Vancouver

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vancouver
Vancouver ib.jpg
Vancouveri panoráma
Vancouver zászlaja
Vancouver zászlaja
Közigazgatási adatok
Ország  Kanada
Tartomány Brit Columbia
Népesség
Népesség 603 502 fő
Földrajzi adatok
Terület 114,67 km²
Időzóna UTC-8 (télen)
UTC-7 (nyáron)
Elhelyezkedése
Vancouver  (Kanada)
Vancouver
Vancouver
Pozíció Kanada térképén
é. sz. 49° 15′ 00″, ny. h. 123° 06′ 00″Koordináták: é. sz. 49° 15′ 00″, ny. h. 123° 06′ 00″
Vancouver Location.png
Nagy-Vancouver Brit Columbiában
Vancouver weboldala
Brit Columbia elhelyezkedése Kanadában.
Vancouver „szomszédságai”

Vancouver fontos kikötőváros a nyugat-kanadai Brit Columbia tartomány délnyugati részében, a Georgia-szoros, a Fraser-folyó és a kanadai Parti-hegység között.

Lower Mainland régió gazdasági, politikai és kulturális központja. Területe 114,67 km², népessége 611 869[1], nagyvárosi övezetével együtt (Nagy-Vancouver) 2 249 725 (2007-es adatok) - ezzel Kanada harmadik, Nyugat-Kanada második legnagyobb nagyvárosi övezete. A város népsűrűsége az észak-amerikai kontinensen New York, San Francisco és Mexikóváros után a negyedik legnagyobb.[2]

Vancouver a világ egyik „legnemzetközibb” városa. Domináns etnikai csoportja nincs, a város lakóinak mintegy 52 százaléka [3] és a nagyvárosi övezet népességének mintegy 43 százaléka anyanyelve nem az angol. Az angol anyanyelvűek után a legnépesebb csoportot a kínaiak alkotják.[4][5]

Az Economist Intelligence Unit 2013-as rangsora szerint a világ harmadik legélhetőbb városa.[6]

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nevét George Vancouver (1757 - 1798) brit felfedezőről kapta. A város először az 1860-as években népesült be, a Fraser-kanyoni aranyláz okozta bevándorlás következtében, főképp az Egyesült Államokból érkezett bevándorlókkal. Az aranyláz elmultával sokuk elhagyta a várost. 1887-ben ideérkezett a transzkontinentális vasút és Vancouver kis faipari városból gyorsan nagyvárossá fejlődött. A vancouveri kikötő akkor nyert nemzetközi jelentőséget, amikor megnyitották a Panama-csatornát és ez lehetővé tette, hogy a kanadai exportgabona a nyugati kikötőből is könnyen átjuthasson az Atlanti-óceánra.[7] Azóta Kanada egyik legforgalmasabb kikötője lett és többet exportál, mint bármely más kikötő Észak-Amerikában.[8]

Demográfiája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az 1950-es és 1960-as évek várostervezői a magasházak építését szorgalmazták a West End városrészben, hogy kiépülhessen egy tömegközlekedéssel, kerékpárral és gyalog jól megközelíthető és járható sűrű városmag. A város azóta is a sűrűség emelését tekinti jobb alternatívának a területi terjeszkedésnél, ezt célozta a korábbi polgármester Sam Sullivan EcoDensity programja is, amely magas minőségű, sűrű övezetek kialakítását célozta, aminek révén az ingatlan birtoklása gazdaságosabb. A terv ugyanakkor közösségi központok, parkok és kulturalis központok kialakítását is célozta.[9]

Vancouvert nevezik „a szomszédságok (angolul neighbourhoods) városának” is: minden szomszédság sajátos arculattal (és etnikai összetétellel) rendelkezik.[10] Történelmileg az angol, skót és ír eredetű népesség alkotja a legnagyobb csoportot a városban,[11] a brit társadalom és kultúra lenyomata ma is világosan kivehető bizonyos negyedekben, például Granville-ben és Kerrisdale-ben.[12] Vannak olyan „szomszédságok”, ahol egy etnikai csoport alkot magas koncentrációt, például a Pandzsábi Piac (Punjabi Market), a Kis-Olaszország (Little Italy), a Görögváros (Greektown) és a Japánváros (Japantown). Sok szomszédságban lathatók kétnyelvű utcatáblák, például a Kínaivárosban (Chinatown) és a Pandzsábi Piacon.

A kínaiak beáramlása az 1980-as évektől gyorsult fel: sokan érkeztek Hong Kongból, mielőtt az Egyesült Királyság átadta Kínának és magából Kínából, előzőleg pedig Taiwanból. A Kanadába bevándorló ázsiaiak legnépszerűbb célpontja Toronto után hagyományosan Vancouver.[13] A városban jelentős számban élnek dél-ázsiaiak (főleg pandzsábiak, akiket általában indo-kanadai néven emlegetnek), filippínók, indonézek, koreaiak, kambodzsaiak és japánok. Növekszik a latin-amerikaiak száma is, ők főleg Peruból, Ecuadorból és újabban Mexikóból érkeznek.

A hong kongiak beáramlása előtt a legnagyobb nem-brit etnikai csoportokat az írek és a németek alkottak, utanuk a skandinávok, olaszok, az ukránok, illetve a korábban érkezett kínaiak alkották. Az 1950-es évek közepe és az 1980-as évek közt sok portugál érkezett Vancouverbe és Toronto és Montreal utan most is Vancouverben él a legnagyobb portugál népesség Kanadában. Kisebb számban élnek itt a legutóbbi hullámokban érkezett kelet-európaiak (a már említett ukránokon kívül).

Jelentős bennszülött közösség is él Vancouverben és környéken (Brit Columbiában a legnagyobb).[14]

Vancouvernek jelentős meleg népessége van. Ontario után Brit Columbia volt a második kanadai állam, amely alkotmányos jogként legalizálta az azonos neműek házasságát.[15] A belváros (Downtown) területén a Davie Street körül sok a "melegek klubja". Minden évben Vancouver tartja Kanada egyik legnagyobb melegfelvonulását.[16]

A népesség növekedése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Év Vancouver Nagyvárosi övezete
1891 13 709 21 887
1901 26 133 42 926
1911 100 401 164 020
1921 117 217 232 597
1931 246 593 347 709
1941 275 353 393 898
1951 344 833 562 462
1956 365 844 665 564
1961 384 522 790 741
1966 410 375 892 853
1971 426 256 1 028 334
1976 410 188 1 085 242
1981 414 281 1 169 831
1986 431 147 1 266 152
1991 471 644 1 602 590
1996 514 008 1 831 665
2001 545 671 1 986 965
2006 578 041 2 116 581
2007 611 869 2 249 725

Megjegyzés: A város adatai 1929 előtt nem tartalmazza Point Greyt és South Vancouvert, a nagyvárosi övezet adatai a kanadai statisztikai hivatal népszámlálási adatait tükrözik.[17]

Gazdasága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gazdasága sokáig Brit Columbia hagyományos erdészetére, bányászatára, halászatára és földművelésére támaszkodott, később azonban több lábra állt, és mára virágzó szolgáltatóipara, gyorsan fejlődő turizmusa van, emellett itt van Észak-Amerika harmadik legnagyobb filmgyártó központja Los Angeles és New York City után.[18][19][20][21][22] A high-tech iparágak közül különösen a videojátékfejlesztés jelentős Vancouverben.

Kormányzata[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Más brit columbiai önkormányzatoktól eltérően Vancouver státuszáról egyedi jogszabály, az 1953-ban elfogadott Vancouver Charter rendelkezik[23] , amely egy 1921-es - szintén külön - törvényt írt felül és amely szélesebb körű és más jogokat ad a városnak, mint azok a jogok, amelyeket az állam többi települése az önkormányzati törvény alapján élvez.

A második világháború óta többnyire a jobbközép Nem-Párt Egyesület (angolul Non-Partisan Association, NPA) kormányozza a várost, bár 2008-ig azért voltak jelentős középbal irányítású időszakok is. Az NPA 2002-ben drogpolitikai nézeteltérések miatt szétszakadt, és ezután a Haladó Választók Koalíciója (Coalition of Progressive Electors, COPE) aratott földcsuszamlásszerű győzelmet. Ezt követően megalapították a heroinfüggők számára Észak-Amerika első „biztonságos injekcióközpontját”, az Insite-ot.

A város irányító önkormányzati testületei a tíztagú Vancouveri Városi Tanács, a kilenctagú Iskolabizottság és a héttagú Parkbizottság. Mindezek tagjait három évre bízzák meg és közvetlenül választják. Az eddigi tapasztalatok szerint a város módosabb nyugati része többségében konzervatív vagy liberális, a keleti oldal pedig inkább baloldali jelöltekre szavaz. Ezt megerősítették a 2005-ös tartományi és a 2006-os szövetségi választások eredményei is.[24]

A Vancouveri városháza a 2010-es téli olimpia zászlajával.

Bár a helyi politika polarizált, sok kérdésről konszenzus alakult ki, például a helyi parkok védelméről, a gyorsvasút (és nem a közúti közlekedés) fejlesztésének szükségességéről, kábítószerügyben a kármérséklő megközelítésről és a kommunális fejlesztések ügyeiről.

Larry Campbell 2002-ben részben annak köszönhette polgármesterré választását, hogy drogügyben hajlandó volt elfogadni alternatív megoldásokat, mint amilyen a felügyelt injekciós központ. A város négypillérű drogstratégiát fogadott el, ennek fő elemei a kármérséklés, a kezelés, a jogalkalmazás és a megelőzés.[25] Ez jórészt arra a problémára válasz, hogy a város Downtown Eastside negyedében az injekciót használó drogosok közt jelentős mértékben elterjedt a HIV és a hepatitis C. Ez a terület tulajdonképpen nyomornegyed, amelyre jellemző a prostitúció és az elterjedt utcai kábítószer-kereskedelem. Egyes szervezetek és csoportok, mint a From Grief to Action („Fájdalomtól a Cselekvésig”) és a Keeping the Door Open („Nyitva Tartva az Ajtót”) további alternatív megoldások után kutatnak.[26][27]

Campbell nem indult újra a polgármesteri székért, és később a kanadai Szenátus tagja lett. A 2005-ös önkormányzati választáson a vancouveri inga visszalendült jobbra, és az NPA polgármesterjelöltje, Sam Sullivan győzött. A Tanácsba öt NPA-, egy COPE-jelölt került, a maradék négy hely a centrista Vision Vancouver szervezetnek jutott.

Tartományi, szövetségi képviselet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Brit Columbia Törvényhozó Gyűlésében a 2005-ös választások alapján tízen képviselik Vancouvert (öt liberális és öt baloldali), köztük a jelenlegi tartományi miniszterelnök, Gordon Campbell. A kanadai Képviselőházban Vancouvernek öt képviselője van a 2004-es választások alapján. Eredetileg négy liberális és egy baloldali képviselője volt, de 2006-ban az egyik liberális képviselő a Kanadai Konzervatív Párthoz csatlakozott. A 2008-as választásokon az NDP két helyet, a vancouveri liberálisok három helyet szereztek.

Sport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Híres jégkorong csapata: Vancouver Canucks Vancouver volt a 2010-es téli olimpia házigazdája.

A város szülöttei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Városkép[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vancouver nagy felbontású panorámaképe, a Broadway és az Oak Street környékéről nagyjából észak felé tekintve. A híd a baloldalon a Granville utcai híd..
Vancouver nagy felbontású panorámaképe, a Broadway és az Oak Street környékéről nagyjából észak felé tekintve. A híd a baloldalon a Granville utcai híd..

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. A kanadai statisztikai hivatal adatai (2007)
  2. Vancouver
  3. Vancouver város adatai (2004)
  4. Kanadai statisztikai hivatal - népesség anyanyelv alapján
  5. Kanadai statisztikai hivatal - régiók anyanyelv alapján
  6. Melbourne makes it three years in a row as world's most liveable city (angol nyelven). CNN, 2013. augusztus 28. (Hozzáférés: 2013. augusztus 28.)
  7. Stevens, Leah (1936. January). „Rise of the Port of Vancouver, British Columbia”. Economic Geography 12 (1), 61–70. o, Kiadó: Clark University. DOI:10.2307/140264. Hozzáférés ideje: 2007. január 17.  
  8. Port Facts. Port of Vancouver. (Hozzáférés: 2007. január 17.)
  9. Vancouver EcoDensity Initiative. Sam Sullivan. (Hozzáférés: 2006. augusztus 11.)
  10. Thomas R. Berger (2004. június 8.). „A City of Neighbourhoods: Report of the 2004 Vancouver Electoral Reform Commission” (PDF), Kiadó: City of Vancouver.  
  11. Population by selected ethnic origins, by census metropolitan areas (2001 Census), Statistics Canada (2001).
  12. A Vancouverbe látogatók számára ugyanakkor a kínai kanadaiak alkotják a szemmelláthatóan legnagyobb etnikai csoportot, és Vancouver nagyon nagy skálájával rendelkezik a különféle kultúrájú kínai nyelvű közösségeknek, akik több kínai nyelvjárást képviselnek, köztük a kantoni és a mandarin. Visible minorities (2001 census). Statistics Canada. (Hozzáférés: 2006. október 19.)
  13. Canada's ethnocultural portrait: Canada. Statistics Canada, 2001. (Hozzáférés: 2007. január 28.)
  14. Community Highlights for VancouverStatistics Canada (2001 census). Statistics Canada. (Hozzáférés: 2006. október 18.)
  15. Marriage for Same-Sex Couples in Ontario and British Columbia, Canada. Human Rights Campaign. (Hozzáférés: 2006. november 28.)
  16. Sponsorship 2006 (PDF). Vancouver Pride Society. (Hozzáférés: 2006. november 23.)
  17. City of Vancouver Population (PDF). Vancouver Public Library. (Hozzáférés: 2007. február 6.); British Columbia Regional District and Municipal Census Populations (PDF). BC Stats. (Hozzáférés: 2007. április 21.); British Columbia Municipal and Regional District 1996 Census Results. BC Stats. (Hozzáférés: 2007. április 21.);British Columbia Municipal and Regional District 2001 Census Results. BC Stats. (Hozzáférés: 2007. április 21.);Davis, Chuck. The Greater Vancouver Book: An Urban Encyclopedia. Surrey, BC: Linkman Press, 780. o (1997). ISBN 978-1896846002 
  18. Overnight visitors to Greater Vancouver by volume, monthly and annual basis (PDF). Vancouver Convention and Visitors Bureau. (Hozzáférés: 2006. november 16.)
  19. Key Sectors. Vancouver Economic Development Commission. (Hozzáférés: 2006. november 11.)
  20. Industry Profile. BC Film Commission. (Hozzáférés: 2006. december 24.)
  21. Vancouver Film Industry. Vancouver.com. (Hozzáférés: 2006. december 24.)
  22. Gasher, Mike. Hollywood North: The Feature Film Industry in British Columbia. Vancouver: University of British Columbia Press. ISBN 0-7748-0967-1 (2002. November) 
  23. Vancouver Charter. Queen's Printer (British Columbia). (Hozzáférés: 2007. június 7.)
  24. Andrea Barbara Smith (1981.). „The Origins of the NPA: A Study in Vancouver Politics”, Kiadó: University of British Columbia.  
  25. Four Pillars Drug Strategy. City of Vancouver, 2001. (Hozzáférés: 2007. január 17.)
  26. From Grief to Action. From Grief to Action. (Hozzáférés: 2006. november 15.)
  27. Maxwell, Gillian: Keeping the Door Open. AIDS Vancouver. (Hozzáférés: 2006. november 15.)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Vancouver című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Vancouver témájú médiaállományokat.