Jekatyerinburg

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jekatyerinburg (Екатеринбург)
Az Uráli Állami Egyetem épülete, előtérben J.M. Szverdlov szobrával
Az Uráli Állami Egyetem épülete, előtérben J.M. Szverdlov szobrával
Jekatyerinburg címere
Jekatyerinburg címere
Jekatyerinburg zászlaja
Jekatyerinburg zászlaja
egyéb neve(i): 1924 – 1991 – Szverdlovszk (Свердловск)'
Közigazgatás
Ország  Oroszország
Föderációs alany Szverdlovszki terület
Alapítás éve 1723
Polgármester Csernyeckij Arkagyij Mihajlovics
Irányítószám 620XXX
Körzethívószám 343
Népesség
Teljes népesség 1 336 500 fő (2006) +/-
Földrajzi adatok
Tengerszint feletti magasság 270 m
Terület 491 km²
Időzóna YEKT (UTC+6)
Elhelyezkedése
Jekatyerinburg (Oroszország)
Jekatyerinburg
Jekatyerinburg
Pozíció Oroszország térképén
é. sz. 56° 50′, k. h. 60° 35′Koordináták: é. sz. 56° 50′, k. h. 60° 35′
Jekatyerinburg (Szverdlovszki terület)
Jekatyerinburg
Jekatyerinburg
Pozíció a Szverdlovszki terület térképén
Jekatyerinburg weboldala

Jekatyerinburg (oroszul: Екатеринбург) Oroszország negyedik legnagyobb városa Moszkva, Szentpétervár és Novoszibirszk után. A Szverdlovszki terület (Свердловская область; Szverdlovszkaja oblaszty) és egyben az Uráli szövetségi körzet központja. 1924 és 1991 között a város neve Szverdlovszk volt.

A városban az aktív gazdasági kapcsolatokra tekintettel 2005 végétől magyar kereskedelmi képviselet, 2008 januárjától pedig főkonzulátus is működik, amely Oroszországban a harmadik magyar diplomáciai képviselet a moszkvai és a szentpétervári után; viszont az egyetlen Oroszország területén, amely kvázi schengeni vízumközpontként működik - jelenleg magyar vízum mellett Ausztria, Finnország, Lettország és Szlovénia képviseletében bocsát ki vízumot.

Lakossága: 1 349 772 fő (a 2010. évi népszámláláskor).[1]

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jekatyerinburg már Ázsiában található. A város a Transzszibériai vasútvonal 1816-os kilométerénél, a Tobol folyó mellékfolyója, az Iszety partján terül el. Európa és Ázsia határvonala Jekatyerinburg nyugati határán húzódik, és a 2001-évi szabályzás óta területének egy része átnyúlik Európába.

Földrajzi koordinátái: é. sz. 56° 50′, k. h. 60° 35′.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1723 tavaszán I. (Nagy) Péter cár rendelete értelmében az Iszety partján kezdték el Oroszország legnagyobb vasfeldolgozó üzemének építését. A település születésnapjának 1723. november 28-át tekintik, amikor az első vasfeldolgozó üzem megkezdte munkáját. A települést ekkor nevezték el Jekatyerinburgnak I. Katalin cárnő tiszteletére.

A vasfeldolgozó üzemnek otthont adó erődítmény, korának legfejlettebb európai hadi építészeti szabályai szerint épült. A város európai jellege nemcsak -burg elnevezésében, hanem terveiben is megnyilvánult. A város az uráli iparvidék bölcsője. 1725-ben itt alapították a Jekatyerinburgi Pénzverő Üzemet. Itt készültek Oroszország pénzérméi egészen az Októberi forradalomig.

Az Októberi forradalmat követően II. Miklós cárt és családját Jeketyerinburgban tartóztatták le a bolsevikok és itt is végezték ki. Egy legenda szerint a kivégzőosztag egyik tagja Nagy Imre volt.[2][3]

1924-ben a város felvette a Szverdlovszk nevet, Jakov Mihajlovics Szverdlov tiszteletére, aki 1917-ben jelentős szerepet játszott a bolsevik mozgalomban. 1991-ben a városi duma képviselői visszaállították eredeti nevét.

A város részben hadiipari központ, ezért a szovjet időkben nem látogatható, zárt város volt. 1979-ben 68 helyi lakos halt meg tüdő-eredetű lépfene-fertőzésben, mert elromlott egy katonai termelőüzem levegőszűrő berendezése. Nyugati szakértők ekkor értették meg, hogy a városban nagy léptékű biofegyver (anthrax) termelő üzem működik, a Szovjetunió tehát megszegi az általa is ratifikált Biológiai- és toxinfegyver-tilalmi egyezményt (BTWC) [4]

Gazdasági élet, közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A városalapítók: Tatyiscsev és de Gennin szobra

Légiközlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jekatyerinburg nemzetközi repülőtere Kolcovo (IATA: SVX, ICAO: USSS) 1943-ban nyílt meg , amikor a katonai repülőteret megnyitották a polgári légi forgalom előtt. A város központjától 17 km-re délkeletre található. 1993-ban privatizálták a repülőteret, ekkor jött létre a Kolcovo Airport NyRt. és az Ural Airline NyRt.

A Kolcovo repülőtere 2006-ban az előzetes adatok szerint 9 771 járaton 1 360 000 utast szolgált ki, közülük mintegy 500 000 fő érkezett vagy utazott nemzetközi viszonylatokon. A Kolcovo repülőtér és Szverdlovszk-személypályaudvar között az 1. számú autóbusz járat közlekedik.

Vasút[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jeketyerinburg Oroszország egyik legjelentősebb vasúti csomópontja. A központi pályaudvar Szverdlovszk-személypályaudvar (Свердловск-Пассажирский). Innen 7 fővonal indul (Perm, Kazány, Cseljabinszk, Kurgán, Tyumeny, Tavdu és Nyizsnyij Tagil felé). Itt találkozik a Transzszibériai vasútvonal északi (napjainkban elfogadott) és déli (megnyitása idején használatos) vonalvezetése. A város első pályaudvara 1881-ben épült. Jelenlegi pályaudvar 1994-ben készült el közvetlen metrókapcsolattal.

Városi közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jeketyerinburg fejlett tömegközlekedéssel rendelkezik. A városban közel 100 autóbuszvonal 24 villamosvonal és fejlett trolibuszhálózat található.

A jekatyerinburgi metró Oroszország legrövidebb metrója, mindössze 7 állomással. Megnyitására 1991. április 26-án került sor. Jelentősége rövidsége ellenére igen nagy, mivel a város ipari területét, az Uralmast köti össze a belvárossal.

A város szülöttei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Éghajlat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jekatyerinburg éghajlati jellemzői
Hónap Jan. Feb. Már. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szep. Okt. Nov. Dec. Év
Rekord max. hőmérséklet (°C) 5,8 9,4 17,3 28,8 33,4 35,6 38,8 37,2 31,9 24,7 13,5 8,6 38,8
Átlagos max. hőmérséklet (°C) −9,1 −6,8 1,0 9,8 17,4 23,0 24,4 21,1 14,5 6,8 −2,8 −7,9 7,6
Átlaghőmérséklet (°C) −12,6 −11,1 −3,8 4,3 11,3 17,1 19,0 15,9 9,8 3,4 −5,8 −11,0 3,0
Átlagos min. hőmérséklet (°C) −15,7 −14,5 −7,6 0,0 6,2 12,1 14,4 11,9 6,4 −0,7 −8,3 −13,7 −0,7
Rekord min. hőmérséklet (°C) −44,6 −42,4 −39,2 −21,8 −13,5 −2,3 1,5 −1,0 −9,0 −26,6 −39,2 −46,7 −46,7
Átl. csapadékmennyiség (mm) 26 20 20 28 50 74 89 72 58 39 33 28 537
Forrás: [1]


Testvértelepülések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső kapcsolatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Jekatyerinburg témájú médiaállományokat.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]