Plovdiv

	Plovdiv (Пловдив)
	Plovdiv látképe
; Plovdiv címere	; Plovdiv zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Bulgária
Megye	Plovdiv
Rang	város
Alapítás éve	i. e. 7. század
Polgármester	Ivan Totev (GERB)
Irányítószám	4000
Körzethívószám	032
Testvértelepülései	Lista Lipcse; Dzsidda; Bursa; Leskovac; Petra; Valencia; Szaloniki; Gjumri; Kumanovo; Kassa; Okajama; Brno; Isztambul; Kutaiszi; Lojang; Ohrid; Poznań; Szentpétervár; Columbia; Csangcsun; Szamarkand; Lviv; Sencsen; Róma; Kasztoriá; Jekatyerinburg; Ivanovo; Doneck; Tegu;
	Népesség
Teljes népesség	370 975 fő (2024. márc. 15.); 385 881 fő (2024. márc. 15.);
Népsűrűség	3352 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	164 m
Terület	101 km²
Időzóna	EET, EEST
	Elhelyezkedése
	é. sz. 42° 08′ 32″, k. h. 24° 44′ 29″Koordináták: é. sz. 42° 08′ 32″, k. h. 24° 44′ 29″
	Plovdiv weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Plovdiv témájú médiaállományokat.

Plovdiv (bolgárul: Пловдив, törökül: Filibe) Bulgária második legnagyobb városa, az ország középső részén helyezkedik el, a Marica folyó két partján. Régi magyar neve Filippopoly vagy Filipápoly volt. Plovdiv Észak-Trákia kulturális, kereskedelmi és közlekedési központja.

Földrajz[szerkesztés]

Plovdiv a Felső-Trák-alföld legnagyobb városa.^[2]

Története[szerkesztés]

Plovdiv ősi város, az újkőkor óta lakott hely. A trákok Emolpias néven emeltek itt erősséget, amit i. e. 342-ben Makedóniai Fülöp, Nagy Sándor apja foglalt el, s nevezett el Philippopolisznak, amely névalakból ered a régies magyar elnevezése is. A rómaiak Trimontiumnak, azaz a Három hegy városának nevezték. 46-ban Claudius császár újjáépíti, Marcus Aurélius idején pedig erős falakkal veszik körül. Közel öt évszázadon át római város, a trákiai provincia ragyogó városaként említik, majd Bizánc rész lesz.

447-ben a hunok elfoglalják, feldúlják. A szlávok már a hatodik században megjelentek a térségben, de az első dunai bolgár birodalom része csupán 815-ben lett.

A Bizánci Birodalom 970-ben kebelezte be, az Oszmán Birodalom pedig 1362-ben foglalta el, de mindvégig a bolgár kultúra fellegvára. Az oszmán korban egyébként Filibe volt a neve. 1878-ban a plovdivi csata után Kelet-Rumélia fővárosa lett. 1885-ben az egyesült Bulgária részévé vált.

Kereskedelmi és hadi utak központja, egykor az Adriai-tengertől a Fekete- és Márvány tengerhez vezető római út része volt, később a keresztes hadjáratok klasszikus útvonala, majd a Belgrád-Isztambul út része.

Legrégebbi épen maradt műemlékei a római korból valóak.

A dombokra épült óváros a bolgár reneszánsz elnevezésű stílus remek épületei bejárható távolságban fekszenek, szépen felújított sétálóutcákkal összekötve. Az elegáns házak a bolgár öntudatot vannak hivatva szimbolizálni. A színek és a kiugró erkélyek is kellően figyelemfelkeltőek, a belső terek gazdagsága, a dekorációk, értékes bútorok, szőnyegek, freskók engednek leginkább arra következtetni, hogy a házak tulajdonosai a XIX. század tehetős kereskedői voltak.

Gazdasága[szerkesztés]

Trákia elsősorban mezőgazdasági vidék. Fontos szőlő-, gyümölcs- és rózsatermő terület. Mindezek miatt a gazdaság motorja az élelmiszer-feldolgozás. Ám gépipara, textilipara és vegyipara is jelentős. Több mint 200 műemléke miatt fontos turisztikai célpont is.

Látnivalói[szerkesztés]

Legrégebbi épen maradt műemlékei a római korból, a második századból valóak. Ilyen a római színház és a stadion.

Az óváros a bolgár reneszánsz elnevezésű stílus remek épületeivel tele. Ezek a fából is épült házak a bolgár öntudatot vannak hivatva szimbolizálni. Jellegzetesek 19. századi vallási épületei: ortodox templomai, két török dzsámija és zsinagógája is.

A vasútállomás épületét a híres török építész, Mimar Kemaleddin Bey tervezte.

Jellegzetesek vallási épületei[szerkesztés]

Ortodox templomai mélyfaragással készített ikonosztázokkal: Szent Cirill és Metód, Szv Dimitar-Szent Demeter, Szv Nedelja-Szent Feltámadás, Szv Marina-metropolita templom, Szv. Bogorodica- Szent Szűz templom
Két török dzsámija: Dzsumaja és Imaret
A török időket idézi a Csifte banja török fürdő az Imaret dzsámi közelében.

Az óváros a Dzsumaja-dzsáminál kezdődik és onnan sorjáznak az építészeti, történelmi emlékek:

Szent Szűzanya templom
Ikonmúzeum
Cirill és Metód Iskola, timpanonos-oszlopos homlokzatú klasszicista stílusú épület
Csomakov ház – Bulgária első koronás uralkodójának I. Ferdinádnak a plovidivi "palotája" biedermeier, rodopei népi és keleti stíluselemek vegyülnek
Szent Konstantin és Elena templom: szőlővel befuttatott lugasszerű előtere, a templom külső falát díszítő színes bolgár motívumok teszik egyedivé
Plovdivi építészek háza
Képcsarnok idézi érdekes kapuzatával az óváros hangulatát
Néprajzi múzeum a bolgár újjászületés építészeti remeke karcsú oszlopokon álló, előreugró emeletű ház, aminek teljes homlokzatát fekete háttérből kiemelkedő színpompás 'vazrazsdane' virágdíszek borítják
Georgiadi-ház a díszes termek, fafaragványos mennyezetek az óváros egyik leglátogatottabb épülete

A művésznegyedben kiállítótermek, hangulatos vendéglők csábítják a látogatót.

Plovdiv emblematikus emléke az amfiteátrum és antik színház, a mai Bulgária területén a leghatalmasabb szabadtéri római létesítmény. A II. században Traianus császár idejében kezdték el építését. A római építőművészet mesterműve. A nézőtér majdnem teljes kör alakban nyúlik a színpadig, 14 sor lépcsőzetes márvány padjaival, közöttük lefelé vezető lépcsősorokkal. A színpad mögött előkerült a kétszintes színházi épület nagy része is, dór és ión oszlopokkal. Két nagyméretű szobor, frízek és feliratok is emelték az építmény pompáját.

A római emlékeket idézik a városban fel-felbukkanó erődítményfalak, mozaikpadlók, vízvezetékrendszerek, középületek romjai. Tártak fel római fórumot idéző részleteket kőlapokkal burkolt eredeti római utcák mentén oszlopsorokkal oszlopfőkkel és az épületek homlokzatán frízekkel.