Tyumeny

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tyumeny (Тюмень)
Trinity Monastery in Tiumen (Prokudin-Gorskii).png
A Szentháromság kolostor
Tyumeny címere
Tyumeny címere
Közigazgatás
Ország  Oroszország
Föderációs alany Tyumenyi terület
Alapítás éve 1586
Polgármester Szmetanyuk Sz.
Népesség
Teljes népesség 538 300 fő (2005) +/-
Földrajzi adatok
Tengerszint feletti magasság 102 m
Terület 86,31 km²
Időzóna YEKT (UTC+5)
Elhelyezkedése
Tyumeny  (Oroszország)
Tyumeny
Tyumeny
Pozíció Oroszország térképén
Koordináták: é. sz. 57° 09′, k. h. 65° 32′
é. sz. 57° 09′, k. h. 65° 32′
Tyumeny  (Tyumenyi terület)
Tyumeny
Tyumeny
Pozíció a Tyumenyi terület térképén
Tyumeny weboldala

Tyumeny Szibéria első orosz alapítású városa. Moszkvától 2138 km-re a Transzszibériai vasútvonal mentén. A Tyumenyi terület és az orosz szénhidrogén-bányászat központja. Neve valószínűleg mongol eredetű; a mongol tümen (jelentése: „tízezer”; régi jelentése „nemzetségi szállásföld”). Egy másik feltevés szerint a név a vogul nyelvből származhat, az viszont egy török nyelvi „Csimgi”, „Csingi-Tura” település nevére vezethető vissza.[1]

Lakossága: 581 907 fő (a 2010. évi népszámláláskor).[2]

Tartalomjegyzék

Fekvése [szerkesztés]

Tyumeny Nyugat-Szibériában, a Tobol mellékfolyója, a Tura partján helyezkedik el. Itt haladt a Közép-Ázsiából a Volga vidékére vezető ősi karavánút. Hajózható folyók kapcsolják Szibéria északi és keleti területeihez.

Története [szerkesztés]

Tyumenyt, Szibéria első orosz alapítású települését 1586-ban hozták létre az Ázsiából Európába, a Volga vidékére vezető ősi karavánút mentén.

Tyumeny területén 5000 évvel ezelőtt telepedtek meg ugor törzsek. Időszámításunk első századában török nyelvű népcsoportok foglalták el a területet, és a 14. században az Arany Horda kánsága települt ide. A kánság központja Csingi-Tura tatár település volt. A tatárok közötti viszályok során az Aranyhorda felbomlását követően létrejött a Szibériai kánság. Ennek székhelye valahol a Tobol mentén volt. A tatár támadások megakadályozására 1586-ban a félig lerombolt Csingi Tura közelében, a Tura folyó partján épült fel Tyumeny, egy orosz cölöpvár.

Tyumeny Közép-Ázsia, Perzsia és Kína irányában hamarosan Oroszország fontos kereskedelmi központjává vált . A várost vízi utak kötik össze Kelet- és Észak-Szibériával, így nem véletlen, hogy Szibéria első folyami gőzhajóját itt bocsátották vízre 1836-ban. A 19. század végén, a Transzszibériai vasútvonal megnyitását követően a város ipara jelentős fejlődésnek indult. Hajóépítés, bőripar stb..

Tyumeny ipara 1941-ben gyökeresen átalakult. Oroszország európai körzeteiből 22 nehézipari üzemet evakuáltak a városba. Ekkor hadihajóktól kezdve tankokon és lőszeren át szinte mindent gyártottak itt.

De a város gazdaságának legjelentősebb változása 1970-es években történt a tyumenyi szénhidrogén mezők felfedezésével. Tyumeny és környéke korunkban az orosz olajipar és földgáztermelés egyik központja.

Oktatás, kultura [szerkesztés]

Oktatás [szerkesztés]

A Tyumenyi Állami Egyetem Szibéria 6., Oroszország 59. egyetemeként 1973-ban nyílt meg az 1930-ban alapított Pedagógiai Főiskola alapjain. Az intézmény klasszikus tudományegyetem, melynek 12 500, kihelyezett tagozatait és társintézményeit is figyelembe véve pedig összesen több mint 35 000 hallgatója van.

Testvérvárosok [szerkesztés]

Képek [szerkesztés]

Források [szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Tyumeny témájú médiaállományokat.
  1. Kiss Lajos. Földrajzi nevek etimológiai szótára. Akadémiai Kiadó. ISBN 963-05-1490-7 (1978) 
  2. A 2010. évi népszámlálás adatai (pdf). Oroszország statisztikai hivatala