Valerij Pavlovics Cskalov

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Valerij Pavlovics Cskalov
Chkalov 1937.jpg
Született 1904. február 2.
Vasziljovo
Elhunyt 1938. december 15. (34 évesen)
Moszkva.
Nemzetisége orosz
Foglalkozása pilóta

Valerij Cskalov (Vasziljovo ma Cskalovszk, 1904. február 2.Moszkva, 1938. december 15.) szovjet pilóta, berepülőpilóta, távolsági repülő.

Életpálya[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1918-ban éhínség miatt bezárták az iskoláját. 1919-ben önkéntesként bevonult a Vörös Hadseregbe, repülőgép-szerelőként dolgozott. A polgárháború után repülőiskolába küldték, ahol repülővezetői diplomát szerzett. 1924-től a vadászrepülőknél szolgált. A tehetséges pilóta különféle manőverek bemutatásával hangsúlyozta repülővezetői képességeit. Egy alkalommal a Néva felett átívelő leningrádi hidak alatt repült át, ami dicsőséget és fogdát eredményezett. 1928-ban Brjanszkba vezényelték. Itt egy távvezeték alatt átrepülve belegabalyodott a drótokba, emiatt egy év börtönt kapott, és eltávolították a hadseregből. Különféle repülővezetői munkákkal kereste kenyerét. 1930-tól berepülő pilótaként alkalmazták. Összesen több mint 70 új típusú gépet próbált ki, a magas szintű műrepülés terén új figurákat dolgozott ki és honosított meg, köztük az emelkedő dugóhúzót és a késleltetett orsót.

1935-től lehetősége nyílt arra, hogy hosszú távú repülésekben vegyen részt. A Tupoljev tervezőiroda az ANT–25 típusú gépet külön erre az útra felkészítette és 1936. július 20-án Cskalov, Bajdukov és Beljakov elindult Kamcsatka és Szahalin felé, a repülés idejére riadókészültségbe helyezték a szovjet flottát. A gép három nap múlva célba ért. A jegesedés miatt azonban a tervezett Petropavlovszkig nem jutottak el, az Amur torkolatában egy szigeten kényszerleszállást kellett végrehajtaniuk. A bravúros teljesítmény világszerte feltűnést keltett. Augusztusban, amikor az időjárás kedvezőbbre fordult, a legénység visszafelé is megtette az utat, a moszkvai repülőtéren maga Sztálin fogadta őket. Nem sokkal később még merészebb vállalkozásba kezdtek, az Északi-sark átrepülésével akartak Amerikába jutni. Az ANT–25 1937. június 18-án szállt fel Moszkvából, és két nap múlva landolt Vancouver közelében. Az útvonalat a rossz időjárás miatt gyakorlatilag „vakon”, műszeresen repülték le. Az ANT–25 63 óra alatt 9500 kilométert tett meg addig sosem próbált útvonalon, de a távrepülési világrekordot nem sikerült megdöntenie. Az amerikaiak óriási lelkesedéssel üdvözölték Sztálin sólymait, akiket Washingtonban Roosevelt elnök is fogadott, majd július 14-én hajóval indultak haza. Útközben Londonban és Párizsban is hatalmas tömeg ünnepelte őket. Otthon tízezrek fogadták, Sztálinnak és a szovjet kormány tagjainak tett jelentést a feladat végrehajtásáról. Visszatérve berepülő pilótai munkájához, 1938. december 15-én az I–180 repülőgép prototípusával lezuhant és szörnyethalt.

Szakmai sikerek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Emlékezete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Életéről: A felhők titánja címmel film készült,
  • 19381957 között Orenburg Cskalov nevét viselte,
  • egy cseresznye-fajta és számos légibázis, iskola viseli ma is nevét,
  • Seattle-ben mellszobrot állítottak emlékére.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]