Jekatyerinburg

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jekatyerinburg (Екатеринбург)
Yekaterinburg Ural SU Frontside.jpg
Az Uráli Állami Egyetem épülete, előtérben J.M. Szverdlov szobrával
Jekatyerinburg címere
Jekatyerinburg címere
Jekatyerinburg zászlaja
Jekatyerinburg zászlaja
egyéb neve(i): 1924 – 1991 – Szverdlovszk (Свердловск)'
Közigazgatás
Ország  Oroszország
Föderációs alany Szverdlovszki terület
Alapítás éve 1723
Polgármester Csernyeckij Arkagyij Mihajlovics
Irányítószám 620XXX
Körzethívószám 343
Népesség
Teljes népesség 1 336 500 fő (2006) +/-
Földrajzi adatok
Tengerszint feletti magasság 270 m
Terület 491 km²
Időzóna YEKT (UTC+6)
Elhelyezkedése
Jekatyerinburg  (Oroszország)
Jekatyerinburg
Jekatyerinburg
Pozíció Oroszország térképén
é. sz. 56° 50′, k. h. 60° 35′Koordináták: é. sz. 56° 50′, k. h. 60° 35′
Jekatyerinburg  (Szverdlovszki terület)
Jekatyerinburg
Jekatyerinburg
Pozíció a Szverdlovszki terület térképén
Jekatyerinburg weboldala

Jekatyerinburg (oroszul Екатеринбург) Oroszország negyedik legnagyobb városa Moszkva, Szentpétervár és Novoszibirszk után. A Szverdlovszki terület (Свердловская область; Szverdlovszkaja oblaszty) és egyben az Uráli szövetségi körzet központja. 1924 és 1991 között a város neve Szverdlovszk volt.

A városban az aktív gazdasági kapcsolatokra tekintettel 2005 végétől magyar kereskedelmi képviselet, 2008 januárjától pedig főkonzulátus is működik, amely Oroszországban a harmadik magyar diplomáciai képviselet a moszkvai és a szentpétervári után; viszont az egyetlen Oroszország területén, amely kvázi schengeni vízumközpontként működik - jelenleg magyar vízum mellett Ausztria, Finnország, Lettország és Szlovénia képviseletében bocsát ki vízumot.

Lakossága: 1 349 772 fő (a 2010. évi népszámláláskor).[1]

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jekatyerinburg már Ázsiában található. A város a Transzszibériai vasútvonal 1816-os kilométerénél, a Tobol folyó mellékfolyója, az Iszety partján terül el. Európa és Ázsia határvonala Jekatyerinburg nyugati határán húzódik, és a 2001-évi szabályzás óta területének egy része átnyúlik Európába.

Földrajzi koordinátái: é. sz. 56° 50′, k. h. 60° 35′.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1723 tavaszán I. (Nagy) Péter cár rendelete értelmében az Iszety partján kezdték el Oroszország legnagyobb vasfeldolgozó üzemének építését. A település születésnapjának 1723. november 28-át tekintik, amikor az első vasfeldolgozó üzem megkezdte munkáját. A települést ekkor nevezték el Jekatyerinburgnak I. Katalin cárnő tiszteletére.

A vasfeldolgozó üzemnek otthont adó erődítmény, korának legfejlettebb európai hadi építészeti szabályai szerint épült. A város európai jellege nemcsak -burg elnevezésében, hanem terveiben is megnyilvánult. A város az uráli iparvidék bölcsője. 1725-ben itt alapították a Jekatyerinburgi Pénzverő Üzemet. Itt készültek Oroszország pénzérméi egészen az Októberi forradalomig.

Az Októberi forradalmat követően II. Miklós cárt és családját Jeketyerinburgban tartóztatták le a bolsevikok és itt is végezték ki. Egy legenda szerint a kivégzőosztag egyik tagja Nagy Imre volt.[2][3]

1924-ben a város felvette a Szverdlovszk nevet, Jakov Mihajlovics Szverdlov tiszteletére, aki 1917-ben jelentős szerepet játszott a bolsevik mozgalomban. 1991-ben a városi duma képviselői visszaállították eredeti nevét.

A város részben hadiipari központ, ezért a szovjet időkben nem látogatható, zárt város volt. 1979-ben 68 helyi lakos halt meg tüdő-eredetű lépfene-fertőzésben, mert elromlott egy katonai termelőüzem levegőszűrő berendezése. Nyugati szakértők ekkor értették meg, hogy a városban nagy léptékű biofegyver (anthrax) termelő üzem működik, a Szovjetunió tehát megszegi az általa is ratifikált Biológiai- és toxinfegyver-tilalmi egyezményt (BTWC) [4]

Gazdasági élet, közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A városalapítók: Tatyiscsev és de Gennin szobra

Légiközlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jekatyerinburg nemzetközi repülőtere Kolcovo (IATA: SVX, ICAO: USSS) 1943-ban nyílt meg , amikor a katonai repülőteret megnyitották a polgári légi forgalom előtt. A város központjától 17 km-re délkeletre található. 1993-ban privatizálták a repülőteret, ekkor jött létre a Kolcovo Airport NyRt. és az Ural Airline NyRt.

A Kolcovo repülőtere 2006-ban az előzetes adatok szerint 9 771 járaton 1 360 000 utast szolgált ki, közülük mintegy 500 000 fő érkezett vagy utazott nemzetközi viszonylatokon. A Kolcovo repülőtér és Szverdlovszk-személypályaudvar között az 1. számú autóbusz járat közlekedik.

Vasút[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jeketyerinburg Oroszország egyik legjelentősebb vasúti csomópontja. A központi pályaudvar Szverdlovszk-személypályaudvar (Свердловск-Пассажирский). Innen 7 fővonal indul (Perm, Kazány, Cseljabinszk, Kurgán, Tyumeny, Tavdu és Nyizsnyij Tagil felé). Itt találkozik a Transzszibériai vasútvonal északi (napjainkban elfogadott) és déli (megnyitása idején használatos) vonalvezetése. A város első pályaudvara 1881-ben épült. Jelenlegi pályaudvar 1994-ben készült el közvetlen metrókapcsolattal.

Városi közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jeketyerinburg fejlett tömegközlekedéssel rendelkezik. A városban közel 100 autóbuszvonal 24 villamosvonal és fejlett trolibuszhálózat található.

A jekatyerinburgi metró Oroszország legrövidebb metrója, mindössze 7 állomással. Megnyitására 1991. április 26-án került sor. Jelentősége rövidsége ellenére igen nagy, mivel a város ipari területét, az Uralmast köti össze a belvárossal.

A város szülöttei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Éghajlat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jekatyerinburg éghajlati jellemzői
Hónap Jan. Feb. Már. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szep. Okt. Nov. Dec. Év
Rekord max. hőmérséklet (°C) 5,8 9,4 17,3 28,8 33,4 35,6 38,8 37,2 31,9 24,7 13,5 8,6 38,8
Átlagos max. hőmérséklet (°C) −9,1 −6,8 1,0 9,8 17,4 23,0 24,4 21,1 14,5 6,8 −2,8 −7,9 7,6
Átlaghőmérséklet (°C) −12,6 −11,1 −3,8 4,3 11,3 17,1 19,0 15,9 9,8 3,4 −5,8 −11,0 3,0
Átlagos min. hőmérséklet (°C) −15,7 −14,5 −7,6 0,0 6,2 12,1 14,4 11,9 6,4 −0,7 −8,3 −13,7 −0,7
Rekord min. hőmérséklet (°C) −44,6 −42,4 −39,2 −21,8 −13,5 −2,3 1,5 −1,0 −9,0 −26,6 −39,2 −46,7 −46,7
Átl. csapadékmennyiség (mm) 26 20 20 28 50 74 89 72 58 39 33 28 537
Forrás: [1]


Testvértelepülések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső kapcsolatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Jekatyerinburg témájú médiaállományokat.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]