Perm (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Perm (Пермь)
Sergei Mikhailovich Prokudin-Gorskii - City of Perm. General view (1910).jpg
Perm látképe 1910-ben
Perm címere
Perm címere
Perm zászlaja
Perm zászlaja
egyéb neve(i): 1940-1957 Molotov (Молотов)
Közigazgatás
Ország  Oroszország
Föderációs alany Permi határterület
Alapítás éve 1723
Polgármester Subin Igor Nyikolajevics
Irányítószám 614xxx
Körzethívószám 342
Népesség
Teljes népesség 989 500 fő (2005) +/-
Földrajzi adatok
Tengerszint feletti magasság 171 m
Terület 799,68 km²
Időzóna YEKT (UTC+6)
Elhelyezkedése
Perm  (Oroszország)
Perm
Perm
Pozíció Oroszország térképén
é. sz. 58° 00′, k. h. 56° 10′Koordináták: é. sz. 58° 00′, k. h. 56° 10′
Perm  (Permi határterület)
Perm
Perm
Pozíció a Permi határterület térképén
Perm weboldala

Perm (oroszul: Пермь) város Oroszország európai részén, a Permi határterület (Пермский край) központja. Fontos folyami kikötő a Káma folyó partján.

Lakossága: 991 162 fő (a 2010. évi népszámláláskor).[1]

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város a transzszibériai vasútvonal 1436-os kilométerénél, a Volga legnagyobb bal parti mellékfolyója, a Káma mentén fekszik. A város a folyó két partján, mintegy 80 km hosszan terül el.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 18. század elején az Orosz Birodalom megkezdte a területén található természeti kincsek feltárását, hasznosítását. I. (Nagy) Péter cár 1720. március 20-án kelt rendeletében utasítja Vaszilij Nyikityics Tatyiscsev tüzérkapitányt, neves történészt és geográfust, hogy induljon el az Uralba réz és ezüst kohók létrehozására.

Tatyiscsev a Káma folyó mentén a Jegosiha folyó torkolatánál jelölte ki egy rézkohó helyszínét figyelemben véve a környék gazdag rézérc lelőhelyeit és azt, hogy a Káma folyó biztosította a megtermelt réz és ezüst szállítást.

1723. május 15-én kezdték meg a rézkohók építését. Ezt a dátumot tekintik a város alapítási dátumának. 1736-ban az első üzemtől 4 km-re a Káma mentén újabb rézkohót építettek.

A rézkohók köré települt munkás kolóniákat II. (Nagy) Katalin cárnő 1780. december elsején kelt rendeletében emelte városi rangra. A város ekkor kapta a Perm elnevezést. Egyben a Permi kormányzóság székhelyévé is vált.

1788-ra a rézérc telepek kimerültek, így a permi rézkohókat bezárták. Ezzel a város ipari jelentősége elveszett és fokozott hanyatlásnak indult. A 19. században a lakosság lélekszáma is csökkent.

1874–1878 között megépül Perm –Jekatyerinburg között az Urali vasútvonal, majd 1889-ben eléri Permet a Transzszibériai vasútvonal. Megteremtve a vasúti összeköttetés Perm és Európa között.

A Transzszibéria vasútvonal újra indítja az ipar fejlődését. Perm az Ural fontos nehézipari központjává válik.

1940-ben felveszi a város Vjacseszlav Mihajlovics Molotov nevét. Az SzKP XX. Kongresszusát követően 1957-ben visszakapja történelmi elnevezését.

Gazdasági élet, közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Oktatás, Kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Oktatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Permi Állami Egyetemet [1] Oroszország egyik legrégebbi egyetemét 1916-ban alapították. Ez volt az Urál első felsőfokú oktatási intézménye.

A Permi Állami Egyetem klasszikus tudomány egyetem, 12 fakultással.

Érdekesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1840-ben Sir Roderick Impey Murchison skót geológus Perm környékének geológiai vizsgálatait végezve azonosította a Perm földtörténeti kort, melyet a városról nevezte el.

Perm testvérvárosai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Perm (település) témájú médiaállományokat.
  1. A 2010. évi népszámlálás adatai (pdf). Oroszország statisztikai hivatala