Urál (hegység)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Ez a szócikk a hegységről szól. Hasonló címmel lásd még: Urál (folyó).

Az Urál hegység (oroszul Уральские горы) egy eurázsiai hegylánc, amely megközelítőleg észak-déli irányban fut keresztül Nyugat-Oroszországon. Számos esetben Európa és Ázsia természetes határaként van értelmezve, neve elsősorban emiatt közismert.

[szerkesztés] Földrajz

Az Urál 2500 kilométer hosszan terül el Kazahsztán északi vidéke, a kazah sztyeppék világa, valamint Európa északi, jeges-tengeri partvidéke között, szélessége 50 és 170 kilométer között váltakozik. A lánc folytatását északon a Novaja Zemlja-sziget adja.

A hegységet 300-400 méteres hátságok tagolják. Átlagos magassága 600 méter körül alakul. Legmagasabb csúcsa a Narodnaja, 1895 méteres tengerszint fölötti magassággal. A lánc számos ásványkincset rejt, köztük drágaköveket is, mint a topáz. Komiföld őserdői a Világörökség részét képezik.

Négy fő részét szokás megkülönböztetni:

• Déli-Urál
• Középső-Urál
• Északi-Urál
• Sarki-Urál