Plovdiv

Plovdiv (Пловдив)

Plovdiv látképe

Plovdiv címere

Közigazgatás

Ország

Bulgária

Megye

Plovdiv

Rang

város

Alapítás éve

i.e 7. század

Polgármester

Szlavcsó Atanaszov

Népesség

Teljes népesség

378 107 fő (2005) +/-

Népsűrűség

3352 fő/km²

Földrajzi adatok

Tszf. magasság

164 m

Terület

101 km²

Időzóna

CET, UTC+2

Elhelyezkedése

Plovdiv

Pozíció Bulgária térképén

Koordináták: é. sz. 42° 08′, k. h. 24° 45′

é. sz. 42° 08′, k. h. 24° 45′

Plovdiv weboldala

Plovdiv (bolgárul Пловдив) Bulgária második legnagyobb városa, az ország középső részén helyezkedik el, a Marica folyó két partján. Régi magyar neve Filippopoly volt. Plovdiv Észak-Trákia kulturális, kereskedelmi és közlekedési központja.

Plovdiv óvárosa

Földrajz [szerkesztés]

Plovdiv a Felső-Trák-alföld legnagyobb városa.^[1]

Története [szerkesztés]

Plovdiv ősi város, az újkőkor óta lakott hely. A trákok Emolpias néven emeltek itt erősséget, amit i. e. 342-ben Macedóniai Fülöp, Nagy Sándor édesapja foglalt el, s nevezett el Philippopolisznak, amely névalakból ered a régies magyar elnevezése is. A rómaiak Trimontiumnak, azaz a Három hegy városának nevezték. A szlávok már a hatodik században megjelentek a térségben, de Bulgária része csupán 815-ben lett.

Az oszmán kor emléke: a mecset

A Bizánci Birodalom 970-ben kebelezte be, az Oszmán Birodalom pedig 1362-ben foglalta el, de mindvégig a bolgár kultúra fellegvára. Az oszmán korban egyébként Filibe volt a neve. 1878-ban a plovdivi csata után Kelet-Rumélia fővárosa lett. 1885-ben az egyesült Bulgária részévé vált.

Gazdasága [szerkesztés]

Trákia elsősorban mezőgazdasági vidék. Fontos szőlő-, gyümölcs- és rózsatermő terület. Mindezek miatt a gazdaság motorja az élelmiszerfeldolgozás. Ám gépipara, textilipara és vegyipara is jelentős. Több mint 200 műemléke miatt fontos turisztikai célpont is.

Látnivalói [szerkesztés]

A "bolgár reneszánsz" egyik remeke Plovdivban

Legrégebbi épen maradt műemlékei a római korból, a második századból valóak. Ilyen a római színház és a stadion.

Az óváros a bolgár reneszánsz elnevezésű stílus remek épületeivel tele. Ezek a fából is épült házak a bolgár öntudatot vannak hivatva szimbolizálni. Jellegzetesek 19. századi vallási épületei: ortodox templomai, két török dzsámija és zsinagógája is.