Riksdag

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Koordináták: é. sz. 59,3276°, k. h. 18,0680°

A nyugati épületrész a Rosenbad felől nézve

A Riksdag vagy Sveriges Riksdag Svédország egykamarás parlamentje.

Felépítése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A keleti épületrész a Királyi palota felől nézve.
A nyugati épületrész a Vasa-hídról nézve.
A parlament ülésterme.

Összetétele[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Riksdag egy demokratikus parlament teendőit látja el. Törvényeket hoz, alkotmányt módosíthat, kormányt nevezhet ki. Az új kormányzási forma szerint (amit 1974-ben vezettek be) a kormányalkotás feladatát megvonták a királytól és a Riksdag szóvivőjének adták át. Bármilyen alkotmány-változtatást a parlament kétszer kell elfogadjon, két egymásutáni választási időszakban.

Kormány[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A parlamentbeli pártokkal való megbeszélés után a szóvivő kinevezi a miniszterelnököt (svédül: Statsminister). Ezután a miniszterelnök megalkotja a kormányt, amit a parlament elfogad. A parlament többségi szavazás alapján kényszerítheti a kormány bármely tagját a lemondásra. Ha a miniszterelnök ellen szavaznak, az egész kormány lemond, és a folyamat elölről kezdődik.

Politika[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A svéd képviselők szavazáskor általában a pártjuk irányvonalát követik. Szinte soha egy pártnak sem sikerült megszereznie több mint 50%-ot a szavazatokból, így kisebbségi vagy koalíciós kormányzásra kényszerültek. Általában két nagy blokk van: bal- és jobboldali, vagy szocialisták és nem-szocialisták (konzervatívok / liberálisok).

Választások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A parlament tagjait országos választásokon választják meg 4 évre, melyeket mindig szeptember harmadik vasárnapján tartják. A 18 évet betöltött svéd állampolgárok szavazhatnak. A következő választás 2010-ben lesz. Egy pártnak legalább 4%-ot kell elérnie ahhoz, hogy a parlamentbe jusson.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A modern Riksdag gyökereit 1435-ben kell keresni, amikor a svéd nemesség Arboga városában összegyűlt. Ezt I. Gusztáv király 1527-ben megváltoztatta, hogy a társadalom mind a négy rétege jelen legyen: nemesség, egyház, városiak és a parasztság. Ezt a formát (amit Ständestaat-nak neveztek) 1865-ig megtartották, amikor a modern kétkamarás parlament létrejött. Mivel nem bizonyult működőképesnek, ezért 1920-ban visszaállították az egykamarás parlamentet.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Riksdag témájú médiaállományokat.