Mimar Kemaleddin Bey

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mimar Kemaleddin Bey
Mimar Kemaleddin.jpg

Született Acıbadem, Kadıköy, Isztambul
1870.
Elhunyt Ankara
1927. július 13.
Nemzetisége török
Munkái
Jelentős épületei Tayyare Apartmanları, Isztambul, 1922

4. Vakıf Han
(ma: Hotel
Ottomán Legacy)[1]
Isztambul, 1926
Ankara Palota
Sírja

Ahmet Kemaleddin (széles körben ismert nevén Mimar Kemaleddin Bey) (18701927. július 13.) török építész. Munkássága az úgynevezett „megújított” török építészeti stílushoz kötődik, mely az oszmán korszakban indult és a köztársasági időszak elején zárult halálával. A Mimar szó törökül építészt jelent.

Életrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1870-ben született egy haditengerészeti kapitány gyermekeként, egy középosztálybeli családban az isztambuli Kadıköy városrészben, az Oszmán Birodalomban (ma: Törökország). 1875-ben kezdte az általános iskolát, majd 1881-ben folytatta a középfokú tanulmányait Kréta szigetén – mely ekkor az Oszmán Birodalom része volt –, az apja hivatásából eredően. Később Isztambulban fejezte be a középiskolát.

1887-ben beiratkozott a Hendese-i Mülkiye Mektebi nevű polgári műszaki felsőfokú iskolába (ma: Isztambuli Műszaki Egyetem), majd 1891-ben végzett itt mérnökként. Később 4 éven át dolgozott az intézményben asszisztensként, de közben külső munkákat is vállalt.[2]

1895-ben az isztambuli Sirkeci pályaudvar tervezője, August Jasmund német építész támogatásával állami ösztöndíjjal ment Németországba, ahol két évig építészetet tanult a Berlin-charlottenburgi Műszaki Főiskolán. Ezt követően még két és fél évet töltött Berlinben különböző építészeti irodákban szakmai tapasztalatszerzés céljából.[2]

1900-ban Kemaleddin hazatért Isztambulba és folytatta korábbi munkáját az egyetemen. Miután August Jasmund lemondott egyetemi tanári tisztségéről, úgy gondolta, megpályázza korábbi pártfogója tisztségét.[2]

1908-ban úttörő szerepet játszott az első török szakmai szervezet, az Oszmán Építészek és Mérnökök Társasága megalakításában.[2][3]

A második parlamentáris monarchia kikiáltása után a Minisztériumi Alapítványok (oszmán-török​​ül: Evkaf Nezareti) építési-restaurálási tanszék igazgatójává nevezték ki.

A Keleti Vasúttársaság (Şark Demiryolları Şirketi) részére négy vasúti állomást tervezett. A munkák között volt a plovdivi központi pályaudvar építése, valamint a szaloniki (törökül: Selanik) és az edirnei vasútállomások tervezése is. A háborús helyzet miatt a szaloniki vasútállomásnak csak az alapjai készültek el, az edirnei vasútállomást pedig csak 1914-ben lehetett befejezni.[4]

1908-ban épült az általa tervezett edirnei leány középiskola, az oktatás 1910-ben indult meg benne. A jeruzsálemi főmufti hívta az Al-Aksza mecset felújítási munkáinak elvégzésére, amelyet elvállalt. A sikeres restaurálási munkát követően Kemaleddin elnyerte a RIBA-tagságot (Royal Institute of British Architects). Hazatérte után elsősorban az új köztársaság fővárosa, Ankara épületeivel kapcsolatos munkák kezdték foglalkoztatni.

Mimar Kemaleddin – mint a török ​​nemzeti építészeti mozgalom egyik úttörője – megpróbált egy új stílust létrehozni, mintegy ötvözve a ​​klasszikus török és modern német ​​építészetet. Bevezette a török ​​és az iszlám struktúrák jellemzőit, hogy azok tükrözzék a török ​​nemzeti önazonosságot. A homlokzatot boltívekkel, kupolákkal, csempékkel emelte ki, az épület előterében a szimmetriát hangsúlyozta, valamint eltért a hagyományos stílustól a tornyokkal és párkányokkal gazdagon díszített épületeivel.

1927. július 13-án, 57 éves korában hunyt el agyvérzésben Ankarában, az Ankara Palota építése közben. Az isztambuli Karacaahmet temetőben helyezték örök nyugalomra. Néhány évvel később családjának tudta nélkül sírját áthelyezték a II. Bajezid-mecset temetőjébe, mert a sír útban volt a Kadıköy és Üsküdar között épülő közút építésekor. Az új, fejfa nélküli sírt 1990-ben fedezték fel. 2007-ben a temetkezési helyet helyreállították, új síremléket kapott. Fia, İlhan Mimaroğlu neves zeneszerző.

Öröksége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2009-ben az újonnan kibocsátott török líra, 20-as bankjegyének hátlapján az arcképe és az általa tervezett ankarai Gazi Egyetem rektori épülete szerepel.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Hotel Legacy Ottoman. (Hozzáférés: 2013. november 21.)
  2. ^ a b c d PDF állomány 4. oldala. (török nyelven). TCMB. (Hozzáférés: 2013. november 21.)
  3. Mesut Tufan: Artık Mimar Kemaleddin Bey'in de Bir Dikili Taşı Var. Mimarizm. (Hozzáférés: 2013. november 21.)
  4. Török nyelvű összefoglaló. (Hozzáférés: 2013. november 21.)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Mimar Kemaleddin című török Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Mimar Kemaleddin Bey című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.