Szergej Boriszovics Ivanov

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Szergej Boriszovics Ivanov (oroszul Сергей Борисович Иванов; Leningrád, 1953. január 31. –) orosz politikus, a titkosszolgálattól került vezető állami pozíciókba. Tartalékos vezérezredes, az Oroszországi Föderáció Nemzetbiztonsági Tanácsának állandó tagja, Vlagyimir Putyin egyik legközelebbi munkatársa.

Pályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szergej Ivanov védelmi miniszter 2005. május 9-én, a Vörös téren rendezett dísszemlén.

Leningrádban született 1953. január 31-én. A Leningrádi Állami Egyetem Bölcsészettudományi Karának fordítói szakán szerzett diplomát 1975-ben. A KGB-ben kezdte pályafutását, kb. két évig a szervezet egyik leningrádi alosztályán Vlagyimir Putyinnal együtt dolgozott. 1981-ben elvégezte a KGB főiskoláját. Finnországban, Kenyában dolgozott. 19911998 között a Külföldi Hírszerző Szolgálat (SZVR) szolgálatában állt.

1998-ban Putyin, a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) akkori igazgatója maga mellé vette elemző- és stratégiai tervező helyettesnek. 1999. november 15-én Jelcin elnök kinevezte az állambiztonsági tanács titkárává, majd másfél hónap múlva Jelcin átadta az elnöki hatalmat Putyinnak.

Szergej Ivanov 2001 márciusától védelmi miniszter, 2005 novemberétől emellett a kormányfő egyik helyettese is. 2007 februárjában mindkét beosztásából felmentették, egyidejűleg kinevezték a kormányfő első helyettesévé. Ebben a pozíciójában egyik fő feladata az erőszakszervezetek és a hadiipari komplexum felügyelete.

Felesége vele egyidős, felsőfokú gazdasági végzettséggel rendelkezik. Két fiuk van: Alekszandr, aki 2005-ben halálra gázolt egy idős asszonyt, 2007 közepén egy bankban dolgozott; másikuk, Szergej ugyanekkor a Gazprom óriásvállalat bankjának elnökhelyettese volt.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szergej Boriszovics Ivanov témájú médiaállományokat.