Rakéta-sorozatvető
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Önmagában ez nem minősíti a szócikk tartalmát: az is lehet, hogy minden állítása pontos. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! |
A rakéta-sorozatvető nem irányított rakéták indítására képes tüzérségi eszköz. A körbeforgatható talapzaton egymással párhuzamosan több (8-40) indítócsövet vagy indítósínt helyeznek el, melyekből a rakéták sorozatban vagy egyenként indíthatóak. A vetőcsövek oldal- és magassági beállításával biztosítják a rakéták megfelelő irányzását. A sorozatvető vontatott, önjáró kerekes vagy lánctalpas alvázra van építve. Hatótávolsága tipikusan 10-80 kilométer. A legismertebb rakéta-sorozatvetők a második világháborús BM-13 Katyusa, a szintén szovjet BM–21 Grad, valamint az amerikai M270 MLRS.
A csöves tűzfegyverekkel (ágyúk, tarackok, aknavetők) szemben a rakéta-sorozatvetők tüze kevésbé pontos, viszont a teljes rakéta-javadalmazásukat rövid időn belül el tudják lőni, majd utána gyorsan tüzelőállást tudnak változtatni. Emiatt páncélzatuk, ha van, gyengébb.
