Novoszibirszk

Novoszibirszk (Новосибирск)

Novoszibirszk képei

Novoszibirszk címere

egyéb neve(i): Novonyikolájevszk (1925-ig)

Közigazgatás

Ország

Oroszország

Föderációs alany

Novoszibirszki terület

Alapítás éve

1893

Polgármester

Gorogyeckij Vlagyimir

Népesség

Teljes népesség

1 473 000 fő (2011) +/-

Földrajzi adatok

Tengerszint feletti magasság

150 m

Terület

506,67 km²

Időzóna

OMST (UTC+6)

Elhelyezkedése

Novoszibirszk

Pozíció Oroszország térképén

Koordináták: é. sz. 55° 02′, k. h. 82° 55′

é. sz. 55° 02′, k. h. 82° 55′

Novoszibirszk

Pozíció a Novoszibirszki terület térképén

Novoszibirszk weboldala

Novoszibirszk (oroszul: Новосибирск, latin betűvel: Novosibirsk) Oroszország harmadik legnépesebb városa (Moszkva és Szentpétervár után) a Transzszibériai vasútvonal fontos csomópontja Moszkvától 3335 km-re. Szibéria legnagyobb városa, ipari, tudományos, kulturális és oktatási központja.

Lakossága: 1 473 754 fő (a 2010. évi népszámláláskor).^[1]

Fekvése [szerkesztés]

Novoszibirszk a Nyugat-Szibériai-alföld délkeleti szélén, az Ob folyó partján, a Novoszibirszki víztározó mellett található.

Története [szerkesztés]

Novoszibirszk létezése szorosan összefügg a Transzszibériai vasútvonal építésével. A vasútvonal Obot keresztező hídját építő munkástelep gyors növekedésnek indult. A települést II. Miklós cár koronázását követően keresztelték el Novonyikolajevszknek, és 1925-ig ezt a nevet viselte. Az első pillanattól kezdve harcolt várossá nyilvánításáért és ezt meglepően rövid idő, alig 10 év alatt el is érte. 1903-ban kapta meg a városi jogokat.

A város 1917-ig elsősorban kereskedelmi központ, volt jelentős könnyűiparral.

Az 1917-es októberi oroszországi forradalmat követően Novonyikolajevszk a bolsevik hatalom központjává válik. 1925-ben a szovjethatalom Szibéria közigazgatási központjává tette a várost és átnevezte Novoszibirszknek. Ekkor kezdődött a város tudományos életének kialakítása. Ebben az évben alakult meg Novoszibirszkben a Szibéria tanulmányozását célzó tudományos társaság. Az 1930-as években közel egy tucat tudományos intézet volt már a városban. A novoszibirszki nehézipar is ekkor jött létre, legnevezetesebb vállalata az 1931-ben alapított Valerij Cskalovról elnevezett tervezőintézet és repülőgépgyár.

A többi szibériai és közép-ázsiai városhoz hasonlóan Novoszibirszk fejlődésében is a második világháborúban ide evakuált nehézipari üzemek jelentették a nagy áttörést. 1941-ben Novoszibirszkbe 50 üzemet evakuáltak a Szovjetunió európai területéről. Nagyon jelentős volt a város hadi termelése. Jellemző adat, hogy a háborús években Novoszibirszk 15 797 repülőgépet adott a frontnak.

1957. május 17-én alapították meg a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának szibériai részlegét. A gyakorlatilag önálló város az Akegyemgorodok nevet kapta. (Новосибирский Академгородок)

1959 a Novoszibirszki Állami Egyetem alapításának dátuma.

Éghajlat [szerkesztés]

Az éghajlat nedves kontinentális. Meleg nyarak és súlyosan hideg telek jellemzi. A legtöbb napon az időjárás napos, az átlagosan 2880 óra napsütés évente, de a heves esőzések is lehetnek nyaranta. Időnként, a metsző hideg tarthat néhány napig, de a -40 °C -os hőmérséklet nem fordul elő minden évben.

Novoszibirszk éghajlati jellemzői
Hónap	Jan.	Feb.	Már.	Ápr.	Máj.	Jún.	Júl.	Aug.	Szep.	Okt.	Nov.	Dec.	Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)	4,1	5,5	14,4	26,8	36,1	35,0	37,2	35,2	36,0	27,2	11,5	5,0	37,2
Átlagos max. hőmérséklet (°C)	−12,2	−10,3	−2,6	8,1	17,5	24,0	25,7	22,2	16,6	6,8	−2,9	−8,9	7,0
Átlaghőmérséklet (°C)	−16,2	−14,7	−7,2	3,2	11,6	18,2	20,2	17,0	11,5	3,4	−6,6	−12,7	2,4
Átlagos min. hőmérséklet (°C)	−20,1	−19,1	−11,8	−1,7	5,6	12,3	14,7	11,7	6,4	0,0	−9,1	−16,4	−2,3
Rekord min. hőmérséklet (°C)	−43,9	−45,0	−32,8	−27,2	−11,1	−2,2	2,2	−2,0	−6,3	−25,0	−41,3	−45,0	−45,0
Átl. csapadékmennyiség (mm)	19	14	15	24	36	58	72	66	44	38	32	24	442
Forrás: [1]