Dugyinka

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Dugyinka (Дудинка)
Ru200008050006.jpg
Dugyinka címere
Dugyinka címere
Dugyinka zászlaja
Dugyinka zászlaja
Közigazgatás
Ország  Oroszország
Föderációs alany Krasznojarszki határterület
Járás Tajmiri (Dolgan-Nyenyec) járás
Rang járási székhely
Alapítás éve 1667
Városi jogokat kapott 1951
Polgármester Alekszej Mihajlovics Gyjacsenko
Körzethívószám 39191
Népesség
Teljes népesség ismeretlen +/-
Földrajzi adatok
Elhelyezkedése
Dugyinka (Oroszország)
Dugyinka
Dugyinka
Pozíció Oroszország térképén
é. sz. 69° 24′, k. h. 86° 11′Koordináták: é. sz. 69° 24′, k. h. 86° 11′
Dugyinka (Krasznojarszki határterület)
Dugyinka
Dugyinka
Pozíció a Krasznojarszki határterület térképén
Dugyinka weboldala

Dugyinka (oroszul: Дудинка) kikötőváros Oroszországban, Szibéria északi részén, a Jenyiszej partján. A Krasznojarszki határterülethez tartozó Tajmiri (Dolgan-Nyenyec) járás székhelye (2007. január 1. óta; előtte a Tajmiri (Dolgan-Nyenyec) Autonóm Körzet székhelye volt).

Lakossága: 22 175 fő (a 2010. évi népszámláláskor).[1]

Fekvése, éghajlata[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Dugyinka több mint 300 km-rel az északi sarkkörön túl, a Jenyiszej jobb partján, a Dugyinka folyó torkolata közelében terül el. Tengeri és folyami kikötő. A Jenyiszej tavaszi árvize a kikötő egész területét minden évben elönti.

96 km-re nyugatra fekszik a nagy nehézipari központtól, Norilszktól, melynek lényegében kikötője, szállítási központja, és amelynek a város létrejöttét köszönheti. A két települést vasútvonal és országút köti össze.

Távolságok a Jenyiszejen, a hajózási útvonalon számítva:

A város örökké fagyott talajon épült. Éghajlata szélsőségesen kontinentális, nagyon hideg téllel, rövid és hűvös nyárral. December-januárban másfél hónapig tart a sarki éjszaka. Évente csak kb. nyolcvan fagymentes nap van.

A januári középhőmérséklet -28 °C, a júliusi 12 °C. A valaha mért legalacsonyabb hőmérséklet -56,7 °C (1913. január); a legmagasabb 32,3 °C (1991. július). A csapadék évi mennyisége 519 mm.

Történeti áttekintés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ezen a helyen 1667-ben az őslakosságtól a prémadó (az ún. jaszak) beszedésére orosz téli szálláshelyet (zimovje) létesítettek. 1930-ban megalakították a Tajmiri Autonóm Körzetet, melynek Dugyinka falu lett a székhelye. A település gazdaságilag mint kikötő lett igazán fontos, amikor a hatalmas színesfém- és szénvagyonra alapozva megkezdődött Norilszk iparának kiépítése.

1936-ban elkészült az első tengeri móló, 1937-1938-ban a Dugyinka–Norilszk vasútvonal. A háború idején a kikötőt jelentősen bővítették, hogy a norilszki bányáknak és színesfém-kohászati kombinátnak árut, onnan pedig színesfémet és szenet szállítsanak. A hiányzó munkaerőt a Gulag teremtette elő. 1935-től húsz éven át Dugyinkában, akárcsak Norilszkban és a sarki régió számos területén, a politikai elítéltek tízezrei dolgoztak, ők építették a kikötőt, a vasútvonalat is. Az itteni lágereket csak 1956-ban szüntették meg.

Közben 1951-ben Dugyinka városi jogot kapott. 1969-ben a Jenyiszejen át megépült a földgázvezeték Norilszkig. A két város közti villamosított vasútvonalon 1974-ben megindult a személyforgalom is. A Kurejkán Szvetlogorszk településnél vízerőmű épült, mely Norilszk színesfém-kohászata mellett Dugyinkát is villamosenergiával látja el.

21. század[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2006. december 31-ével az autonóm körzet megszűnt, helyette járás létesült, így Dugyinka egy autonóm körzet központjából járási székhely lett.

A folyami közlekedés számára kikötője június elején nyílik meg (az északi Dickson felé csak júliusban) és október elején a jégképződés miatt bezár. Nyáron a Jenyiszejen Krasznojarszktól Dugyinkáig, illetve Dicksonig rendszeres a hajóforgalom. A tengeri kikötő egész évben nyitva tart, és azt jégtörők segítségével folyamatos tengeri út köti össze Arhangelszkkel és Murmanszkkal is.

2012-ben a kikötőben a személy- és teherszállításhoz határátkelőhelyet nyitottak, így a tengeri kikötő nemzetközi státuszt kapott. (Korábban az export-import áruk ügyintézését, vámoltatását távoli kikötőkben, Murmanszkban vagy a Távol-Keleten végezték.)[2]

A nagy távolságok és a rövid folyami hajózási idény miatt különös jelentősége van a légi közlekedésnek. A repülőtér a várostól 44 km-re keletre (Norilszktól 52 km-re nyugatra) fekszik. Jelentős korszerűsítések után 2010-ben nevét Alikelről Norilszkra változtatták.[3] A repülőtérre és Norilszkba is autóbusz közlekedik (2013-ban napi 2–2 járat volt). Napjainkban a norilszki vasútvonalat csak teherszállításra használják.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. A 2010. évi népszámlálás adatai (pdf). Oroszország Statisztikai Hivatala
  2. Újsághír (orosz nyelven). Novosztyi-mail.ru/, 2012. augusztus 9
  3. Isztorija aeroporta (orosz nyelven). Aeroport Norilszk, 2012. (Hozzáférés: 2013. június 29.)