Bundestag

A Bundestag a Német Szövetségi Köztársaság parlamentjének alsóháza. Székhelye Berlinben, a Reichstag felújított épületében van. A német politikai rendszerben az egyetlen olyan alkotmányos szerv, amelyet a Szövetségben a nép közvetlenül választ. 622 tagja van, jelenlegi elnöke Norbert Lammert. Alelnökei és helyettes alelnökei is vannak, mint Gerda Hasselfeldt (CSU), Wolfgang Thierse (SPD) Susanne Kastner (SPD), Herman Otto Solms (FDP), Petra Pau (Die Linke) és Katring Göring-Eckardt (Szövetség '90/Zöldek).

A Bundestagnak számos feladata van: a legfontosabb a jogalkotási funkció, vagyis megteremti a szövetségi törvényeket és módosítja az alkotmányt. Ez gyakran a Bundesrat bevonását igényli. Jóváhagyja a nemzetközi megállapodásokat, valamint elfogadja a szövetségi költségvetést. A választási jogkör részeként megválasztja a szövetségi kancellárt (Bundeskanzler), a szövetségi elnököt (Bundespräsident), a szövetségi bírákat, és más, kulcsfontosságú intézményeket. Szintén az alsóház gyakorolja a parlamenti ellenőrzést a szövetségi kormány (Bundesregierung) felett, továbbá felügyeli a szövetségi hadsereg, a Bundeswehr bevetését. Politikailag jelentős a nyilvánossági funkció is, tehát kifejezi a nép akaratát, tájékoztatja a lakosságot.

Mandátumok kiosztása

A választási alapelvek szerint a képviselőket kombinált, arányos rendszerben, általános, egyenlő, közvetlen és titkos szavazással választják meg a 299 kerületben.

Törvényalkotás

A Szövetségi Gyűlésben a képviselőknek, a szövetségi kormánynak és a Szövetségi Tanácsnak (Bundesrat) van joga törvényt kezdeményezni.

A tervezetet egy képviselőcsoportnak, vagy a képviselők minimum 5%-ának támogatnia kell. A javaslatot az alkotmány (Grundesgesetz) 77. cikkelyével összhangban megvitatják, majd elfogadják vagy elutasítják. Amennyiben ratifikálják, véleményezésre elküldik a felsőháznak. Általában azonban egy törvénytervezetet a szövetségi kormány (Bundesregierung) először is átad a Bundesratnak, amelyet a testület megvitat. Ezzel az állásfoglalással és az ellenjegyzéssel együtt a javaslatot a kormány átküldi a Bundestagnak. (Ugyanez fordítva, a Szövetségi Tanácsból kiindulva is megtörténhet.)

Ha egy törvény esetében a Bundestag határozott, szükséges a Szövetségi Tanács további közreműködése, amely ezzel jön létre. A Szövetségi Tanács hozzájárulhat hozzájárulhat egy törvényhez vagy ellenvetést tehet. Egy jogszabály elutasítását a Bundestag azonban leszavazhatja.

Pártok a Bundestagban

A pártok képviselőcsoportjainak megoszlása

A szövetségi parlamentbe a 2009-es választásokon 6 párt jutott be. A kisebb pártok együttvéve a szavazatok mindössze 6%-át szerezték meg.

Párt neve	Arány (pártlista), %	Elnyert mandátum	Arány a Bundestagban, %	elenlegi mandátumok száma
Kereszténydemokrata Unió	35,2	194	31,19	194
Németország Szociáldemokrata Pártja	23,0	146	23,47	146
Német Szabaddemokrata Párt	14,6	93	14,95	93
Baloldali Párt	11,9	76	12,22	76
Szövetség ‘90/Zöldek	10,7	68	10,93	68
Bajor Keresztényszociális Unió	6,5	45	7,23	44

A Bundestag elnökei

Név	Élt	Hivatali idő	Párt
Erich Köhler	1892–1958	1949. szeptember 7.–1950. október 18.	CDU
Hermann Ehlers	1904–1954	1950. október 19.–1954. október 29.	CDU
Eugen Gerstenmaier	1906–1986	1954. november 16.–1969. január 31.	CDU
Kai-Uwe von Hassel	1913–1997	1969. február 5.–1972. december 13.	CDU
Annemarie Renger	1919–2008	1972. december 13.–1976. december 14.	SPD
Karl Carstens	1914–1992	1976. december 14.–1979. május 31.	CDU
Richard Stücklen	1916–2002	1979. május 31.–1983. március 29.	CSU
Rainer Barzel	1924–2006	1983. március 29.–1984. október 25.	CDU
Philipp Jenninger	1932–	1984. november 5.–1988. november 11.	CDU
Rita Süssmuth	1937–	1988. november 25.–1998. október 26.	CDU
Wolfgang Thierse	1943–	1998. október 26.–2005. október 18.	SPD
Norbert Lammert	1948–	2005. október 18.–	CDU

Külső hivatkozások

• Hivatalos honlap
• Ez a szócikk részben vagy egészben a Deutscher Bundestag című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.