Krasznojarszk

Krasznojarszk (Красноярск)
Krasznojarszk belvárosa
Krasznojarszk címere
Becenév: Krasznij, Krasznij Jar
Közigazgatás
Ország	Oroszország
Föderációs alany	Krasznojarszki kerület
Alapítás éve	1628
Polgármester	Pjotr Ivanovics Pimaskov
Népesség
Teljes népesség	948 500 fő (2009) +/-
Földrajzi adatok
Tengerszint feletti magasság	150 m
Terület	348 km²
Időzóna	KRAT (UTC+7)
Elhelyezkedése
Krasznojarszk Pozíció Oroszország térképén
é. sz. 56° 01′ k. h. 93° 04′56.0166666667, 93.0666666667
Krasznojarszk weboldala

Krasznojarszk város Oroszország szibériai területén a Transzszibériai vasútvonal 4098. kilométerénél, a Jenyiszej partján helyezkedik el. A Magyarországnál 25-ször nagyobb Krasznojarszki határterület központja, Szibéria harmadik legnagyobb városa, 948500 fős (2009) népességgel. A Transzszibériai vasútvonal fontos állomása, és Oroszország egyik legnagyobb alumínium előállítója. Építkezése figyelemre méltó, Anton Csehov Szibéria leggyönyörűbb városának ítélte.

Földrajza

A város teljes területe, beleértve a külvárosokat és a folyót, a 348 négyzetkilométer. Az átlagos januári középhőmérséklet -15,6 °C, júliusban 18,5 °C.

Története

1628-ban a Jenyiszej-menti kirgizek támadásai elleni védelem megerősítésére Andrej Dubenszkij kozák atamán építtetett cölöpvárat a Jenyiszej partján. Ezt az erődítményt Красный Яр-nak (Vörös-partnak) nevezték el. A település 1690-ben kapott városi jogokat és ekkor lett hivatalos neve Krasznojarszk.

Krasznojarszk fejlődése valójában csak 1740-et követően kezdődött el, amikor elérte a várost a Moszkvából induló Szibériai útvonal (a mai M53 út). A fellendülés tovább erősödött az arany felfedezése és az 1895-be megépülő vasútvonal hatására. 1822 január 26-án városi rangot kapott.

A 19. században Krasznojarszk a szibériai kozákság központja volt. I. Miklós cár Krasznojarszkba száműzte a dekabrista felkelés legtöbb résztvevőjét. Az ide száműzött dekabristák nagy része soha nem tért vissza Európába.

Az ipar fejlődése Krasznojarszkban a Transzszibériai vasútvonal megnyitását követően kezdődött. A vasútvonal legjelentősebb műtárgya az 1899-ben Krasznojarszknál épült vasúti híd. 1934-ben alakul ki Oroszország második legnagyobb közigazgatási területe a Krasznojarszki határterület, ennek központja Krasznojarszk.

A második világháború alatt, több tucat gyárak evakuáltak Ukrajnából és Nyugat- Oroszországból a Krasznojarszkba és a közeli városokban, ez további ipari növekedésre ösztönözte a várost. A háború után további jelentös ipari létesítmények épültek, úgy mint alumínium-üzemek , kohászati üzemek , nemesfém-feldolgozók és mások.

A 1970-es években, a Szovjetunió egy többfázisú radar állomás építésébe kezdett Abalakovánál, Krasznojarszk közelében, ez sértette az ABM szerződést. 1983 elején az Egyesült Államok követelte eltávolítását. A Szovjetunió 1989-ben elismerte a radarállomás létezését. A felszerelést idővel eltávolították és a leszerelést 1992-ben hivatalosan is bjelentették. De feltételezik, hogy a berendezést csak új helyszínre költöztették Komsomolsk-na-Amure közelébe.

Szovjetunió felbomlását követően megkezdődött a privatizáció. Sok jelentös vállalt és gyár, mint például a Krasznojarszk Alumínium Üzem vált oligarchiák és feltételezett bűnszövetkezetek tulajdonává^[forrás?], míg mások fizetésképtelenné váltak és felszámolásra kerültek. A gazdasági átalakulásának eredményeként a megnött a munkanélküliség és sztrájkokra került sor.

Krasznojarszk a Jenyiszej folyó felől

A város legjelentösebb pénzügyi botránya az 1990-es évek második felében történt, ekkor a Krasznojarszki Alumínium Üzem egy ismert üzletemberének, Anatolij Bykovnak a tulajdonjogát törölték, miután azzal vádolták meg, hogy megölte partnerét Vilor Struganov-ot.^[forrás?] A vádról végül kiderült, hogy hamis.

Pjotr Pimaskov 1996-os polgármesterré választását követően, a városkép fokozatos javulástt mutat. A régi történelmi épületeket helyreállították. Az aszfalt járdákat burkoló kő burkolattal cserélték fel, és számos teret és pihenő parkot helyreállítottak, és újakat építettek.

Gazdasága

A városban 2007. július 1-je óta tiltottak a szerencsejátékok.