Az Oroszországi Föderáció Fegyveres Erői

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Oroszország hadereje szócikkből átirányítva)
Oroszországi Föderáció Fegyveres Erői
Вооружённые силы Российской Федерации
Az oroszországi Föderáció Fegyveres erőinek jelvénye
Az oroszországi Föderáció Fegyveres erőinek jelvénye

Dátum 1992
Ország  Oroszország
Feladat Az Oroszországi Föderáció szuverenitásának és területi épségének védelme.
Diszlokáció Moszkva
Parancsnokok
Jelenlegi parancsnok Valerij Geraszimov
Jelvények
Oroszország hadilobogója
Kultúra és történelem
Háborús részvétel Transznisztriai háború
Első csecsen háború
Dagesztáni háború
Második csecsen háború Orosz–grúz háború
Észak-kaukázusi felkelés
2022-es orosz invázió Ukrajna ellen
Oroszországi Föderáció Fegyveres Erői
Вооружённые силы Российской Федерации weboldala

Az Oroszországi Föderáció Fegyveres Erői (oroszul: Вооружённые силы Российской Федерации, magyar átírásban: Vooruzsonnije szili Rosszijszkoj Fegyeracii), Orosz Fegyveres Erők az Oroszországi Föderáció legfontosabb fegyveres szervezete, melynek haderőnemei a szárazföldi erők, a haditengerészet és a légierő, valamint ezektől függetlenül, önálló fegyvernemként működnek a kozmikus csapatok, a légideszant-csapatok és a hadászati rakétacsapatok. Az orosz haderő a Szovjet Hadsereg alapjain, a Szovjetunió felbomlását követően 1992-ben alakult meg.

A haderő hivatásos, továbbszolgáló, szerződéses és általános hadkötelezettség alapján katonai szolgálatot teljesítő sorkatonákból áll.

Története[szerkesztés]

Az Oroszországi Föderáció Fegyveres Erőit Jelcin elnök rendeletével 1992. május 7-én hozták létre a volt Szovjetunió Fegyveres Erőinek jogutódjaként és annak bázisán. Jelcin elnök az orosz alkotmányban rögzített legfelső főparancsnoki tisztség mellett tíz napig, 1992. május 18-ig ideiglenesen a védelmi miniszteri tisztet is betöltötte, és Gracsov hadseregtábornok csak a miniszter első helyettese volt, de ezután ő lett a védelmi miniszter.[1]

Az Oroszországi Föderáció 2,8 millió fős hadsereget örökölt a Szovjetuniótól, amely öt haderőnemből állt:[1]

Az öt haderőnem mellett még két önálló fegyvernemként emlegetett, de lényegében köztes haderőnemként kezelt, nagy önállóságot élvező katonai szervezet is létezett: a Légideszant-csapatok (Oroszország) és a Kozmikus Erők. Ez a struktúra az 1997–1998-ban bevezetett haderőreformig lényegében változatlan maradt.[1]

A haderő gerincét képező Szárazföldi Csapatok 1998-ig nyolc Katonai Körzetben és egy Különleges Körzetben (Kalinyingrádi terület) helyezkedtek el, katonai szakkifejezéssel diszlokáltak:[1]

  • Moszkvai Katonai Körzet,
  • Leningrádi Katonai Körzet,
  • Volgai Katonai Körzet,
  • Uráli Katonai Körzet,
  • Észak-kaukázusi Katonai Körzet,
  • Szibériai Katonai Körzet,
  • Bajkálon-túli Katonai Körzet,
  • Távol-keleti Katonai Körzet.

A haditengerészet négy flottából és egy flottillából áll:[1]

Az oroszországi haderő létszáma a közép- és kelet-európai országokból lefolytatott csapatkivonások és az alakulatok felszámolása nyomán 1995 januárjára 2,4 millióra csökkent. Közülük 150 000 fő volt a szerződéses katona és mintegy 110 000 fő a nők száma. A további sorozatos csökkentések eredményeként ez a létszám 1999 elejére 1,2 millióra csökkent.[1]

A sorkatonai szolgálat általános ideje a 90-es évek elején 18 hónap, a Haditengerészeti Flottánál 24 hónap, a főiskolát végzettek részére 12 hónap, a tartalékostiszt-képzésben részt vevők részére pedig 24 hónap volt. A szerződéses katonákkal a fenti törvény értelmében 3, 5 vagy 10 évre kötötték meg a szerződést.[2]

Szervezeti felépítése[szerkesztés]

Katonai körzetek[szerkesztés]

Az Oroszországi Föderáció katonai körzetei 2021-ben.

Haditengerészeti flották[szerkesztés]

Az Orosz Haditengerészet négy flottából és egy flottillából áll:

Oroszország haderejének néhány összefoglaló adata[szerkesztés]

  • Oroszország katonai költségvetése 2010-ben a GDP 2,6%-át éri el. A 2011-re a katonai kiadások a GDP 2,9%-át teszik ki, majd a tervek szint ezt 2012-re a GDP 3%-ára, 2013-ra 3,2%-ára emelnék. A svéd SIPRI intézet a 2009-es orosz katonai kiadásokat a GDP 4,19%-ára becsülte, ugyanakkor a közvetlen katonai kiadásokon túl ebbe vélhetően beleszámolták a hadiipar korszerűsítésére költött összegeket is, mely 2009-ben az orosz kormány adatai szerint 970 milliárd rubelt, az ország GDP-jének 2,5%-át tették ki.[3]
  • Az orosz haderőben is jelentős átalakulások mennek végbe. Vlagyimir Putyin bejelentette, hogy fejlett, új fegyverekkel, például (ahogy mondta) "gyakorlatilag sebezhetetlen" hiperszonikus sebességű precíziós stratégiai rakétákkal szerelik fel az orosz haderőket. Modernizálják a fegyverzetet, (pl.: Csornij orjol új orosz harckocsi, ami már alig hasonlít a T sorozat tagjaira), és a haditengerészetet is.
  • Teljes személyi állomány: 3 037 000 fő, ebből 1 037 000 aktív.
  • Tartalék: 1 500 000 fő.
  • Mozgósítható lakosság: 35 247 049 2005-ben, amiből 20 000 000 fő alkalmas katonai szolgálatra.

Az orosz haderő tervezett, és már elkezdett fejlesztései 2020-ig[szerkesztés]

  • 8 év alatt megújul az orosz fegyveres erők fele.
  • 2015-ig Oroszország megújítja a fegyveres erők haditechnikai eszközeinek 45%-át (nyilatkozta az orosz védelmi miniszter, Szergej Ivanov).
  • Az Állami Duma (orosz parlament) „kormányzati óráján” a védelmi miniszter kiemelte, hogy 2015-re a hadászati rakétacsapatok több mint 50 darab, Topol-M típusú, mobil és néhány tíz darab, silóban telepítendő interkontinentális rakétát fognak kapni. Természetesen a rakétacsapatok mellett a stratégiai bombázók, a haditengerészet és a szárazföldi csapatok is több új eszközhöz jutnak.
  • A védelmi miniszter kiemelte, hogy a fegyveres erők százezer darab új típusú gépjárművet is rendszerbe fognak állítani.
  • Az Orosz Légierő repülőgépparkja 2020-ra teljesen megújul (adta hírül a Roszbizneszkonszalting) a légierő parancsnokának (Vlagyimir Mihajlov tábornok) nyilatkozatára való hivatkozással. Mihajlov tábornok elmondta, hogy a váltás „két mederben” fogják végrehajtani – a modernizáció eredményeképpen és az új repülőgépek hadrendbe állításának köszönhetően. A légierő minden ága kapni fog új gépeket. A stratégiai légierő állományába többek között új, Tu–160 típusú bombázók érkeznek, „minden két-három évben két darab”, ami a szakértők szerint odáig vezet, hogy 30 repülőgépből álló flotta jön létre.
  • A légvédelmi csapatok is új technikai eszközöket kapnak. Az első ezred, amelyet az SZ–400 típusú légvédelmi rakétarendszerrel fegyvereztek fel, hamarosan harckészültségi szolgálatba áll. Napjainkban a személyi állomány kiképzése zajlik az új haditechnikai eszközre. Szintén a közeljövőben kapja meg a légvédelem az első, kis hatótávolságú „Páncél” típusú légvédelmi rakétakomplexumokat, amelyek stratégiai objektumok megsemmisítésére szolgálnak.
  • A stratégiai bombázók – Tu–95 és Tu–160 – számát folyamatosan 50 darabon kívánják tartani – mondta Ivanov. A Tu–95MSZ típusú, turbólégcsavaros rakétahordozókat folyamatosan Tu-160 típusú repülőgépekre cserélik.
  • A haditengerészet 2015-ig 31 darab haditechnikai eszközt kap, többek között a 955 és 955A projektek alapján készülő atommeghajtású rakétahordozó tengeralattjárókat. A 955 projekt első példányát a közeljövőben kívánják vízre bocsátani.
  • A szárazföldi csapatok közül 2015-re 100 harckocsi-, 97 gépkocsizó lövész- és 50 légideszant-zászlóalj lesz átfegyverezve új haditechnikai eszközökkel, valamint mindezek mellett jelentős mennyiségű egység modernizált eszközöket fog kapni.

Szárazföldi erő[szerkesztés]

Fegyverzet[szerkesztés]

T–90-es harckocsi
T–62A harckocsi
BMP-3 lövészpáncélos
SZ–300PMU-2 rakétarendszer
2SZ5 önjáró löveg

Szárazföldi eszközök (32 800 db):

Légvédelmi eszközök (rakétarendszerek):

Ágyúk, tarackok, aknavetők (30 045 db)

  • 2SZ12 120 mm-es aknavető, maximum 7,1 km lőtávolságú
  • 1213 db 2A18 (D–30) 122 mm-es tarack. Lőtávolság: 15,4 km-től 21,9 km-ig.
  • 526 db 2A29 (MT–12 100 mm-es
  • 682 db 2A36 152 mm-es
  • 2A45M Szprut–B 125 mm-es
  • 370 db 2A65 152 mm-es
  • 430 db D–20 (M–55) 152 mm-es
  • D–74 122mm-es
  • 55 db M–46 130 mm-es
  • M–389 155 mm-es
  • 1112 db Nona–K 120 mm-es

Önjáró lövegek (6 010 db):

Nagy hatótávolságú tüzérségi rendszerek:

Ballisztikus rakéták:

Légierő, légvédelem[szerkesztés]

Szu–27
Orosz MIG-29-es.
Szu-24 leszállása.
Szu-25
MiG-25

Repülők, helikopterek (3750 db):

Front légierő, légvédelem:

Bombázók:

Tengerészeti repülők:

  • 52 db Szu–33 (Szu–27K)
  • 110 db MiG–29
  • 130 db Szu–24
  • 70 db Szu–25

Tengerészeti bombázók:

  • 160 db Tu–22M

Stratégiai bombázó erők:

ECM/ELINT gépek:

  • 100 db Szu–24MR/MP Fencer
  • 80 db MiG–25RB Foxbat

Légtérellenőrző repülőgépek:

Szállító repülőgépek (345 db):

Légi utántöltő repülőgépek:

  • Il–78 (Il–76 bázison)

Prototípusok:

  • Szu–37
  • Szu–47
  • Szu–25UTG
  • Szu–39

Haditengerészet[szerkesztés]

Az Admiral Kuznyecov repülőgéphordozó
Oscar osztályú atomtengeralattjáró
Szu-33 vadászgép az Admiral Kuznyecov fedélzetén

Az Orosz haditengerészet négy flottából és egy flotillából áll:

A Kalinyingrádi Különleges Régió a Balti flotta parancsnoksága alatt áll, amely a szárazföldi és partvédelmi erőket is magába foglalja. Korábban a 11. gárda hadsereg alárendeltségébe tartozott, melybe egy gépesített lövészhadosztály és egy gépesített lövészdandár és többek között egy Szu–27-esekkel felszerelt vadászrepülő-ezredből állt.

Haditengerészeti csapásmérő erők[szerkesztés]

  • Létszám: 45 000 fő.

A Haditengerészeti csapásmérő erőknél 12 db nukleáris hajtóműves rakétahordozó tengeralattjáró tartozik 196 rakétaindítóval. Részleteiben:

  • 7 db Delta-IV osztályú tengeralattjáró, egyenként 16 db SS-N-23 típusú rakétával (112 db rakéta).
  • 1 db 941 típusú (Typhoon osztály) tengeralattjáró, egyenként 20 db R–39 ballisztikus rakétával.
  • 4 db Delta-III osztályú tengeralattjáró, egyenként 16 db SS-N-18 típusú rakétával (64 db rakéta).

Haditengerészeti erők[szerkesztés]

  • Létszám: 120000fő.

Hadihajók:

  • 12 db nukleáris hajtóműves rakétahordozó tengeralattjáró (Delta III-IV., Typhoon)
  • 40 db tengeralattjáró (vadász-tengeralattjárók)
  • 1 db repülőgép-hordozó (Kuznyecov) (további négy most épül)
  • 7 db cirkáló
  • 14 db romboló
  • 10 db fregatt
  • 88 db járőrhajó
  • 60 db aknakereső/rakó hajó
  • 22 db deszanthajó
  • 436 db vegyes feladatú hajó

Haditengerészeti légierő[szerkesztés]

  • Létszám: 35 000 fő.

Felszerelés:

  • 217 db harci repülőgép
  • 102 db harci helikopter

Tengerészgyalogság[szerkesztés]

Állomány:

  • 1 tengerészgyalogos hadosztály
  • 3 önálló dandár
  • 3 különleges dandár

Felszerelés:

  • 160 db harckocsi
  • 321 db tüzérségi löveg

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Tömösváry: Tömösváry Zsigmond: A hagymakupolák árnyékában: Egy katonadiplomata visszaemlékezései. Budapest: Zrínyi. 2018. ISBN 978 963 327 728 7  

További információk[szerkesztés]

Commons:Category:Military of Russia
A Wikimédia Commons tartalmaz Az Oroszországi Föderáció Fegyveres Erői témájú médiaállományokat.