G.91 Gina

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
G.91
Luftwaffe Museum Fiat G91 2007.jpg
Fiat G.91

Funkció vadászbombázó repülőgép
Gyártási darabszám 770

Személyzet 1 fő
Első felszállás 1956 augusztus 9
Szolgálatba állítás 1958
Méretek
Hossz 10,3 m
Fesztáv 8,56 m
Magasság 4,0 m
Szárnyfelület 16,4 m²
Tömegadatok
Szerkezeti tömeg 3100 kg
Max. felszállótömeg 5440 kg
Hajtómű
Hajtómű 1 × Bristol Siddeley Orpheus 803 gázturbinás sugárhajtómű
Tolóerő 22,2 kN
Repülési jellemzők
Max. sebesség 1075 km/h
Hatótávolság 1150 km
Legnagyobb repülési magasság 13 100 m
Emelkedőképesség 30 m/s
Szárny felületi terhelése 331 kg/m²
Fegyverzet
Beépített fegyverzet 4 db 12,7 mm-es M2 Browning géppuska vagy 2db 30 mm-es DEFA gépágyú

A G.91 terve 1953-ban jött létre, válaszul a NATO egyik pályázatára, mely az Észak-atlanti Szerződés Szervezete tagállamainak gépparkját volt hivatva egységesíteni. A NATO elvileg egy robusztus, kevés karbantartást igénylő vadászbombázót akart, amely a nem tökéletes, ideiglenes felszállópályákról is képes harci feladatokat végre hajtani, és a szárazföldi csapatokat a levegőből hatékonyan támogatni. A FIAT nyerte a pályázatot , méghozzá a gyorsaságának köszönhetően, mellyel az F-86-ost alapul véve tervezett egy gépet. Ez pedig tökéletesen megfelelt az előírt követelményeknek. Egyelőre azonban csak Németország, Olaszország, majd később Portugália vásárolta meg, mert számos más állam inkább az amerikai típusokban bízott. a G.91R változatra alapozva egy igen jó felderítő repülőgép is készül, a G.91T. A hatvanas években tovább fejlesztették G91Y néven, de minőségében nem tudott elődei nyomába szegődni ezért mindösszesen 67 darab készült belőle. Az utolsó G.91-gyel, egy T-géppel az Olasz Légierő repült 1995-ben.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Riccardo Niccoli: Repülők - A világ legismertebb repülőgéptípusai, Magyar Könyvklub, Budapest, 2001 ISBN 963-547-473-3