Tyumeny
| Tyumeny (Тюмень) | |||
| A Szentháromság kolostor | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Föderációs alany | Tyumenyi terület | ||
| Alapítás éve | 1586 | ||
| Polgármester | Szmetanyuk Sz. | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 538 300 fő (2005) +/- | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tengerszint feletti magasság | 102 m | ||
| Terület | 86,31 km² | ||
| Időzóna | YEKT (UTC+5) | ||
| Elhelyezkedése | |||
| Koordináták: é. sz. 57° 09′, k. h. 65° 32′ | |||
| é. sz. 57° 09′, k. h. 65° 32′ | |||
| Tyumeny weboldala | |||
Tyumeny Szibéria első orosz alapítású városa. Moszkvától 2138 km-re a Transzszibériai vasútvonal mentén. A Tyumenyi terület és az orosz szénhidrogén-bányászat központja. Neve valószínűleg mongol eredetű; a mongol tümen (jelentése: „tízezer”; régi jelentése „nemzetségi szállásföld”). Egy másik feltevés szerint a név a vogul nyelvből származhat, az viszont egy török nyelvi „Csimgi”, „Csingi-Tura” település nevére vezethető vissza.[1]
Lakossága: 581 907 fő (a 2010. évi népszámláláskor).[2]
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Tyumeny Nyugat-Szibériában, a Tobol mellékfolyója, a Tura partján helyezkedik el. Itt haladt a Közép-Ázsiából a Volga vidékére vezető ősi karavánút. Hajózható folyók kapcsolják Szibéria északi és keleti területeihez.
Története [szerkesztés]
Tyumenyt, Szibéria első orosz alapítású települését 1586-ban hozták létre az Ázsiából Európába, a Volga vidékére vezető ősi karavánút mentén.
Tyumeny területén 5000 évvel ezelőtt telepedtek meg ugor törzsek. Időszámításunk első századában török nyelvű népcsoportok foglalták el a területet, és a 14. században az Arany Horda kánsága települt ide. A kánság központja Csingi-Tura tatár település volt. A tatárok közötti viszályok során az Aranyhorda felbomlását követően létrejött a Szibériai kánság. Ennek székhelye valahol a Tobol mentén volt. A tatár támadások megakadályozására 1586-ban a félig lerombolt Csingi Tura közelében, a Tura folyó partján épült fel Tyumeny, egy orosz cölöpvár.
Tyumeny Közép-Ázsia, Perzsia és Kína irányában hamarosan Oroszország fontos kereskedelmi központjává vált . A várost vízi utak kötik össze Kelet- és Észak-Szibériával, így nem véletlen, hogy Szibéria első folyami gőzhajóját itt bocsátották vízre 1836-ban. A 19. század végén, a Transzszibériai vasútvonal megnyitását követően a város ipara jelentős fejlődésnek indult. Hajóépítés, bőripar stb..
Tyumeny ipara 1941-ben gyökeresen átalakult. Oroszország európai körzeteiből 22 nehézipari üzemet evakuáltak a városba. Ekkor hadihajóktól kezdve tankokon és lőszeren át szinte mindent gyártottak itt.
De a város gazdaságának legjelentősebb változása 1970-es években történt a tyumenyi szénhidrogén mezők felfedezésével. Tyumeny és környéke korunkban az orosz olajipar és földgáztermelés egyik központja.
Oktatás, kultura [szerkesztés]
Oktatás [szerkesztés]
A Tyumenyi Állami Egyetem Szibéria 6., Oroszország 59. egyetemeként 1973-ban nyílt meg az 1930-ban alapított Pedagógiai Főiskola alapjain. Az intézmény klasszikus tudományegyetem, melynek 12 500, kihelyezett tagozatait és társintézményeit is figyelembe véve pedig összesen több mint 35 000 hallgatója van.
Testvérvárosok [szerkesztés]
Képek [szerkesztés]
Források [szerkesztés]
- ↑ Kiss Lajos. Földrajzi nevek etimológiai szótára. Akadémiai Kiadó. ISBN 963-05-1490-7 (1978)
- ↑ A 2010. évi népszámlálás adatai (pdf). Oroszország statisztikai hivatala
- Tyumeny honlapja (oroszul)
|
|||||

