Jak–141

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jak–141
Yakovlev Yak-141 at Central Air Force museum (4).jpg
NATO-kód Freestyle
Funkció vadászbombázó repülőgép
Tervező Jakovlev OKB
Személyzet 1 fő
Első felszállás 1987. március 9.
Méretek
Hossz 18,36 m m
Fesztáv 10,10 m m
Magasság 5,00 m m
Szárnyfelület 31,7 m² m²
Tömegadatok
Szerkezeti tömeg 11 650 kg kg
Fegyverterhelés 2600 kg kg
Max. felszállótömeg 19 500 kg kg
Hajtómű
Hajtómű Főhajtómű: R–79V–300
(1 × 152 kN)
Emelőhajtóművek: 2 db RD–41
(2 × 42 kN)
Repülési jellemzők
Max. sebesség 1,7 Mach
Hatótávolság 2100 km
Legnagyobb repülési magasság 15 500 m
Fegyverzet
Beépített fegyverzet 1 db GS–301 gépágyú, 120 lőszerrel
Fegyverfelfüggesztő pontok 4
Háromnézeti rajz
Yak-141 3D.png
A Jak–141 háromnézeti rajza

A Jak–141 (NATO-kódja: Freestyle) az orosz Jakovlev-tervezőiroda (OKB–115) szuperszonikus, helyből felszálló (VTOL) vadászrepülőgépe. 1989 márciusában repült először, a Szovjet Haditengerészetnél rendszeresített Jak–38 haditengerészeti vadászrepülőgép leváltására szánták.

Tartalomjegyzék

Története [szerkesztés]

A repülőgép fejlesztési programja, eredetileg Jak–41 típusjelzéssel, 1975-ben kezdődött az OKB–115 tervezőirodánál. A repülőgépet a szovjet repülőgép-hordozókon alkalmazott, alacsony harcértékű Jak–38 helyből felszálló vadászrepülőgép utódjának szánták. Négy prototípus épült, közülük kettőt a földi statikai próbákhoz használtak fel, a másik két prototípus a repülési tesztekre szolgált. Az első, hagyományos üzemmódú felszállására 1987. március 9-én került sor. Az első függőleges felszállást pedig 1989. december 29-én hajtották végre a géppel. A gépet a nagyközönség előtt az 1989-es Párizsi légiszalonon, 1991-ben mutatták be. 1991. szeptember 26-án kezdődtek a hajófedélzeti repülési próbák az Admiral Gorskov (ex Baku) repülőgép-hordozó fedélzetén. A tesztek során az egyik gép 1991. október 5-én lezuhant. 1991-ben a prototípusok típusjelzését Jak–141M-re változtatták, ez a vadászrepülőgép többcélú alkalmazásának lehetőségére utalt. 1992 nyarára a prototípusok összesen 205 felszállást teljesítettek, az orosz kormányzat azonban a repülési tesztek vége felé felfüggesztette a fejlesztési programot.

Az elfordítható kilépő gázsugár segítségével a repülőgép függőlegesen is képes volt felemelkedni, vagy nagyon rövid nekifutás után felszállni, és aztán ismét függőlegesen leszállni. Vízszintes repülésben elérte a hangsebességet.

Lásd még [szerkesztés]

Külső hivatkozások [szerkesztés]

Lábjegyzetek [szerkesztés]

P military.png Ez a hadtudományi tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!
m • v • sz
Jakovlev-repülőgépek
Vadászrepülőgépek

Jak–1 •  Jak–3 •  Jak–7 •  Jak–9 •  Jak–15 •  Jak–17 •  Jak–19 •  Jak–23 •  Jak–25 •  Jak–28 •  Jak–38
Bombázó repülőgépek

Jak–2 •  Jak–4 •  Jak–28
Szállító repülőgépek

Jak–6 •  Jak–8 •  Jak–10 •  Jak–12 •  Jak–18T •  Jak–40 •  Jak–42 •  Jak–58 •  Jak–112
Felderítő repülőgépek

Jak–25 •  Jak–27 •  Pcsela
Helikopterek
Gyakorló repülőgépek és műrepülőgépek

UT–1 •  UT–2 •  Jak–7 •  Jak–11 •  Jak–17 •  Jak–18 •  Jak–28 •  Jak–30 (II) •  Jak–32 •  Jak–50 (II) •  Jak–52 •  Jak–53 •  Jak–54 •  Jak–55 •  Jak–130  •  Jak–152
Vitorlázó repülőgépek

AVF–10 •  AVF–20 •  Jak–14
AIR sorozat

AIR–1 •  AIR–2 •  AIR–3 •  AIR–4 •  AIR–5 •  AIR–6 •  AIR–7 •  AIR–8 •  AIR–9 •  AIR–10 •  AIR–11 •  AIR–12 •  AIR–13
Kísérleti repülőgépek

VVP–6 •  Jakovlev EG •  Jak–5 •  Jak–13 •  Jak–16 •  Jak–19 •  Jak–20 •  Jak–25 (I) •  Jak–26 •  Jak–30 (I) •  Jak–36 •  Jak–41 •  Jak–43 •  Jak–44 •  Jak–46 •  Jak–50 (I) •  Jak–141 •  Jak–200/Jak–210

A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Jak–141&oldid=13218604”