Vaszilij Nyikityics Tatyiscsev

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vaszilij Nyikityics Tatyiscsev
(Татищев, Василий Никитич)
Tatishchev.png
Született 1686. április 26. (16)
Pszkov
Elhunyt 1750. július 26. (15) (64 évesen)
Boldino
Nemzetisége orosz
Foglalkozása felfedező
antropológus
történész
Beceneve tüzérkapitány, városalapító, történész, geográfus

Vaszilij Nyikityics Tatyiscsev (Василий Никитич Татищев; 1686. április 26. (16.) – 1750. július 26. (15.) orosz tüzérkapitány, történész, az orosz történelem első összefoglaló művének írója, geográfus, az Urál és Szibéria felmérője, városalapító (Jekatyerinburg, Perm, Togliatti).

Vaszilij Nyikityics Tatyiscsev a Moszkvai Tüzérségi mérnöki iskolában Jakov Brjuszov tanítványa volt. Katonai pályafutása alatt részt vett Narva bevételében (1705) a poltavai csatában. 1713-1714 között nyugat-európai tanulmányutat tett Berlinben, Wrocławban és Drezdában tanulmányozta a porosz és a szász haditechnikát. Európai útjairól jelentős mennyiségű könyvvel tért haza.

Tevékenysége Nagy Péter alatt[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1717-től a Bányászati- és Manufakturális Kollégiumba került, ahol 1719-ben megbízzák Oroszország térképészeti felmérésében való részvétellel. A földrajzi felméréssel egy időben elkezdte Oroszország történetének megírását is.

1720-ban új megbízást kapott. Szibériába küldték réz és ezüst bányák és kohók építésének megszervezésére. Az uktuszkomi gyártelepen létrehozza a Bányászati Kancelláriát. A kohókat áttelepíti az Iszet folyó partjára és ezzel megalapítja Jekatyerinburgot. A Káma partján kijelöli egy rézkohászati manufaktúra helyét, megalapítva Perm városát. Az általa létrehozott gyártelepeken postaszolgálatot szervezett és általános oktatási profilú, illetve bányászati iskolákat alapított.

1724-ben I. Péter visszarendeli Szentpétervárra, és Svédországba küldi, mint különleges követet. Tatyiscsev 1726-ig tölti be ezt a posztot. Svédországi tartózkodása alatt tanulmányozza a svéd bányászatot, tengeri kereskedelmet és a pénzverést. 1727-ben kinevezik a Pénzügyi Felügyelet tagjává. Visszatért Szibériába és Jekatyerinburgban ahol közvetlenül irányítja a pénzverdét. Oroszország pénzérméit az 1917-es októberi forradalomig ez a pénzverde készítette.

Tevékenysége Anna Ivanovna cárnő uralkodása idején[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tatyiscsev 1730-ban Anna Ivanovna cárnő koronázásakor még fő-ceremónia mester, azonban hamarosan megromlik viszony Ernst Johann von Bironnal Anna Ivanovna kegyencével. 1731-ben bíróság elé állították. Az eljárást 1734-ben megszüntették, és ismét Szibériába küldték az állami bányák és kohók megsokszorozására. Tevékenysége során közel 40 új bánya illetve kohó épült fel. Határozottan ellenezte a bányák, illetve a kohók magánkézbe adását. Ezzel számos ellenséget szerzett magának. Ezek elérték, hogy von Biron ismét vád alá helyezze, így 1739-ben Pétervárra rendelik. Rövid időre börtönbe kerül, végül, érdemeire való tekintettel, csupán megfosztják minden címétől és hivatalától. 1741-ben von Biron kegyvesztését követően visszakapja címeit és Caricinba küldik, hogy a kereszténységet ekkor felvevő kalmük fejedelemnőt támogassa és letelepítse a kalmüköket. Sztavropol néven várost alapít a Volga mentén (ma Togliatti) a kalmükök számára. Küldetése nem bizonyul kellően sikeresnek 1745-ben tér vissza Moszkva környéki birtokára Bolgyinóba. Ettől kezdve haláláig, nagy művén Oroszország történetének megírásán, dolgozik.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tatyiscsev: Orosz történelem (ИСТОРИЯ РОССИЙСКАЯ) (eredeti szöveg)