OV–10 Bronco
| OV–10 Bronco | |
| A tengerészgyalogság VMO–1 megfigyelési századába tartozó OV–10A típusú repülőgép Észak-Karolina felett (1983) | |
|
|
|
| Funkció | Több feladatú könnyű fegyveres felderítő repülőgép |
| Gyártó | North American Rockwell |
| Rendszeresítők | |
|
|
|
| Személyzet | 2 |
| Első felszállás | 1965. július 16. |
| Szolgálatba állítás | 1969. október |
| Méretek | |
| Hossz | 12,67 m (OV–10A) m |
| Fesztáv | 12,19 m (OV–10A) m |
| Magasság | 4,62 m |
| Szárnyfelület | 27,03 m² |
| Tömegadatok | |
| Szerkezeti tömeg | 3127 kg |
| Hasznos terhelés | 3525 kg |
| Max. felszállótömeg | 6652 kg |
| Hajtómű | |
| Hajtómű | 2 db Garrett T76–G–410/412 turbólégcsavaros hajtómű (OV–10A) |
| Teljesítmény | 2 × 533 kW kW |
| Repülési jellemzők | |
| Max. sebesség | 452 km/h |
| Hatósugár | 367 km (OV–10A, teljes fegyverterheléssel) |
| Legnagyobb repülési magasság | 7315 m (OV–10A) |
| Emelkedőképesség | 762 m/perc |
| Fegyverzet | |
| Beépített fegyverzet | 4 × 7,62x51mm M60C gépágyú (OV–10A) |
| Fegyverfelfüggesztő pontok | 5 + 2 |
| Nem irányított rakéták | 7 vagy 19 csöves 2,75 colos rakétagondola, illetve 2 vagy 4 csöves 5 colos rakétagondola (OV–10A) |
| Bombák | 227 kg |
| Egyéb függesztmények | SUU–11/A vagy Mk 4 Mod 0 gépágyúkonténerek |
| Háromnézeti rajz | |
| Egy OV–10A nappali fegyverzetfelüggesztési konfigurációi | |
Története, szerkezeti sajátosságai[szerkesztés]
Az 1960-as évek elején az Amerikai Egyesült Államok Tengerészgyalogsága (USMC) egy, a felkelők elleni harcra tervezett (COIN) repülőgépet igényelt, ami egy új repülőgépfajta, a könnyű fegyveres felderítő repülőgép (LARA) megalkotását eredményezte. A beszerzésre kiírt versenytárgyalást a North American NA–300 tervezete nyerte az 1964. év augusztusi eredményhirdetésén.
Az előszerződésben hét prototípust rendeltek YOV–10A jelzéssel, melyek közül az első 1965. július 16-án hajtotta végre a szűzfelszállást. Meghajtásáról két 492 Kw (660 LE) Garett T76 turbólégcsavaros hajtómű gondoskodott, a fejlesztési vizsgálatok során több hiányosság is felmerült. A hibák javítása során újratervezték a hajtómű gondolákat és odébb is helyezték a pilótafülkében fellépő zaj csökkentése érdekében, a szárnyak fesztávolságát ezért 3,05 méterrel megnövelték. Az átépített új prototípus 1966. augusztus 15-én szállt fel, a hetedik prototípus pedig alternatív megoldásként Pratt & Whitney Canada T74-es (PT6A katonai típus jele) hajtóműveket kapott az összehasonlításhoz.
A gépet különleges kialakítás jellemzi. A felső, állandó húrtényezőjű szárnyaival, a két, hajtómű gondoláktól a vízszintes vezérsíkig nyúló, függőleges vezérsíkban végződő faroktartójával semmi más géppel össze nem téveszthető alakja van. A karcsú törzsben a kétfős személyzet tandem elrendezésben foglal helyet.
Változatai[szerkesztés]
- OV–10A: A Tengerészgyalogság számára épített 114 gép jele melyek közül az elsőket 1967. augusztus 6-án állították szolgálatba. A típussal a könnyű fegyveres felderítés mellett előrevetett légi irányításra és helikopterkísérésre használta. A légierő 157 gépet rendelt hasonló feladatkörre, mint a Tengerészgyalogság.
- OV–10B: Németország számára gyártott légicéltárgy-vontatónak 6 példányban. Hasonló kialakításban, mint az OV–10A.
- OV–10B(Z): u.a., mint az OV–10B annyi eltéréssel, hogy erősebb, 1338 kp tolóerejű General Electric J85–GE–4 típus jelű, szárny feletti gázturbinás hajtóművel. 12 elkészült típussal.
- OV–10C: 40 darab gép az OV–10A alapján a Thai Királyi Légierőnek
- OV–10E: 16 darab a Venezuelai Légierő számára (lásd OV–10C)
- OV–10F: 16 darab az Indonéz Légierőnek (lásd OV–10C)
Háborús bevetések[szerkesztés]
- Vietnami háború
- Venezuelai fegyveres feleklés
- Öbölháború
|
|||||

