Urál (hegység)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Urál
Saranpaul - view over river.jpg
A Manaraga (1662 m) a hegység északi részén

Hely  Oroszország
 Kazahsztán
Legmagasabb pont Narodnaja {1895 m}
Elhelyezkedése
é. sz. 60°, k. h. 60°Koordináták: é. sz. 60°, k. h. 60°
Térkép
Ural Mountains Map.gif
Tájkép a Középső-Urálban: a Csuszovaja-folyó

Az Urál hegység (oroszul Уральские горы) egy eurázsiai hegylánc, amely megközelítőleg észak-déli irányban fut keresztül Nyugat-Oroszországon. Számos esetben Európa és Ázsia természetes határának tekintik, neve elsősorban emiatt közismert.

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Urál észak-déli irányban, mintegy 2500 kilométer hosszan terül el Kazahsztán északi vidéke, a kazah sztyeppék világa, valamint Eurázsia északi, jeges-tengeri partvidéke között. Szélessége 50 és 200 kilométer között váltakozik. A hegylánc folytatását északon a Novaja Zemlja-sziget adja.

A hegységet 300-400 méteres hátságok tagolják. Átlagos magassága 600 méter körül alakul. Legmagasabb csúcsa a Narodnaja, 1895 méteres tengerszint fölötti magassággal. A lánc nagyon sokféle ásványkincset rejt, köztük drágaköveket is, mint a topáz, smaragd, stb. Nyugati oldalán Komiföld őserdői a Világörökség részét képezik.

Felosztása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Urál szerkezetileg viszonylag egységes, de domborzati, éghajlati és más természetföldrajzi jellemzői nagyon különbözőek. E különbségek alapján a hegyláncot négy, illetve a Sarki-Urál további tagolásával öt nagy szakaszra szokták osztani:

A hegylánc északi folytatása (elővidéke) a Paj-Hoj, déli folytatása (utóvidéke) Kazahsztánban a Mugodzsar. Ezek nem hegy-, hanem dombvidékek, nem is tekintik őket a tulajdonképpeni Urál részének.

Kialakulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Urál-hegységet Laurencia és Fennoszarmácia ütközése hozta létre a devon második felében, amelynek során Laurázsia kialakult. A folyamatot szünetmentesen követte a Variszkuszi hegységrendszer kiemelkedése, amelyben Laurázsia Gondwanával ütközve létrehozta a Pangeát.

A perm (amely éppen az uráli térségben fekvő Permről kapta a nevét) folyamán a térszín megsüllyedt és a tengerszint megemelkedett, így az Urálban számos apró tengeröböl alakult ki, amelyek a lassú süllyedés és a bizonytalan, gyakran elzáruló tengeri kapcsolatok miatt gazdag sótelepeket és más evaporitokat hoztak létre.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Urál (hegység) témájú médiaállományokat.