Arhangelszk

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Ugrás: navigáció, keresés

Arhangelszk (Архангельск)

Arhangelszk kikötője egy 1896-os képeslapon

Arhangelszk címere

Közigazgatás

Ország

Oroszország

Föderációs alany

Arhangelszki terület

Alapítás éve

1584

Polgármester

Alekszandr Viktorovics Donszkoj

Népesség

Teljes népesség

351 600 fő (2005) +/-

Földrajzi adatok

Terület

294 km²

Időzóna

MSK (UTC+3)

Elhelyezkedése

Arhangelszk

Pozíció Oroszország térképén

Koordináták: é. sz. 64° 33′ 0″, k. h. 40° 32′ 0″

é. sz. 64° 33′ 0″, k. h. 40° 32′ 0″

Arhangelszk weboldala

Arhangelszk (Архангельск / Arhangel'sk) város Oroszország északi részén, az Északi-Dvina folyó partján, közel a fehér-tengeri torkolathoz. Az Arhangelszki terület fővárosa. Népessége 355 500 fő (2002).

A város arról a kolostorról kapta nevét, amelyet Szent Mihály arkangyal tiszteletére építettek a Dvina torkolatánál.^[1]

[szerkesztés] Története

1555-ben Rettegett Iván kereskedelmi privilégiumokat adományozott angol kereskedőknek, akik kereskedőhajókat kezdtek küldeni a Dvina folyó torkolatához. Őket holland kereskedők követték. 1584-ben Iván cár elrendelte Novo-Holmogori város alapítását, ez lett a mai Arhangelszk. Ebben az időben a balti-tengeri kereskedelmet a Hanza-szövetség felügyelte, így Arhangelszk, melyet télen jégtakaró zárt körül, lett az egyetlen orosz tengeri kikötő. Fontos kereskedelmi utak vezettek a városból Észak-Szibériába és az Urálon túli Mangazeja városába.

1682-ben trónra lépett I. Péter cár, aki 1693-ban elrendelte, hogy hajóépítő műhelyt építsenek Arhangelszkben. A város jelentősége nőtt, a cár azonban tudta, hogy északi fekvése miatt Arhangelszk csak a nyári hónapokban használható kikötőként, ezért, miután legyőzte a svédeket, 1704-ben megalapította Szentpétervárt a Balti-tengernél.

A balti-tengeri kereskedelem fontosságának növekedésével Arhangelszk jelentősége a 18. században csökkent, de miután 1898-ban megindult a forgalom a Moszkva - Vologda - Arhangelszk vasútvonalon, jelentősége újra megnőtt, főleg a fakereskedelemnek köszönhetően. 1918 és 1920 között a város ellenállt a bolsevikeknek és a bolsevikellenes Fehér Sereg egyik fontos támaszpontja volt.