Jenyiszej

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jenyiszej
Yenisey from the Railway Bridge.JPG
Közigazgatás
Országok Oroszország
Földrajzi adatok
Hossz 4092 km
Vízhozam 19 800 m³/s
Vízgyűjtő terület 2 580 000 km²
Forrás Szaján-hegység, Tuva
Torkolat Kara-tenger, Jenyiszeji-öböl
é. sz. 71° 50′, k. h. 82° 40′Koordináták: é. sz. 71° 50′, k. h. 82° 40′

A Jenyiszej (oroszul: Енисей) – szibériai folyó, vízhozamát tekintve Oroszország legnagyobb, vízgyűjtőjének területét tekintve (az Ob után) második legnagyobb folyója.

Neve valószínűleg az ó-kirgiz Эне-Сай („folyó-anya”) szóból ered. Más magyarázatok[1] nevét a tunguz (evenki) jene („nagy folyó”) szóval hozzák összefüggésbe, illetve valamilyen szamojéd forrásból eredeztetik.

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A folyó a Nagy - és a Kis-Jenyiszej (tuvai nyelven: Bij-Hem és Ka-Hem – „Nagy-” és „Kis folyó”) összefolyásával kezdődik, hossza innentől számítva 3487 km. Kezdetének azonban inkább a Szaján-hegység Kara-Balik tavát, vagyis a Nagy-Jenyiszej eredetét tartják, hossza innentől számítva 4092 km. Ha a Jenyiszej vízgyűjtő területének folyói közül a leghosszabbnak, a Bajkál-tóba torkolló és az Angarán át a Jenyiszejbe folyó Szelengenek a forrását tekintjük a Jenyiszej forrásának, akkor és csak akkor 5940 km a folyó teljes hossza.

A Jenyiszej a a világ legnagyobb vízgyűjtő területtel rendelkező folyóinak egyike. A maga 2 600 000 km2 vízgyűjtő területével Oroszország második legnagyobb vízgyűjtő területtel rendelkező folyója. Tuva, Hakaszföld, a Krasznojarszki határterület és a – 2007-től a Krasznojarszki határterülett részét képező – Tajmiri (Dolgan-Nyenyec) járás területén folyik keresztül, lényegében végig délről észak felé.

Felső szakaszán magas hegyek között folyik, ezeket elhagyva medre előbb a Szajano-Susenszkojei-víztározóban (621 km²), majd lejjebb a Krasznojarszki-víztározóban (kb. 2000 km²) folytatódik. Innentől egész a torkolatig természetes határt alkot Nyugat- és Kelet-Szibéria között: bal partján sík vidékek, rétek és ártéri fenyőerdők húzódnak, jobb partja magas, sziklás, hegyes. Az északi sarkkörön túl partjain a tajgát fokozatosan erdős tundra, majd zuzmóval borított tundra váltja fel.

A folyót az év jelentős részében jég borítja. A tavaszi olvadás a felső szakaszon kezdődik, az alsó szakaszon kb. egy hónappal később, ezért a jégtorlaszok gyakran nagyon jelentős vízszintemelkedést és ezáltal hatalmas áradásokat okoznak. Legnagyobb részén, a torkolattól kb. 2900 km-ig, Minuszinszkig hajózható.

Legnagyobb mellékfolyói[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Jobb oldali mellékfolyók:
    • Legnagyobb mellékfolyója a Bajkál-tóból eredő, bővizű Angara, mely a Jenyiszej víztömegét a duplájára emeli.
    • További két bővizű, jobb oldali mellékfolyója a Köves-Tunguszka és az Alsó-Tunguszka. Ezek torkolata után a Jenyiszej medre átlagosan 5 km-re szélesedik, helyenként a 15 km-t is eléri.
    • Kurejka
  • Bal oldali mellékfolyók:

Az Ob-Jenyiszej csatorna: a 19. század végén a két folyó között (mellékfolyóikon át) hajózható csatornát építettek, amely Jenyiszejszk alatt érte el a folyót. A csatorna akkor sem teljesen felelt meg a követelményeknek, de sokáig használatban volt. Napjainkban már elhanyagolt, jelentőségét vesztette.

Városok, kikötők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Távolságok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Települések távolsága Krasznojarszktól a folyón lefelé (észak felé), a hajózási útvonalon számítva:

  • Krasznojarszk – 0 km
  • Leszoszibirszk – 375 km
  • Jenyiszejszk – 413 km
  • Turuhanszk – 1450 km
  • Igarka – 1748 km
  • Dugyinka – 1989 km
  • Uszty-Port – 2099 km
  • Dickson – 2668 km (a Jenyiszej-öböl bejáratánál).

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Jenyiszej témájú médiaállományokat.
  1. Kiss Lajos. Földrajzi nevek etimológiai szótára. Akadémiai Kiadó. ISBN 963-05-1490-7 (1978)