Kína hadereje

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Kína haderejének hivatalos elnevezése Kínai Népi Felszabadító Hadsereg (egyszerűsített kínai: 中国人民解放军; hagyományos írásmóddal: 中國人民解放軍; pinyin: Zhōngguó Rénmín Jiěfàng Jūn; nemzetközileg használt angol elnevezése: Chinese People's Liberation Army - PLA). Egyesíti magában az ország összes katonai erejét, így a szárazföldi haderőt, a légierőt, a haditengerészetet, a tengerészgyalogságot és a hadászati rakétaerőket. 1927-ben jött létre mint a Kínai Kommunista Párt katonai szervezete; 1946-ig Vörös Hadsereg volt a neve. Zászlaja és jelvénye tartalmazza a kínai 8-as és 1-es karaktereket, utalva a hadsereg létrejöttének dátumára, az 1927. augusztus 1-jei nancsangi felkelésre. A Kínai Népköztársaság atomnagyhatalom.

A Kínai Népi Felszabadító Hadsereg zászlaja
és címere

Stratégiai célok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kínai haderő stratégiai célja az ország területi egységének védelme, amibe Pekingben hosszú távon beleértik Tajvan egyesítését is az anyaországgal. Ennek azonban megkerülhetetlen akadálya az Egyesült Államok által Tajvannak nyújtott biztonsági garancia, amely nem zárja ki a nukleáris fegyverek alkalmazását sem egy kínai agresszió esetére.

A KNK megalakulása óta a kínai hadsereg négy jelentősebb fegyveres konfliktusban vett részt: az 1950-es évek első felében a koreai háborúban, 1962-ben az Indiával folytatott határháborúban, 1969-ben a Szovjetunióval folytatott határvillongásokban, 1979-ben pedig a Vietnammal folytatott határháborúban.

A KNK eddig soha nem állomásoztatott tartósan külföldön haderőt, nincsenek külföldi támaszpontjai.

Fegyveres erők létszáma[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kínai katonanő, 1972
J-20
Type 052C destroyer
Changhe Z-10

A kínai fegyveres erők létszámuk alapján a világ legnagyobb hadseregei közé tartoznak; a paramilitáris erők beszámítása esetén összesen mintegy 7 millió fővel a harmadik helyet foglalják el Irán és Vietnam után.

  • Aktív: 2 270 000 fő (ebből körülbelül 1 100 000 fő sorozott, 136 000 nő)
  • Szolgálati idő a sorozottaknak: 24 hónap
  • Tartalékos: 600 000 fő
  • paramilitáris 3 969 000 fő[1]

A hadsereg létszámának a lakossághoz viszonyított aránya viszont így is alacsonynak számít (1000 lakosra 5,3 fő, míg Oroszországban 23,56, az Egyesült Államokban 9,46 fő).

Költségvetés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kína nagy ütemben fegyverkezik.

  • 2006-ban 14,7%-kal növelte hadi költségvetését.
  • 2007-ben 17,8%-kal növeli hadi költségvetését.
  • 2010-ben 7,5%-kal növeli hadi költségvetését.
  • 2011-ben 12,7%-kal növeli hadi költségvetését.[2]

A kínai katonai költségvetés 2006-ban meghaladta a 90 milliárd dollárt, amivel akkor a 6. helyet foglalta el a világban az USA (548,9 milliárd dollár), az Egyesült Királyság, Franciaország, Németország és Japán után. 2010-ben már a második helyen állt az Egyesült Államok után.[3]

A haderők szerkezete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kínai hadsereg öt fő ágazatból áll: a szárazföldi haderő, a haditengerészet, a légierő, a „második tüzérségi hadtest”, azaz a stratégiai nukleáris és rakétaegységek, valamint a katonai rendőrség („Népi Fegyveres Rendőrség”).

Szárazföldi haderő[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Létszám 1 600 000 fő

Állomány

  • 44 gyalogos hadosztály
  • 9 harckocsi hadosztály
  • 17 gépesített lövész hadosztály
  • 7 tüzér hadosztály
  • 1 páncéltörő dandár
  • 10 repülő dandár (melyből 2 dandár kiképző)
  • 1 harcászati-hadműveleti rakéta dandár
  • 1 hegyi dandár
  • 3 légideszant hadosztály
  • 50 műszaki ezred
  • 50 híradó ezred

Felszerelés

Légierő[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Létszám 420 000 fő

Állomány

  • 100 vadász század
  • 24 bombázó század
  • 60 közvetlen támogató század
  • 24 szállító század

Összesen kb. 400 db repülőgép. A J–10, JH–7 és JF–17/FC–1 negyedik generációs vadászbombázó repülőgépeket Kína fejlesztette ki részben saját erőből, részben külföldi technológiákat alkalmazva.

Felszerelés

  • 1782 db harci repülőgép
  • 294 db felderítő repülőgép
  • 513 db szállító repülőgép
  • 170 db helikopter

Haditengerészet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Létszám 250 000 fő

Hadihajók

  • 1 db repülőgép-hordozó
  • 68 db tengeralattjáró
  • 21 db romboló
  • 24 db fregatt
  • 93 db járőrhajó
  • 39 db aknarakó/szedő hajó
  • 56 db deszant hajó
  • 163 db vegyes feladatú hajó

Tengerészgyalogság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Létszám 10 000 fő

Állomány

  • 3 gyalogos zászlóalj
  • 1 gépesített zászlóalj
  • 1 közepes harckocsi zászlóalj
  • 1 tüzér osztály

Felszerelés

  • 60 db harckocsi
  • 100 db páncélozott szállító jármű

Hadászati rakétaerők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Amerikai hadihajók elsüllyesztését szem előtt tartva fejlesztik a kínaiak rakétáik infravörös rendszerét. A Dongfeng-21 hatótávolsága 2150 km körül van, és becslések szerint jelenleg 100 darab áll szolgálatban. (DefenceTalk.com)

Csapásmérők

  • 20 db hadászati rakéta
  • 18 indító dandár
  • 20 db DF–5A indító
  • 20 db DF–4 indító
  • 80 db DF–3A indító
  • 50 db DF–21 indító

Nukleáris hajtóműves rakétahordozó tengeralattjáró

  • 1 db, 12 IL–1 indítóval

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források, további információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kína hadereje témájú médiaállományokat.