Csebokszári

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Csebokszári (Шупашкар, Чебоксары)
Cheboksary Artificial Bay in downtown.jpg
Csebokszári látképe
Csebokszári címere
Csebokszári címere
Csebokszári zászlaja
Csebokszári zászlaja
Közigazgatás
Ország  Oroszország
Föderációs alany Csuvasföld
Alapítás éve 1469
Városi jogokat kapott 1781
Irányítószám 428000
Körzethívószám +7 8352
Autórendszám kódja 21
Népesség
Teljes népesség 442 600 fő (2005) +/-
Földrajzi adatok
Terület 233,02 km²
Időzóna MSK (UTC+3)
Elhelyezkedése
Csebokszári  (Oroszország)
Csebokszári
Csebokszári
Pozíció Oroszország térképén
é. sz. 56° 08′ 00″, k. h. 47° 15′ 00″Koordináták: é. sz. 56° 08′ 00″, k. h. 47° 15′ 00″
Csebokszári  (Csuvasföld)
Csebokszári
Csebokszári
Pozíció Csuvasföld térképén
Csebokszári weboldala

Csebokszári (csuvas nyelven: Шупашкар; oroszul: Чебоксары) Oroszország egy történelmi városa. A Csuvas Köztársaság fővárosa, a régió kulturális, oktatási, politikai, pénzügyi, kereskedelmi és gazdasági központja.

Lakossága: 453 721 fő (a 2010. évi népszámláláskor).[1]

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Volga középső folyásán a folyó jobb partján terül el. Nyizsnyij Novgorod és Kazán között.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az első írásos feljegyzés Csebokszárit 1469-ben említi, amikor a Kazáni Kánság ellen vonuló orosz seregek megálltak a településen. Archeológia ásatások tanulsága szerint nagyjából a 13. század közepétől létezett bolgár-csuvas település a város mai területén. 1555-ben épült fel a csebokszári katonai város, amely fontos védelmi pont Oroszország és a tatár kánságok között. 1723-ban a városnak közel 2000 lakosa volt, míg a 19. század végén lakosainak száma meghaladta az 5000-et. Ekkor Csebokszári a Volga-vidék jelentős kereskedelmi központja. Az ipari fejlődés lassan indult a 19. század közepén elsősorban fafeldolgozó üzemek működtek a városban.

Oktatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Csebokszáriban található a Csuvas Állami Egyetem és a Csuvas Állami Pedagógiai Főiskola a csuvas nyelvű oktatás és a csuvas kultúra és tudomány központja.

Gazdasági élet, közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város gazdaságában meghatározó a nehézipar. 43 nehézipari üzem található ezek közül is kiemelkedik az elektrotechnikai gépgyártás. Fontos még a traktorgyártás, gépgyártás és műszergyártás. Könnyűipari termékek között fontos a kötöttáru, élelmiszeripari termékek, és a szeszgyártás (két jelentős vodka gyártó is települt a városba).

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A csebokszári repülőtér (IATA: CSY, ICAO: UWKS) 1995-től hivatalos nemzetközi repülőtér, amely képes minden forgalomban lévő repülőgéptípus fogadására. Naponta több járat köti össze Csebokszárit Moszkvával és más orosz városokkal.

Csebokszári fontos folyami kikötő. Déli irányban Volgográd, Rosztov-na-Donu, Asztrahány, a Kaszpi-tenger és a Fekete-tenger közvetlenül elérhető. Nyugati irányba pedig a Volga összeköti a várost Nyizsnyij Novgoroddal, Jaroszlavllal és Moszkvával, és a Néván keresztül a Balti-tengeri kikötőkkel. A Volgát azonban december és április között Csebokszárinál jég fedi.

A városi közlekedést autó- és trolibuszok biztosítják a városban; 20 autóbusz és 18 trolibusz vonalon szállítja a városi közlekedési vállalat az utasokat.

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Csebokszári legfontosabb látnivalója és történelmi emléke a Vvegyenszkij katedrális. A templom építésére 1555-ben Rettegett Iván cár adott utasítást és az építkezést azonnal meg is kezdték a Gurij kazáni érsek irányításával. A katedrális 1657-ben készült el véglegesen. Az idők folyamán többször felújították, de ma is hűen őrzi 17. századi formáját. Ez Csuvasföld legrégebbi egyházi épülete.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. A 2010. évi népszámlálás adatai (pdf). Oroszország statisztikai hivatala

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Csebokszári témájú médiaállományokat.