Állami Duma

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az Állami Duma (oroszul: Государственная дума) választott képviseleti és törvényhozói szerv Oroszországban, az Oroszországi Föderáció Szövetségi Gyűlésének (parlamentjének) alsóháza.

Történeti áttekintés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A duma szó eredeti jelentése: gondolat, gondolkodás. Tanácsok, különféle tanácskozó testületek neve volt és maradt Oroszországban. A legtöbb regionális törvényhozó testület ma is ezt az elnevezést használja.

Duma[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A duma kezdetben, a középkorban az orosz nagyfejedelmek tanácskozása, később pedig a leggazdagabb földbirtokosok nagyhatalmú tanácsa volt (bojár duma), utóbbi a 17. század végéig állt fenn. A 18. század utolsó évtizedeiben a városi közösségek gyűlésein ún. hattagú dumákat választottak, 1870-től a városi önkormányzatok szabályalkotó testülete volt a városi duma.

Az Állami Duma a cári Oroszországban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Állami Duma mint választott törvényhozó szerv először 1906. április 27-én alakult meg Szentpéterváron, de hamarosan fel is oszlatták. Ugyanez lett a sorsa 1907 első felében a II. Állami Dumának is.

Az új választójogi törvény alapján megválasztott, 1907 novemberében összeült III. Állami Duma végig kitöltötte mandátumát, nevéhez fűződik többek között a Sztolipin miniszterelnöksége idején kidolgozott agrárreform törvényeinek elfogadása.

A IV. Állami Duma (1912 novemberétől 1917 végéig) fontos szerepet játszott az 1917. februári polgári demokratikus forradalom idején, a bolsevikok az októberi forradalom győzelme után feloszlatták.

Az Állami Duma az Orosz Föderációban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Állami Duma intézményét 76 évvel feloszlatása után, a Borisz Jelcin elnöksége idején megalkotott és 1993. december 12-én népszavazáson elfogadott alkotmány hívta életre. Ugyanezen a napon választották meg képviselőit és a Szövetségi Gyűlés képviselőit is, átmenetileg két évre.

Választások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 450 tagú alsóházat 4 éves időtartamra választják. Az 1993., az 1995., az 1999. és a 2003. évi választásokon a képviselők felét egyéni választókerületekben többségi alapon, másik felét szervezetek – általában pártok – listáin, a listákra adott szavazatok arányában választották meg. Listáról csak azon pártok jelöltjei juthattak mandátumhoz, amelyeknek listája országosan elérte az 5%-os arányt.

2005-ben Vlagyimir Putyin elnök kezdeményezésére a törvényt úgy változtatták meg, hogy az első lehetőséget eltörölték, vagyis személyek közvetlenül nem jelölhetők és nem juthatnak mandátumhoz, hanem csakis pártlistákon; a bejutáshoz szükséges „küszöböt” pedig 5-ről 7%-ra emelték. Ezt a változtatást az ellenzék több képviselője élesen bírálta, mivel az szerintük éppen a kisebb pártokat sújtja, melyek így kiszorulnak a törvényhozásból.

Hatáskörök[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az alkotmány az Állami Dumát többek között az alábbi hatáskörökkel ruházza fel:

  • hozzájárul az elnök által indítványozott személy kormányfői kinevezéséhez
  • dönt a kormány ellen benyújtott bizalmatlansági indítványról
  • kinevezi és felmenti a Központi Bank elnökét
  • kinevezi és felmenti az emberi jogok biztosát
  • amnesztiát hirdet
  • eljárást kezdeményez az elnök lemondatására

A Duma a törvényeket egyszerű szótöbbséggel, az alkotmánymódosítást igénylőket 2/3-os többséggel fogadja el. Az elfogadott törvényeket jóváhagyásra a Szövetségi Gyűléshez (a felsőházhoz) küldik át, majd azokat jóváhagyás után az elnök ellenjegyzi.

Az alsóház munkáját az elnök és helyettesei irányítják. A képviselői munka bizottságokban folyik, a képviselők frakciókat alakíthatnak.

Az Állami Duma elnökei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ivan Petrovics Ribkin (1994. január – 1996. január)
  • Gennagyij Nyikolajevics Szeleznyov (1996. január – 2000. január)
  • Gennagyij Nyikolajevics Szeleznyov (2000. január – 2003. december 29.)
  • Borisz Vjacseszlavovics Grizlov (2003. december 29. – 2007. december 24.)
  • Borisz Vjacseszlavovics Grizlov (2007. december 24. - 2011. december 21.)
  • Szergej Jevgenyjevics Nariskin ( (2011. december 21-től)

A 2003-ban megválasztott Állami Duma[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A képviselői helyek megoszlása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

igazolvány
  • Egységes Oroszország: 221 hely (37,1%)
  • Függetlenek: 67 hely
  • Kommunista Párt: 51 hely
  • Rogyina választási blokk: 37 hely
  • Liberális Demokrata Párt: 37 hely
  • Egyéb: 18 hely
  • Néppárt: 16 hely
  • Agrár tömörülés: 3 hely

Frakciók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Egységes Oroszország (Единая Россия): 238 fő (52,9%)
  • Kommunista Párt (Коммунистическая партия Российской Федерации): 92 fő (20,44%)
  • Igazságos Oroszország (Справедливая Россия): 64 fő (14,22%)
  • Liberális Demokrata Párt (Либерально-демократическая партия России): 56 fő (12,44%)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]