Bundesrat

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Bundesrat (Szövetségi Tanács) a német törvényhozásnak az az intézménye, amely a 16 szövetségi állam (Länder) megjelenítésére hivatott. A korábbi porosz felsőház berlini épületében ülésezik.

Tagság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Bundesrat tagjainak megválasztása eltér a törvényhozó szervek szokásos megalkotásától. Tagjait nem a szavazópolgárok vagy a választott országgyűlés tagjai választják, hanem a szövetségi államok kormányai adnak nekik megbízást, és ők is hívhatják őket vissza bármikor. Általában az egyes államok küldöttségeinek élén a tartományi kormányok elnökei állnak. Az Egyesült Államok szenátusától abban is eltér, hogy a tartományok nem ugyanannyi tagot delegálhatnak, hanem a lakosságszámtól függően vannak kiosztva a mandátumok.

Lakosságszám Helyek száma a Bundesratban Tartomány Kormánypárt(ok) (2012. február)
> 7 millió 6 Baden-Württemberg
Bajorország
Alsó-Szászország
Észak-Rajna-Vesztfália
Zöldek / SPD
CSU / FDP
CDU / FDP
SPD / Zöldek
6-7 millió 5 Hessen CDU / FDP
2-6 millió 4 Berlin
Brandenburg
Rajna–Pfalz
Szászország
Szász-Anhalt
Schleswig-Holstein
Türingia
SPD / CDU
SPD / Die Linke
SPD / Zöldek
CDU / FDP
CDU / SPD
CDU / FDP
CDU /SPD
< 2 millió 3 Bréma
Hamburg
Mecklenburg–Elő-Pomeránia
Saar-vidék
SPD / Zöldek
SPD
SPD / CDU
CDU
Összesen 69

(CDU: Kereszténydemokrata Unió; CSU: Keresztényszociális Unió; FDP: Német Szabaddemokrata Párt; SPD: Németország Szociáldemokrata Pártja; Die Linke: Baloldali Párt)
A táblázatban valójában az egyes államok szavazatainak számát, és nem képviselőinek számát látjuk. Az minden állam saját döntése, hogy hány képviselőt küld, valójában ráruházhatja akár minden szavazatát egyetlen delegáltra. Hiába próbálják megjeleníteni a nagyobb lakosságú tartományokat több képviselővel, a valóságban még mindig relatíve jobban reprezentáltak a kis államok. Mivel az ország különböző tartományai más-más időpontban tarthatják választásaikat, bármikor változhat, hogy éppen kinek van többsége a Bundesratban.

Szavazás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Más törvényhozó szervektől eltérően a Bundesratban az egyes tartományi küldöttségeknek egyetlen egészként kell leadniuk szavazatukat, hiszen valójában államuk egységként megjeleníteni kívánt véleményéről van szó. Szokás, hogy a delegáció vezetője (Stimmführer) szavazzon az egész küldöttség nevében akkor is, ha többen vannak jelen. Mivel tartományi szinten (is) gyakoriak a koalíciós kormányok, sokszor megegyezés hiányában inkább a tartózkodást választja a küldöttség. Ugyanakkor ez ,,nem" szavazatnak is felfogható, mert a teljes tagság abszolút többsége kell egy határozat meghozatalához. Előfordult már, hogy egy küldöttségen belül különböző szavazatokat adtak le, ekkor a tartomány szavazatai érvénytelennek számítanak. További megkötés, hogy a titkosan leadott voksok között nem kereshetik meg az adott küldöttség tagjai (vagy vezetőjük), hogy ki(k) volt(ak) a ,,bűnös(ök)". Ez történt például 2002-ben a bevándorlási törvénnyel, ahol Brandenburg képviselői ,,szavaztak külön". A német alkotmánybíróság érvénytelennek mondta ki a törvényt, mivel nélkülük nem volt meg a kellő többség.

külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]