legfontosabb ipari ágazatok: informatika, autógyártás, acélipar, gyógyszergyártás, biológiai mérnökség, új anyagok ipara és környezetvédelem. A városban 35 felsőoktatási intézmény található, többek között a Wuhan Egyetem is. Átfogó ereje a tudomány és technológia miatt a harmadik Kínában.

Ipari zónák

• Wuhan Keleti-tavi Ipari Központ
• Wuhan Gazdaségi- és Ipari Központ

Felsőoktatás

Wuhanban 9 nemzeti és további 14 nyilvános egyetem illetve főiskola található.

Nemzeti:

Huazhong Mezőgazdasági Főiskola

• Wuhan Főiskola (武汉大学)
• Wuhan Technológiai Főiskola (WUT) (武汉理工大学)
• Huazhong Tudományos és Technikai Főiskola (HUST) (华中科技大学)
• Huazhong Agrikulturális Főiskola (华中农业大学)
• Kínai Földtudományi Főiskola (中国地质大学)
• Közép-Kínai Főiskola (华中师范大学)
• Zhongnan Jogi és Gazdasági Főiskola (中南财经政法大学)
• Dél-Közép Nemzetiségi Főiskola (中南民族大学)

Nyilvános:

• Hubei Főiskola (湖北大学)
• Hubei Technológiai Főiskola (湖北工业大学)
• Hubei Hagyományos Kínai Orvoslási Egyetem (湖北中医学院)
• Hubei Képzőművészeti Akadémia (湖北美术学院)
• Hubei Rendvédelmi Egyetem (湖北警官学院)
• Hubei Gazdasági Főiskola (湖北经济学院)
• Hubei Oktatási Főiskola (湖北第二师范学院)
• Jianghan Főiskola (江汉大学)
• Wuhan Technológiai Akadémia (武汉工程大学)
• Wuhan Tudományos és Mérnöki Főiskola (武汉科技学院)
• Wuhan Polytechnikai Főiskola (武汉工业学院)
• Wuhan Fizikai Akadémia (武汉体育学院)
• Wuhan Zenei Konzervatórium (武汉音乐学院)
• Wuhan Biomérnöki Akadémia (武汉生物工程学院)

Helyi ételek

Doupi (balra) és Re-gan mian (jobbra)

• Re-gan mian (热干面): forró és száraz, mogyorószószos tészta, amely az egyik legelterjedtebb reggeli
• Ya Bozi (鸭脖子): csípős kacsanyak
• Doupi (豆皮）: igazi helyi különlegesség tojásból, rizsből, sörből, gombából és babból, egy kis szójával ízesítve
• Tangbao（汤包): levesféle lisztből és száraz húsból
• Mianwo (面窝): kutyahúshoz hasonlító sós étel; igazi wuhani kuriózum

Híres emberek

Li Na a Wimbledoni tenisztornán

• Dong Bi Wu
• Chi Li (író)
• Li Na és Li Ting (tenisz)
• Fu Mingxia (olimpikon)
• Qiao Hong (asztalitenisz)
• Wu Yi (egészségügyi miniszter, a Forbes szerint a második legbefolyásosabb nő a földön)
• Xu Fan (színésznő)
• Hailiang Xiao (olimpikon)
• Chang-lin Tien
• Gao Ling (olimpikon)
• Liu Yi Fei (Crystal Liu) (színész)
• Yang Wei (olimpikon)
• Zhou Mi

Testvérvárosok

• Ausztrália, Adelaide
• Ausztria, Sankt Pölten
• Dél-Korea, Cheongju
• Egyesült Királyság, Manchester
• Franciaország, Bordeaux
• Hollandia, Arnhem
• Japán, Öita
• Kanada, Marcham
• Magyarország, Győr
• Németország, Duisburg
• Norvégia, Porsgrunn
• Románia, Galaţi
• Svédország, Borlänge
• Szudán, Khartoum
• Ukrajna, Kiev
• USA, Pittsburgh
• USA, St. Louis
• Új-Zéland, Christchurch

Galéria

• 

  Vuhani Vámhivatal

• 

  Kilátás Vuhanra

• 

  Bronzkori csengők a Tartományi Múzeumban

• 

  Chu Tiantai

• 

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Wuhan című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. A fordítás eredetijének szerzőit az eredeti cikk laptörténete sorolja fel. Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) 武汉市 című kínai Wikipédia-szócikk fordításán alapul. A fordítás eredetijének szerzőit az eredeti cikk laptörténete sorolja fel.