Csebokszári
| Csebokszári (Шупашкар, Чебоксары) | |||
 |
|||
| Csebokszári látképe | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Oroszország |
||
| Föderációs alany | Csuvasföld | ||
| Alapítás éve | 1469 | ||
| Városi jogokat kapott | 1781 | ||
| Irányítószám | 428000 | ||
| Körzethívószám | +7 8352 | ||
| Autórendszám kódja | 21 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 442 600 fő (2005) +/- | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 233,02 km² | ||
| Időzóna | MSK (UTC+3) | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Csebokszári
Pozíció Oroszország térképén
|
|||
| é. sz. 56° 08′ 0″, k. h. 47° 15′ 0″ | |||
Csebokszári
Pozíció Csuvasföld térképén
|
|||
| Csebokszári weboldala | |||
.png)
Csebokszári (csuvas nyelven: Шупашкар; oroszul: Чебоксары) Oroszország egy történelmi városa. A Csuvas Köztársaság fővárosa, a régió kulturális, oktatási, politikai, pénzügyi, kereskedelmi és gazdasági központja.
Lakossága: 453 721 fő (a 2010. évi népszámláláskor).[1]
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
A Volga középső folyásán a folyó jobb partján terül el. Nyizsnyij Novgorod és Kazán között.
Története [szerkesztés]
Az első írásos feljegyzés Csebokszárit 1469-ben említi, amikor a Kazáni Kánság ellen vonuló orosz seregek megálltak a településen. Archeológia ásatások tanulsága szerint nagyjából a 13. század közepétől létezett bolgár-csuvas település a város mai területén. 1555-ben épült fel a csebokszári katonai város, amely fontos védelmi pont Oroszország és a tatár kánságok között. 1723-ban a városnak közel 2000 lakosa volt, míg a 19. század végén lakosainak száma meghaladta az 5000-et. Ekkor Csebokszári a Volga-vidék jelentős kereskedelmi központja. Az ipari fejlődés lassan indult a 19. század közepén elsősorban fafeldolgozó üzemek működtek a városban.
Oktatás [szerkesztés]
Csebokszáriban található a Csuvas Állami Egyetem és a Csuvas Állami Pedagógiai Főiskola a csuvas nyelvű oktatás és a csuvas kultúra és tudomány központja.
Gazdasági élet, közlekedés [szerkesztés]
Gazdaság [szerkesztés]
A város gazdaságában meghatározó a nehézipar. 43 nehézipari üzem található ezek közül is kiemelkedik az elektrotechnikai gépgyártás. Fontos még a traktorgyártás, gépgyártás és műszergyártás. Könnyűipari termékek között fontos a kötöttáru, élelmiszeripari termékek, és a szeszgyártás (két jelentős vodka gyártó is települt a városba).
Közlekedés [szerkesztés]
A csebokszári repülőtér (IATA: CSY, ICAO: UWKS) 1995-től hivatalos nemzetközi repülőtér, amely képes minden forgalomban lévő repülőgéptípus fogadására. Naponta több járat köti össze Csebokszárit Moszkvával és más orosz városokkal.
Csebokszári fontos folyami kikötő. Déli irányban Volgográd, Rosztov-na-Donu, Asztrahány, a Kaszpi-tenger és a Fekete-tenger közvetlenül elérhető. Nyugati irányba pedig a Volga összeköti a várost Nyizsnyij Novgoroddal, Jaroszlavllal és Moszkvával, és a Néván keresztül a Balti-tengeri kikötőkkel. A Volgát azonban december és április között Csebokszárinál jég fedi.
A városi közlekedést autó- és trolibuszok biztosítják a városban; 20 autóbusz és 18 trolibusz vonalon szállítja a városi közlekedési vállalat az utasokat.
Látnivalók [szerkesztés]
Csebokszári legfontosabb látnivalója és történelmi emléke a Vvegyenszkij katedrális. A templom építésére 1555-ben Rettegett Iván cár adott utasítást és az építkezést azonnal meg is kezdték a Gurij kazáni érsek irányításával. A katedrális 1657-ben készült el véglegesen. Az idők folyamán többször felújították, de ma is hűen őrzi 17. századi formáját. Ez Csuvasföld legrégebbi egyházi épülete.
Források [szerkesztés]
- ↑ A 2010. évi népszámlálás adatai (pdf). Oroszország statisztikai hivatala
