Japán Önvédelmi Haderő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Flag of JSDF.svg
japán Önvédelmi Haderő
Katonai erők
Sorkötelezettség 18–27 év között
Hadkötelezettek 18–49 év között
(2005-ös becslés)
férfiak: 27 003 112 fő
nők: 26 153 482 fő
Szolgálatra alkalmasak (2005-ös becslés)
férfiak: 22 234 663 fő
nők: 21 494 947 fő
Évente korhatárt elérők (2005-ös becslés)
férfiak 683 147 fő
nők: 650 157 fő
Aktív állomány 239 000 fő
Költségvetés
Dollárban 45,841 milliárd USD (2004)
44,3 milliárd USD (2005)
GDP százaléka 1% (2004)
0,8% (2006)[1]

A japán Önvédelmi Haderő (japánul: 自衛隊 (じえいたい), magyarra átírva Dzsieitai, jelentése „önvédelmi haderő”; angolul Japan Self-Defense Forces) Japán második világháború utáni haderejének hivatalos neve. Az Önvédelmi Haderő megalakulása óta nem vett részt valódi harccselekményekben, azonban egyes csapattestjei már több nemzetközi békefenntartó műveletben is bevetésre kerültek (pl. Irak és Afganisztán területén).

Erők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Önvédelmi Haderő három fő haderőnemből áll:

Személyi állomány[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Önvédelmi Haderő létszáma 1992-ben 246 400 főt számlált, melyből a Szárazföldi Önvédelmi Erő 156 ezret, a Tengerészeti Önvédelmi Erő 44 ezret, a Légi Önvédelmi Erő 46 ezret tett ki. A tartalék állomány körülbelül 48 ezer főből áll.

Korlátozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A japán katonaságot szigorúan korlátozták a japán alkotmány 9. paragrafusában. Ez megtiltja hadsereg, haditengerészet és légierő létrehozását, de engedélyezi önvédelmi erők fenntartását. Az Önvédelmi Haderő minimális partraszálló és áttelepülési képességgel rendelkezik, nincsenek nagy hatótávolságú csapásmérő fegyvereik (nagy hatótávolságú levegő-föld fegyverek és nagy hatótávolságú hadászati és harcászati támadógépeik), a légierő légi üzemanyag-utántöltő képessége minimális, kétéltű (tengerészgyalogos), vagy különleges hadműveleti alakulataik létszáma is csekély. Ennek ellenére az Önvédelmi Haderő felszerelése korszerű. Japán hagyományosan GDP-je 1%-át költi véderejére, azonban a közelmúltbeli hihetetlen gazdasági fellendülés hozta bevételnövekmény miatt ez hatalmas összeg: az ország évi 45,8 milliárd USD-t költ rá. Ennek nagyjából a fele a személyi állományra, a másik fele a felszerelések fenntartására és a fejlesztésekre különül el. Ezzel Japán rendelkezik a hatodik legnagyobb katonai költségvetéssel, az Amerikai Egyesült Államok, Kína, Oroszország, az Egyesült Királyság és Franciaország után.

Külföldi küldetések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az első külföldi küldetésük, az ENSZ égisze alatt, az 1992-es (első) kambodzsai szabad választások biztosítása és felügyelete volt. Az ENSZ felhatalmazása nélküli első bevetésükre 2004-ben került sor Irakban. 2005-ben a Haderő Indonéziában nyújtott segítséget a 2004-es karácsonyi cunami után.

Szerveződés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A miniszterelnök zászlaja
  • Miniszterelnök
– Védelmi miniszter
– Védelmi miniszter helyettese
– Védelmi Kormányhivatal főigazgatója
– Az egyes haderőnemek vezérkari főnökei

Felszerelések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szárazföldi Önvédelmi Erő[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A japán 20. Gyalogezred egyik katonája téli álcázó ruházatban, 89 típusú rohampuskával Szendai térségében. A töltényhüvely-kivető nyílásra textilzsák van szerelve
  • közepes harckocsik:,
  • felderítő járművek:,
  • lövészpáncélosok:,
  • vontatott tarackok:,
  • önjáró tarackok:,
  • aknavetők:,
  • rakéta-sorozatvetők: 75-ös típusú rakéta-sorozatvető
  • csöves légvédelmi eszközök:,
  • föld-föld rakéták:,
  • páncéltörő rakéták:,
  • merevszárnyú repülőgépek:,
  • támadó helikopterek:,
  • szállító helikopterek:.

Tengerészeti Önvédelmi Erő[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A USS Tortuga (LSD 46) deszanthajó felé tartó japán LA–02 légpárnás 2007. november 11-én
Hawaiiban a JDS Hiei (DDH 142) 2006-ban. A Rim of the Pacific 2006 hadgyakorlat idején
  • dízelüzemű tengeralattjárók:,
  • légvédelmi rakétás rombolók:,
  • fregattok (helikopterekkel a fedélzetükön):,
  • járőrhajók és kisebb partmenti hadihajók:,
  • aknaszedők:,
  • légpárnás hajók:,
  • segédhajók:,
  • szárazföldi bázisú merevszárnyú repülőgépek:,
  • hajófedélzeti helikopterek:.

Légi Önvédelmi Erő[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az 529-es F–2A leszáll a guami Andersen AFB-re 2009. január 30-án. A gép a Cope North 2009 hadgyakorlatra érkezett
  • vadász- és támadó repülőgépek: F–4EJ, F–15J/DJ, F–2A/B stb.
  • oktató repülőgépek:,
  • felderítő repülőgépek:,
  • légi ellenőrző és korai riasztó (AWACS) repülőgépek:,
  • harcászati szállító repülőgépek:,
  • föld-levegő rakéták:,
  • partmenti és szárazföldi légtérellenőrző és korai riasztó rendszerek:.

Híres személyiségek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lábjegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Lásd CIA The World Factbook-ot

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]