Edirne (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Edirne
Edirne Merkez.jpg
Edirne központja
Közigazgatás
Ország  Törökország
Régió Márvány-tengeri
Tartomány Edirne
Rang tartományi székhely
Polgármester Hamdi Sedefçi
Irányítószám 22000–22999[1]
Körzethívószám 00 90 284
Népesség
Teljes népesség 148 474 fő (2012)[2] +/-
Körzet népessége 162 161 fő[3]
Földrajzi adatok
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Edirne (Törökország)
Edirne
Edirne
Pozíció Törökország térképén
é. sz. 41° 17′ 49″, k. h. 26° 30′ 54″Koordináták: é. sz. 41° 17′ 49″, k. h. 26° 30′ 54″
Edirne weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Edirne témájú médiaállományokat.

Edirne (ókori nevén Hadrianopolis) Törökország legnyugatibb részén, az egykori Trákia területén található; Edirne tartomány székhelye közel a görög és bolgár határhoz, mely az azonos nevű körzet központja is egyben. Az első világháborúig Adrianople, Hadrianopolisz (Drinápoly) néven ismerték Nyugat-Európában.

A körzet népessége 2012-ben 162 161 fő volt, a városé pedig 148 474 fő.

Történelme[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A várost a legendák szerint Hadrianus római császár alapította egy ősi thrakiai település helyén, melynek neve Uskadama (vagy Uskudama, Uskodama) volt. 1362-ben az Oszmán Birodalom meghódította a várost, mely egészen 1453-ig a birodalom fővárosa volt. Itt öntötte 1453-ban egy Orbán nevű magyar öntőmester a Bazilika nevű szuperágyút is II. Mehmed megbízásából.

Az ókori görögök idejétől kezdve a terület 15 nagy csata helyszíne volt. 378-ban itt győzték le a vizigótok Valens római császárt, és a város fontos erődítmény volt Kelet-Trákia és Konstantinápoly védelmében az 1912-1913-as balkáni háborúk idején. A várost 1829-ben és 1878-ban az oroszok, 1913-ban pedig a bolgárok foglalták el ideiglenesen.

A város eredeti nevét (Hadrianopolisz) alapítójáról kapta, és görögül, illetve angolul ma is így nevezik (Adrianopole). A város török neve azonban Edirne vagy Edreneh, a szlávok Odrin-nak vagy Jedrene-nek nevezték. Valószínűleg mindegyik a Hadrianus-ból származik.

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Edirnében található Törökország legmagasabb minaretjeivel (70,9 m) rendelkező Szelim-mecset, melyet 1575-ben II. Szelim építtetett és az oszmán építészet nagymestere, Szinán tervezett. A minaretek mindegyikén 3, egymás fölé helyezett galéria van. Mindegyik galériára a minaret belsejében 300, egymást nem érintő lépcsőből álló csigalépcső vezet fel (Szinán találmánya). A minaretekről gyönyörű kilátás nyílik a városra és környékére. A mecset tágas, dísztelen belseje fölött négy hatalmas kupola található, amelynek átmérője 31,2 méter (az isztambuli Hagia Szophia-é 31,4 m).

Eski Mecset

Az Eski Mecsetet 1414 januárjában szentelték fel. Alapjait Suleyman Celebi rakatta le, majd az építkezést testvérei, Musa Celebi, később Mehmet Celebi folytatta. Az építész Haci Alaaddin, segédje Omer Bin Ibrahim volt. A minaretet Murad szultán idején (1421 – 1448) építették. Az asszonyok páholyát 1612-ben Filibeni Ramazan aga építtette. Edirne híres az „olajos májról”, fehér sajtjáról és gyümölcs alakú szappanjairól. Minden júniusban rendeznek a városban olajbirkózást, melynek neve törökül yağlı güreş mely az olimpiai játékok után a legrégebbi sportrendezvény.

Oktatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Trakya Egyetem[4]

Híres edirneiek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Galéria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Edirne postai irányítószámai
  2. Edirne tartomány körzeteinek és településeinek népessége (angol nyelven). Török Statisztikai Hivatal, 2012. (Hozzáférés: 2012. október 22.)
  3. Török Statisztikai Hivatal
  4. Az egyetem honlapja angol nyelven

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Edirne (település) témájú médiaállományokat.