Jenyiszejszk

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
World Heritage Emblem.jpg A helyszín szerepel az UNESCO világörökségi javaslati listáján
Jenyiszejszk (Енисейск)
Jenyiszejszk címere
Jenyiszejszk címere
Jenyiszejszk zászlaja
Jenyiszejszk zászlaja
Közigazgatás
Ország  Oroszország
Föderációs alany Krasznojarszki határterület
Alapítás éve 1619
Polgármester Valerij Asztafjev
Körzethívószám 39195
Népesség
Teljes népesség 19 500 fő (2005) +/-
Földrajzi adatok
Terület 66,4 km²
Elhelyezkedése
Jenyiszejszk  (Oroszország)
Jenyiszejszk
Jenyiszejszk
Pozíció Oroszország térképén
é. sz. 58° 28′ 00″, k. h. 92° 08′ 00″Koordináták: é. sz. 58° 28′ 00″, k. h. 92° 08′ 00″
Jenyiszejszk  (Krasznojarszki határterület)
Jenyiszejszk
Jenyiszejszk
Pozíció a Krasznojarszki határterület térképén
Jenyiszejszk weboldala

Jenyiszejszk (oroszul: Енисейск) város Oroszország Krasznojarszki határterületén, Kelet-Szibériában, a Jenyiszej középső szakaszán. Járási székhely. A 18. században Kelet-Szibéria egyik legfontosabb városa volt, régi városmagjának számos építészeti emléke maradt fenn.

Lakossága: 19 500 fő (2005); 18 766 fő (a 2010. évi népszámláláskor).[1]

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Krasznojarszktól 338 km-re északra, a Jenyiszej bal partján, a Jenyiszej-síkságon fekszik. A város területe és közvetlen környéke is sík vidék. Kb. 85 km-rel feljebb torkollik a folyóba az Angara, a Jenyiszej legnagyobb mellékfolyója, a várostól 8 km-re délre pedig egy kisebb mellékfolyó, a Kem.

Jenyiszejszk jórészt földrajzi helyzetének köszönhette egykori gyors felemelkedését és későbbi fokozatos hanyatlását is.

Történeti áttekintés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1619-ben alapították tobolszki kozákok. Ez volt az első orosz erődítmény a Jenyiszej partján, másfél évszázadon át a Kelet-Szibériába vezető út kapuja, a további hódítások kiindulópontja. Kezdetben Tobolszk, majd Tomszk igazgatása alá tartozott. 1678-ban városi rangot kapott, igazgatása alá tartozott a Jenyiszej menti és azon túli orosz települések többsége. 1724 és 1782 között a Jenyiszeji provincia központja volt.

A szibériai víziutak találkozásánál fekvő város a 18. századra Tobolszk után a második legfontosabb kereskedelmi központtá fejlődött, híresek voltak vasmanufaktúrái, a század második felében országos hírűek augusztusi vásárai. Miután a nyugatról Szibériába tartó közlekedési útvonalat nem erre, hanem Krasznojarszk felé építették meg, Jenyiszejszk jelentősége csökkent. Az északi tajga aranylelőhelyeinek felfedezése egy időre újabb fellendülést hozott (1842-1870), a város az aranyásók ellátó bázisa lett, 1862-ben itt bocsátották vízre az első jenyiszeji gőzhajót. Az 1869-es nagy tűzvészben azonban az épületek nagy része leégett. Ez, főként pedig a vidéket messze elkerülő Transzszibériai vasút megépítése a fejlődést teljesen megakasztotta, Jenyiszejszk a vidéki kisvárosok szintjére süllyedt. A 19. században és később, a szovjet időszak alatt is számos elítélt itt töltötte száműzetését.

A mai város[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gazdaság, közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város komolyabb iparral nem rendelkezik. Egykor híres kézműves iparából részben a vasút hiány miatt nem alakulhatott ki gyáripar. Korábbi jelentős fafeldolgozó iparát a közeli Leszoszibirszkben létesített kombinát visszavetette. Gazdasági szempontból legfontosabb létesítménye a hajógyár és a folyami kikötő.

A Jenyiszej Kelet-Szibéria egyik legfontosabb víziútja, a hajózási szezonban a város kikötője jelentős teherforgalmat bonyolít le. A Krasznojarszkkal kapcsolatot biztosító 338 km hosszú országút részben szintén a folyó völgyében húzódik. Jenyiszejszkhez nem vezet vasútvonal. A legközelebbi vasútállomás kb. 45 km-re, Leszoszibirszkben van, ez a Transzszibériai vasút egyik, Acsinszknál leágazó szárnyvonalának végállomása. A város repülőtere kisebb repülőgépek fogadására alkalmas.

Nevezetességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Megváltó színeváltozása-katedrális (1750 k.)

Jenyiszejszk első városrendezési terve az 1780-as években készült, az akkori városszerkezetet a történelmi városmag máig megőrizte. Többségében felújításra váró műemlék épületei a 18. századból valók.

  • Leghíresebb az 1642-ben alapított Megváltó színeváltozása- (Szpaszo-Preobrazsenszkij-) kolostor, Szibéria egyik legrégibb kolostora.
  • Az 1750-es években emelték a Megváltó- (Szpasszkij-) katedrálist a harangtoronnyal.
  • A század végén épített Szentháromság- (Troickaja-) és Mária mennybemenetele- (Uszpenszkaja-) templomoknak csak egy része maradt fenn.
  • A polgári célú épületek közül nagyrészt épségben megőrződött az 1740-es években készült Kereskedősor (Gosztyinij dvor).

Az 1883-ban alapított helytörténeti múzeum a város és az egykori expedíciók történetének emlékein kívül jelentős néprajzi gyűjteménnyel is rendelkezik. Oroszország 2000-ben javaslatot tett Jenyiszejszk történelmi városmagjának felvételére az UNESCO Világörökségi helyszíneinek listájára.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. A 2010. évi népszámlálás adatai (pdf). Oroszország statisztikai hivatala