A–4 Skyhawk

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A–4 Skyhawk
A-4 Skyhawk.jpg
Az Amerikai Tengerészgyalogság VMA–214 'Blacksheep' századának A–4M Skyhawk repülőgépei kötelékben

Funkció Könnyű harcászati vadászbombázó repülőgép
Gyártó McDonell Douglas
Tervező Ed Heinemann
Gyártási darabszám 2960 db
Ár 860 000 USD a gyártás elején
Fő üzemeltetők USN USN
Az Amerikai Egyesült Államok Tengerészgyalogsága Az Amerikai Egyesült Államok Tengerészgyalogsága
Izraeli Légierő Izraeli Légierő
Argentin Légierő Argentin Légierő
Brazil Légierő Brazil Légierő
Kuvaiti Légierő Kuvaiti Légierő
Szingapúri Légierő Szingapúri Légierő
Új-Zélandi Királyi Légierő Új-Zélandi Királyi Légierő
Indonéz Légierő Indonéz Légierő
Maláj Légierő Maláj Légierő

Személyzet 1 fő
Első felszállás 1954. június 22.
Szolgálatba állítás 1956. október.
Méretek
Hossz 12,22 m
Fesztáv 8,38 m
Magasság 4,57 m
Szárnyfelület 24,15 m²
Tömegadatok
Szerkezeti tömeg 4750 kg
Max. felszállótömeg 11 136 kg
Hajtómű
Hajtómű 1 db Pratt & Whitney J52-P8A gázturbinás sugárhajtómű
Tolóerő 41 kN
Repülési jellemzők
Max. sebesség 1077 km/h tengerszinten
Hatótávolság 3220 km
Legnagyobb repülési magasság 12 880 m
Emelkedőképesség 43 m/s
Szárny felületi terhelése 344,4 kg/m²
Tolóerő–tömeg arány 0,51
Fegyverzet
Beépített fegyverzet 2 db Colt Mk 12 gépágyú, egyenként
200 db lőszerrel
Háromnézeti rajz
A-4M Skyhawk 0014.jpg
Az A–4M Skyhawk háromnézeti rajza

Az A–4 Skyhawk könnyű támadó repülőgép, melyet az Amerikai Egyesült Államokban terveztek és gyártottak, az Amerikai Haditengerészet igényei alapján.

Az egyszerű, jó manőverezőképességű repülőgépet több országba exportálták. A hidegháború időszakának szinte összes színterén fontos szerepet játszott: részt vett a vietnami háborúban, a jom kippuri háborúban az Izraeli Légierő, a Falkland-szigeteki háborúban az Argentin Légierő, valamint az öbölháborúban a Kuvaiti Légierő állományában. Napjainkban is több országban szolgálatban áll. Az Amerikai Haditengerészetnél az A–7 Corsair II, a Tengerészgyalogságnál az AV–8 Harrier váltotta föl.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gyártása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szerkezeti felépítés és tervezési sajátosságok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Típusváltozatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egy A–4C leszállás közben a USS Kitty Hawk-ra 1966-ban
A Szingapúri Légierő egyik A–4SU Super Skyhawk-ja
Új-Zéland egyik A–4K
A VA–164 egyik TA–4F Skyhawk-ja a USS Hancock fedélzetén az 1970-es évek elején
A VF–805 egyik A–4G-je fékezőkábelt fog a HMAS Melbourne fedélzetén 1980-ban
Egy brazil AF–1 (A–4KU)
A VA–203 egyik A–4L-je
A VMA–322 egyik A–4M
A MAG–32 egyik OA–4M-je 1990-ben
Egy „kapuőr” A–4Q Mar del Plata-n
Prototípusok
  • XA4D–1: Prototípus
  • YA4D–1 (YA–4A, később A–4A): repülési tesztekhez gyártott gépek és elősorozatok.
A–4A
  • A4D–1 (A–4A): első típusváltozat, összesen 166 darab épült.
A–4B
  • A4D–2 (A–4B): erősebb szerkezetű változat, melybe már beépített légiutántöltő csonk is fel lett szerelve. Továbbfejlesztett navigációs és repülésvezérlő rendszerek, az AGM–12 Bullpup rakéta integrálva lett a fegyverrendszerébe. Összesen 542 darab épült.
  • A–4P: újragyártott A–4B-k az Argentin Légierő részére, melyet az argentinok A–4B-nek neveznek.
  • A–4Q: újragyártott A–4B-k, melyeket az Argentin Haditengerészet vett meg.
  • A–4S: 50 darab A–4B újragyártva a Szingapúri Légierőnek.
  • TA–4S: 7 darab oktatóváltozat Szingapúrnak. Eltér a többi, hagyományos műszerekkel felszerelt TA–4-től, mivel ezek törzse 71,12 cm-rel (28 hüvelyk) hosszabb, melybe a két kabin önálló, egymástól független, az oktató a növendék mögött-felett foglal helyet az SR–71B-hez és a MiG–25PU/RU-hoz hasonlóan.
  • TA–4S–1: 8 darab átépített oktatóváltozat Szingapúrnak. Típusjelölése a korábbi hétgépes sorozat megkülönböztetéséhez kellett.
  • A4D–3: fejlesztett avionikával felszerelt B, de sohasem építették meg.

Fegyverzet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Megrendelő és üzemeltető országok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Amerikai Egyesült Államok Haditengerészete Az Amerikai Egyesült Államok Haditengerészete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Amerikai Egyesült Államok Tengerészgyalogsága Az Amerikai Egyesült Államok Tengerészgyalogsága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Argentin Légierő Argentin Légierő[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Brazil Légierő Brazil Légierő[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Brazília 1998-ban vásárolt haditengerészete számára 23 A–4KU repülőgépet Kuvaittól 70 millió USD-ért, melyek egyetlen repülőgép-hordozóján, a NAe São Paulon szolgálnak, ezek közül 12-t 2009-ben korszerűsítenek.[1]

Izraeli Légierő Izraeli Légierő[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hatnapos háború után több, mint 200 gépet vásárolt, ebből a jom kippuri háborúban 53 gép veszett oda. Az utolsó 22, kiképzésre használt gép kivonását 2008 decemberében határozták el.[2] A gépeket fokozatosan, néhány év alatt tervezik kivonni, helyüket a tervezett új kiképzőgépek helyett F–16-osok veszik át.[3]

Kuvaiti Légierő Kuvaiti Légierő[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Kuvaiti Légierő 36 darab A–4KU-t rendelt az 1970-es években az USA-tól. Ebből 29 darab maradt az iraki inváziót megelőzően. Az 1990. augusztus 2-ai támadás alatt a gépek némelyike teljesített harci bevetéseket az iraki inváziós erők ellen, autópályáikat szükségrepülőtérként használva. Az ország területének lerohanása előtt azonban a 29 gépből 24 darabot (az üzemképeseket) sikerült áttelepíteni a szomszéd Szaúd-Arábiába. Az átmenekített gépek az F.1-eseikkel együtt Szabad Kuvaiti Légierő néven tevékenykedett tovább az ország visszafoglalása utánig, a koalíciós erők kötelékében. Az öbölháborúban természetesen bevetésre kerültek, összesen 1361 bevetést teljesítettek a „Sivatagi vihar” idején. A konfliktust végül 23 darab gép vészelte át, ugyanis egy gépet elvesztettek a felszabadító harcok során. A gépeket később Brazília haditengerészete vette meg 70 millió USD értékben, a gépekből 12-t korszerűsítenek, a NAe São Paulo repülőgép-hordozón teljesítenek szolgálatot.

Szingapúri Légierő Szingapúri Légierő[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Új-Zélandi Királyi Légierő Új-Zélandi Királyi Légierő[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Harci alkalmazása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vietnami háború[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jom kippuri háború[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Falkland-szigeteki háború[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Öbölháború[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Korszerűsítési programok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz A–4 Skyhawk témájú médiaállományokat.

Lábjegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Válság idején az új helyett a felújított régi is jó. JETfly Internetes Magazin. (Hozzáférés: 2009. április 24.)
  2. BEARCAT: Izrael nyugdíjazza Skyhawk-jait. HTKA, 2008. december 15. (Hozzáférés: 2008. december 15.)
  3. Tovább erősítené légierejét Izrael. JETfly Internetes Magazin. (Hozzáférés: 2009. március 4.)