Szu–24

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szu–24
Su-24 Fencer Right side gear down.jpg
Szu–24

NATO-kód Fencer
Funkció Harcászati vadászbombázó repülőgép
Gyártási darabszám 1200

Személyzet 2 fő
Első felszállás 1971 december
Szolgálatba állítás 1974
Méretek
Hossz 22,67 m
Fesztáv 17,63 m
Magasság 6,19 m
Szárnyfelület 55,20 m²
Tömegadatok
Szerkezeti tömeg 22 300 kg
Max. felszállótömeg 39 700 kg
Hajtómű
Hajtómű 2 db Ljuka AL–21F3A utánégetős gázturbinás sugárhajtómű
Tolóerő 2×75 kN
2×110 kN utánégetővel
Repülési jellemzők
Max. sebesség 1550 km/h nagy magasságban
1,1 Mach (1 340 km/h) tengerszinten
Hatósugár 560 km (végig kis magasságon repülve)
Hatótávolság 2500 km
Legnagyobb repülési magasság 11 000 m
Emelkedőképesség 150 m/s
Szárny felületi terhelése 651 kg/m²
Fegyverzet
Beépített fegyverzet 1 db GS–6–23 gépágyú, 500 darab lőszerrel
Háromnézeti rajz
SUKHOI Su-24 FENCER.png
A Szu–24 háromnézeti rajza

A Szu–24 (NATO-kódja: Fencer) a Szovjetunióban, a Szuhoj Tervezőirodában az 1960-as években kifejlesztett kétüléses, kéthajtóműves, változtatható szárnynyilazású, szuperszonikus vadászbombázó repülőgép. Feladatköre és felépítése hasonlít az amerikai F–111-re. A repülőgép az 19701980-as években a Szovjetunió alapvető frontbombázó repülőgépe volt. Néhány fejlődő országba exportálták, és több szovjet utódállam is üzemelteti. Oroszországban tervezett utódja a Szu–34, melynek 2007-ben indult el a lassú sorozatgyártása.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szu–24 témájú médiaállományokat.