Bundestag

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Bundestag a Német Szövetségi Köztársaság parlamentjének alsóháza. Székhelye Berlinben, a Reichstag felújított épületében van. A német politikai rendszerben az egyetlen olyan alkotmányos szerv, amelyet a Szövetségben a nép közvetlenül választ. 622 tagja van, jelenlegi elnöke Norbert Lammert. Alelnökei és helyettes alelnökei is vannak, mint Gerda Hasselfeldt (CSU), Wolfgang Thierse (SPD) Susanne Kastner (SPD), Herman Otto Solms (FDP), Petra Pau (Die Linke) és Katring Göring-Eckardt (Szövetség '90/Zöldek).

A Bundestagnak számos feladata van: a legfontosabb a jogalkotási funkció, vagyis megteremti a szövetségi törvényeket és módosítja az alkotmányt. Ez gyakran a Bundesrat bevonását igényli. Jóváhagyja a nemzetközi megállapodásokat, valamint elfogadja a szövetségi költségvetést. A választási jogkör részeként megválasztja a szövetségi kancellárt (Bundeskanzler), a szövetségi elnököt (Bundespräsident), a szövetségi bírákat, és más, kulcsfontosságú intézményeket. Szintén az alsóház gyakorolja a parlamenti ellenőrzést a szövetségi kormány (Bundesregierung) felett, továbbá felügyeli a szövetségi hadsereg, a Bundeswehr bevetését. Politikailag jelentős a nyilvánossági funkció is, tehát kifejezi a nép akaratát, tájékoztatja a lakosságot.

Mandátumok kiosztása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A választási alapelvek szerint a képviselőket kombinált, arányos rendszerben, általános, egyenlő, közvetlen és titkos szavazással választják meg a 299 kerületben.

Törvényalkotás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Szövetségi Gyűlésben a képviselőknek, a szövetségi kormánynak és a Szövetségi Tanácsnak (Bundesrat) van joga törvényt kezdeményezni.

A tervezetet egy képviselőcsoportnak, vagy a képviselők minimum 5%-ának támogatnia kell. A javaslatot az alkotmány (Grundesgesetz) 77. cikkelyével összhangban megvitatják, majd elfogadják vagy elutasítják. Amennyiben ratifikálják, véleményezésre elküldik a felsőháznak. Általában azonban egy törvénytervezetet a szövetségi kormány (Bundesregierung) először is átad a Bundesratnak, amelyet a testület megvitat. Ezzel az állásfoglalással és az ellenjegyzéssel együtt a javaslatot a kormány átküldi a Bundestagnak. (Ugyanez fordítva, a Szövetségi Tanácsból kiindulva is megtörténhet.)

Ha egy törvény esetében a Bundestag határozott, szükséges a Szövetségi Tanács további közreműködése, amely ezzel jön létre. A Szövetségi Tanács hozzájárulhat hozzájárulhat egy törvényhez vagy ellenvetést tehet. Egy jogszabály elutasítását a Bundestag azonban leszavazhatja.


Pártok a Bundestagban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A pártok képviselőcsoportjainak megoszlása

A szövetségi parlamentbe a 2009-es választásokon 6 párt jutott be. A kisebb pártok együttvéve a szavazatok mindössze 6%-át szerezték meg.

Párt neve Arány (pártlista), % Elnyert mandátum Arány a Bundestagban, % elenlegi mandátumok száma
Kereszténydemokrata Unió 35,2 194 31,19 194
Németország Szociáldemokrata Pártja 23,0 146 23,47 146
Szabaddemokrata Párt 14,6 93 14,95 93
Baloldali Párt 11,9 76 12,22 76
Szövetség ‘90/Zöldek 10,7 68 10,93 68
Keresztényszociális Unió 6,5 45 7,23 44

A Bundestag elnökei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Név Élt Hivatali idő Párt
Erich Köhler 18921958 1949. szeptember 7.1950. október 18. CDU
Hermann Ehlers 19041954 1950. október 19.1954. október 29. CDU
Eugen Gerstenmaier 19061986 1954. november 16.1969. január 31. CDU
Kai-Uwe von Hassel 19131997 1969. február 5.1972. december 13. CDU
Annemarie Renger 19192008 1972. december 13.–1976. december 14. SPD
Karl Carstens 19141992 1976. december 14.–1979. május 31. CDU
Richard Stücklen 19162002 1979. május 31.–1983. március 29. CSU
Rainer Barzel 19242006 1983. március 29.–1984. október 25. CDU
Philipp Jenninger 1932 1984. november 5.1988. november 11. CDU
Rita Süssmuth 1937 1988. november 25.1998. október 26. CDU
Wolfgang Thierse 1943 1998. október 26.–2005. október 18. SPD
Norbert Lammert 1948 2005. október 18.– CDU

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]