Novoszibirszk

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Novoszibirszk (Новосибирск)
Novoszibirszk címere
Novoszibirszk címere
Novoszibirszk zászlaja
Novoszibirszk zászlaja
egyéb neve(i): Novonyikolájevszk (1925-ig)
Közigazgatás
Ország  Oroszország
Föderációs alany Novoszibirszki terület
Alapítás éve 1893
Polgármester Gorogyeckij Vlagyimir
Irányítószám 630000, 630992
Körzethívószám 383
Népesség
Teljes népesség 1 473 000 fő (2011) +/-
Földrajzi adatok
Tengerszint feletti magasság 150 m
Terület 506,67 km²
Időzóna OMST (UTC+6)
Elhelyezkedése
Novoszibirszk  (Oroszország)
Novoszibirszk
Novoszibirszk
Pozíció Oroszország térképén
é. sz. 55° 02′, k. h. 82° 55′Koordináták: é. sz. 55° 02′, k. h. 82° 55′
Novoszibirszk  (Novoszibirszki terület)
Novoszibirszk
Novoszibirszk
Pozíció a Novoszibirszki terület térképén
Novoszibirszk weboldala

Novoszibirszk (oroszul: Новосибирск, latin betűvel: Novosibirsk) Oroszország harmadik legnépesebb városa (Moszkva és Szentpétervár után), a Transzszibériai vasútvonal fontos csomópontja Moszkvától 3335 km-re. Szibéria legnagyobb városa, ipari, tudományos, kulturális és oktatási központja.

Lakossága: 1 473 754 fő (a 2010. évi népszámláláskor).[1]

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Novoszibirszk a Nyugat-Szibériai-alföld délkeleti szélén, az Ob folyó partján, a Novoszibirszki víztározó mellett található.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Novoszibirszk létezése szorosan összefügg a Transzszibériai vasútvonal építésével. A vasútvonal Obot keresztező hídját építő munkástelep gyors növekedésnek indult. A települést II. Miklós cár koronázását követően keresztelték el Novonyikolajevszknek, és 1925-ig ezt a nevet viselte. Az első pillanattól kezdve harcolt várossá nyilvánításáért és ezt meglepően rövid idő, alig 10 év alatt el is érte. 1903-ban kapta meg a városi jogokat.

A város 1917-ig elsősorban kereskedelmi központ, volt jelentős könnyűiparral.

Az 1917-es októberi oroszországi forradalmat követően Novonyikolajevszk a bolsevik hatalom központjává válik. 1925-ben a szovjethatalom Szibéria közigazgatási központjává tette a várost és átnevezte Novoszibirszknek. Ekkor kezdődött a város tudományos életének kialakítása. Ebben az évben alakult meg Novoszibirszkben a Szibéria tanulmányozását célzó tudományos társaság. Az 1930-as években közel egy tucat tudományos intézet volt már a városban. A novoszibirszki nehézipar is ekkor jött létre, legnevezetesebb vállalata az 1931-ben alapított Valerij Cskalovról elnevezett tervezőintézet és repülőgépgyár.

A többi szibériai és közép-ázsiai városhoz hasonlóan Novoszibirszk fejlődésében is a második világháborúban ide evakuált nehézipari üzemek jelentették a nagy áttörést. 1941-ben Novoszibirszkbe 50 üzemet evakuáltak a Szovjetunió európai területéről. Nagyon jelentős volt a város hadi termelése. Jellemző adat, hogy a háborús években Novoszibirszk 15 797 repülőgépet adott a frontnak.

1957. május 17-én alapították meg a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának szibériai részlegét. A gyakorlatilag önálló város az Akegyemgorodok nevet kapta. (Новосибирский Академгородок)

1959 a Novoszibirszki Állami Egyetem alapításának dátuma.

Éghajlat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az éghajlat nedves kontinentális. Meleg nyarak és súlyosan hideg telek jellemzi. A legtöbb napon az időjárás napos, az átlagosan 2880 óra napsütés évente, de a heves esőzések is lehetnek nyaranta. Időnként, a metsző hideg tarthat néhány napig, de a -40 °C -os hőmérséklet nem fordul elő minden évben.


Novoszibirszk éghajlati jellemzői
Hónap Jan. Feb. Már. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szep. Okt. Nov. Dec. Év
Rekord max. hőmérséklet (°C) 4,1 5,5 14,4 26,8 36,1 35,0 37,2 35,2 36,0 27,2 11,5 5,0 37,2
Átlagos max. hőmérséklet (°C) −12,2 −10,3 −2,6 8,1 17,5 24,0 25,7 22,2 16,6 6,8 −2,9 −8,9 7,0
Átlaghőmérséklet (°C) −16,2 −14,7 −7,2 3,2 11,6 18,2 20,2 17,0 11,5 3,4 −6,6 −12,7 2,4
Átlagos min. hőmérséklet (°C) −20,1 −19,1 −11,8 −1,7 5,6 12,3 14,7 11,7 6,4 0,0 −9,1 −16,4 −2,3
Rekord min. hőmérséklet (°C) −43,9 −45,0 −32,8 −27,2 −11,1 −2,2 2,2 −2,0 −6,3 −25,0 −41,3 −45,0 −45,0
Átl. csapadékmennyiség (mm) 19 14 15 24 36 58 72 66 44 38 32 24 442
Forrás: [1]


Városkép[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Novoszibirszk egy panorámaképe
Novoszibirszk egy panorámaképe

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Novoszibirszkben van az Oroszország közepét jelző kápolna.

Novoszibirszk testvérvárosai [2][szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. A 2010. évi népszámlálás adatai (pdf). Oroszország statisztikai hivatala
  2. Hivatalos lista