Perm (település)
| Perm (Пермь) | |||
.jpg) |
|||
| Perm látképe 1910-ben | |||
|
|||
| egyéb neve(i): 1940-1957 Molotov (Молотов) | |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Oroszország |
||
| Föderációs alany | Permi határterület | ||
| Alapítás éve | 1723 | ||
| Polgármester | Subin Igor Nyikolajevics | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 989 500 fő (2005) +/- | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tengerszint feletti magasság | 171 m | ||
| Terület | 799,68 km² | ||
| Időzóna | YEKT (UTC+5) | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Perm
Pozíció Oroszország térképén
|
|||
| é. sz. 58° 0′, k. h. 56° 10′ | |||
Perm
Pozíció a Permi határterület térképén
|
|||
| Perm weboldala | |||
Perm (oroszul: Пермь) város Oroszország európai részén, a Permi határterület (Пермский край) központja. Fontos folyami kikötő a Káma folyó partján.
Lakossága: 991 162 fő (a 2010. évi népszámláláskor).[1]
Tartalomjegyzék |
Fekvése[szerkesztés]
A város a transzszibériai vasútvonal 1436-os kilométerénél, a Volga legnagyobb bal parti mellékfolyója, a Káma mentén fekszik. A város a folyó két partján, mintegy 80 km hosszan terül el.
Története[szerkesztés]
A 18. század elején az Orosz Birodalom megkezdte a területén található természeti kincsek feltárását, hasznosítását. I. (Nagy) Péter cár 1720. március 20-án kelt rendeletében utasítja Vaszilij Nyikityics Tatyiscsev tüzérkapitányt, neves történészt és geográfust, hogy induljon el az Uralba réz és ezüst kohók létrehozására.
Tatyiscsev a Káma folyó mentén a Jegosiha folyó torkolatánál jelölte ki egy rézkohó helyszínét figyelemben véve a környék gazdag rézérc lelőhelyeit és azt, hogy a Káma folyó biztosította a megtermelt réz és ezüst szállítást.
1723. május 15-én kezdték meg a rézkohók építését. Ezt a dátumot tekintik a város alapítási dátumának. 1736-ban az első üzemtől 4 km-re a Káma mentén újabb rézkohót építettek.
A rézkohók köré települt munkás kolóniákat II. (Nagy) Katalin cárnő 1780. december elsején kelt rendeletében emelte városi rangra. A város ekkor kapta a Perm elnevezést. Egyben a Permi kormányzóság székhelyévé is vált.
1788-ra a rézérc telepek kimerültek, így a permi rézkohókat bezárták. Ezzel a város ipari jelentősége elveszett és fokozott hanyatlásnak indult. A 19. században a lakosság lélekszáma is csökkent.
1874–1878 között megépül Perm –Jekatyerinburg között az Urali vasútvonal, majd 1889-ben eléri Permet a Transzszibériai vasútvonal. Megteremtve a vasúti összeköttetés Perm és Európa között.
A Transzszibéria vasútvonal újra indítja az ipar fejlődését. Perm az Ural fontos nehézipari központjává válik.
1940-ben felveszi a város Vjacseszlav Mihajlovics Molotov nevét. Az SzKP XX. Kongresszusát követően 1957-ben visszakapja történelmi elnevezését.
Gazdasági élet, közlekedés[szerkesztés]
Gazdaság[szerkesztés]
Közlekedés[szerkesztés]
Oktatás, Kultúra[szerkesztés]
Oktatás[szerkesztés]
A Permi Állami Egyetemet [1] Oroszország egyik legrégebbi egyetemét 1916-ban alapították. Ez volt az Urál első felsőfokú oktatási intézménye.
A Permi Állami Egyetem klasszikus tudomány egyetem, 12 fakultással.
Érdekesség[szerkesztés]
1840-ben Sir Roderick Impey Murchison skót geológus Perm környékének geológiai vizsgálatait végezve azonosította a Perm földtörténeti kort, melyet a városról nevezte el.
Perm testvérvárosai[szerkesztés]
Forrás[szerkesztés]
- Perm honlapja (oroszul)
- ↑ A 2010. évi népszámlálás adatai (pdf). Oroszország statisztikai hivatala
|
|||||
