Plovdiv

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Plovdiv (Пловдив)
Plovdiv címere
Plovdiv címere
Plovdiv zászlaja
Plovdiv zászlaja
Közigazgatás
Ország  Bulgária
Megye Plovdiv
Rang város
Alapítás éve i.e 7. század
Polgármester Szlavcsó Atanaszov
Népesség
Teljes népesség 378 107 fő (2005) +/-
Népsűrűség 3352 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 164 m
Terület 101 km²
Időzóna CET, UTC+2
Elhelyezkedése
Plovdiv  (Bulgária)
Plovdiv
Plovdiv
Pozíció Bulgária térképén
é. sz. 42° 08′, k. h. 24° 45′Koordináták: é. sz. 42° 08′, k. h. 24° 45′
Plovdiv weboldala
Plovdiv óvárosa
Az oszmán kor emléke: a mecset
Plovdiv vasútállomása korabeli képeslapon


Plovdiv (bolgárul: Пловдив) Bulgária második legnagyobb városa, az ország középső részén helyezkedik el, a Marica folyó két partján. Régi magyar neve Filippopoly volt. Plovdiv Észak-Trákia kulturális, kereskedelmi és közlekedési központja.

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Plovdiv a Felső-Trák-alföld legnagyobb városa.[1]

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Plovdiv ősi város, az újkőkor óta lakott hely. A trákok Emolpias néven emeltek itt erősséget, amit i. e. 342-ben Macedóniai Fülöp, Nagy Sándor édesapja foglalt el, s nevezett el Philippopolisznak, amely névalakból ered a régies magyar elnevezése is. A rómaiak Trimontiumnak, azaz a Három hegy városának nevezték. A szlávok már a hatodik században megjelentek a térségben, de Bulgária része csupán 815-ben lett.

A Bizánci Birodalom 970-ben kebelezte be, az Oszmán Birodalom pedig 1362-ben foglalta el, de mindvégig a bolgár kultúra fellegvára. Az oszmán korban egyébként Filibe volt a neve. 1878-ban a plovdivi csata után Kelet-Rumélia fővárosa lett. 1885-ben az egyesült Bulgária részévé vált.

Gazdasága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Trákia elsősorban mezőgazdasági vidék. Fontos szőlő-, gyümölcs- és rózsatermő terület. Mindezek miatt a gazdaság motorja az élelmiszerfeldolgozás. Ám gépipara, textilipara és vegyipara is jelentős. Több mint 200 műemléke miatt fontos turisztikai célpont is.

Látnivalói[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Legrégebbi épen maradt műemlékei a római korból, a második századból valóak. Ilyen a római színház és a stadion.

Az óváros a bolgár reneszánsz elnevezésű stílus remek épületeivel tele. Ezek a fából is épült házak a bolgár öntudatot vannak hivatva szimbolizálni. Jellegzetesek 19. századi vallási épületei: ortodox templomai, két török dzsámija és zsinagógája is.

A vasútállomás épületét a híres török építész, Mimar Kemaleddin Bey tervezte.

Képek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testvérvárosai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Bulgaria's land: some records (angol nyelven). OMDA Ltd., 2012. január 22. (Hozzáférés: 2012. december 16.)